ameriaki vonatkozású bejegyzések

Friday, November 20, 2009

Ez sem jott át, beteszem.

Nem mintha érdekelne, de ezt is én irtam, és megkockáztatom, hogy már értek hozzá!

Valaki, az oldalrol hianyolta a velemenyem bovebb kifejteset, ami John Biro festeszetet illeti. Megjegyzem, ami lathato az oldalon, jobbara ugyesen megoldott abrazolasmod! Jol ismerem a muveszetet, es ot magat is!
Napok ota keszulok irni egy postot, arrol, hogy a muveszetben, a meztelenseg, ne adj isten, a noi test rejtelmei abrazolhatok-e vagy sem! Nos, en azt hiszem, hogy az egyik kommentemben, hirtelen, Michelangelo Davidjat hoztam fel, mert az jutott eszembe. Belatom, gyenge pelda volt. Az "ostoba" szot, pedig kenytelen voltam hasznalni, mert ugyan akadnak itt nagyszeru festok, de muveszettortenetbol (sajnalom, hogy ezt a szot kell megint hasznalnom) "gyenge" a tudas, a tajekozottsagrol mar nem is szolok. Azt hiszem, hogy ha valaki muvesznek nevezi magat, nem artana korulnezni a tortenelmi palettan is, (kulonos tekintettel a festeszetre), nem csak a festo palettan. Az izlesekrol, nem beszelek, mert az termeszetesen kinek- kinek a maga dolga. Van nekem egy nagyon jo baratom, foglalkozasa szerint antropologus, Bazelban. Az o falan lattam, eredeti Picasso skiccet. Egy aukcion vasarolta. A kep egy szettart labu holgyet abrazolt, maga a noi test, nagyon elnagyolt, de meglehetosen kidolgozott noi nemi szervvel. Azonban, nem osszehasonlithato a nappalija, egy autoszerelo muhely olcso meztelen nok gyakran pornografikus fotoit abrazolo naptar latvanyaval.
Emlithetnem, Egon Shiele "Szerelem es halal" cimu kiallitasat, az amsterdami Van Gogh muzeumban 2005- ben. Egon Shiele, Gustav Klimt tanitvanya volt, ugye ot mindenki jol ismeri. (legalabbis, en ugy gondolom, ezen az oldalon) 1918- ban, alig 28 evesen elhunyt osztrak expresszionista festomuvesz
A festmenyei központjaban a testiseg, a festmenyek fektelen erotikaja all: vorosre festett szemermu kislany, parok szeretkezes utan, maszturbalast abrazolo onarckep. A polgari Ausztriat a maga idejeben megdobbentette Schiele stilusa, a muvesznek 1912-ben 24 napot kozszemeremsertes cimen bortonben kellett toltenie. A becsi Albertina altal szervezett kiallítason 80 festmeny, pasztellkep, portre és csendelet lathato, kepet adva munkassaganak mas teruleteirol is. Mindazonaltal a legmegragadobb kepek a testeket abrazoljak, a sajatjat, az utcagyerekeket, szeretojeet, Wallyet és feleségeet, Edithet, kishugaet, Gertiet. "Schiele muveszi fegyverkent hasznalta a szexet" - jelentette ki John Leighton, a Van Gogh muzeum igazgatoja.
Schiele testisege inditotta arra a muzeumot, hogy a kiallitas idotartamara hetvegenkent, egy-egy modern tanccsoportot leptessen fel a termekben, a kepek kozott, hogy tancukkal mintegy megelevenitsek a festo erotikus muveszetet, termeszetesen meztelenul. Sot, maganak Klimtnek is vannak festmenyei, amin ki-ki villannak a no rejtett zugai.

Az ujkori europai festomuveszet azzal fedezi fel az erotikat, hogy az erotikus testet a latas targyava teszi. A latas viszont nem minden, a test pedig eppen hogy nem vizualis kerdes. A vizualitas akkor valik egyre fontosabba, amikor a muveszetben egyre szigorúbb tabu ala kerül a masik test megerintese es erinthetove tetele, es egyre inkabb helyettesítik a latas kompenzatorikus folstilizalasaval. Erotikusan megfesteni egy testet, peldaul egy noi aktot, az erotikus pillantas megszervezeserol szol, arrol, hogyan kell egy not ugy megfesteni, hogy a nezoi tekintet erotikus testkent eszlelje, és ne csak meztelenkent. Ehhez a tekintet jatekat kell eloidezni, ami jellemzo az ujkori europai festeszetre. Idonkent, a nemi szerv is elobukkan.

Menjunk vissza meg korabbra. Az egyhazon belul mar Michelangelo Utolso itelete is nagy port kavart, a freskon szereplo szentek és elkarhozottak nemi szerveinek szemermetlen, anatomiai érdeklodessel törtenő abrazolasa miatt. IV. Pál papa elrendelte ezek elfedeset. Caravaggio 1605-ben festett A Szuz halala oltarkepet azért tavolítottak el a romai Santa Maria della Scala egyik kapolnajabol, mert modellkent allitolag egy kozonseges utcalany holtteste szolgalt. Peldakat azonban akar a kozelmultbol is hozhatunk: eleg Hermann Nitsch, vagy Andres Serrano és Robert Mapplethorpe kiallitasaira gondolnunk.
Remelem, hogy nem sertettem senki erzelemvilagat a muveszettel kapcsolatban. Es, abszolut semmi kifogasom a csendeletek, gemeskutak, vitorlasok, tajkepek ellen, de el kell ismerni, hogy a muveszetben jelen van ez is. John Biro muveszeteben, a noi test, mint akt, de talalunk ferfi aktot is, visszatero motivum, es idonkent kivillan itt is a rejtett zug. Egyszeruen, hozzatarozik az emberhez, es mint fentebb vazoltam, nem uj jelenseg.
Ja, es meg valami, John Biro festmenyei kozul, magasan a Chestnut Sky (mindketto) a legnezettebb, es a legnagyobb erdeklodest kivalto festmenye. Az, hogy negativ, vagy pozitiv az mindegy. De, aki a legjobban kiabal, az a leggyanusabb!!

No comments:

Post a Comment