Az első európai bevándorlók előtt a Delaware völgyét egy, akik az Algonkin nyelvcsaládba tartozó nyelvet,az Unami nyelvet beszélő indián törzs lakta. Magukat a lenni-lenape-nak nevezték, ami „igazi emberek”-et vagy „valódi emberek”-et jelent. A többi őshonos amerikai csoporttól a „nagyapák” titulust kapták annak jeleként, hogy már hosszú ideje éltek a völgyben. Vadászatból, halászatból és mezőgazdaságból éltek; fő terményeik a kukorica, a bab és a tök voltak. Az európai telepesek Delaware-nek (Delaware) nevezték el őket.
Amerika, 3. legkisebb állama, lakossága nem éri el az 1 millió föt.
A Lenni Lenape indiánok, 3 nagy csoportban éltek. Területük, a mai New York állam déli részétől, Delaware északi részéig terjedt. Svédek, hollandok, angolok felváltva telepedtek le, és folytattak harcokat ezen a vidéken, nem csak az öslakosokkal, de egymással is.
Peter Minuit, aki arról híres,- nekem ügyes szélhámosnak tünik- hogy megvásárolta Manhattant csecsebecsékért, 24 $ értékben, vitte az első végleges európai telepeseket Delaware-be. Minuit a Delaware folyó torkolatánál alapította Új-Svédországot, 1638-ban. Végül, angol uralom alá esett. Innen a hamisítatlan angol tartománynevek, New Castle, Sussex, Kent.
Feltünt a színen William Penn, aki egy angol kvéker birtokot kapott Észak-Amerikában, II. Károly angol királytól. Ennek a földnek, Pennsylvania lett a neve. William Penn, egy várost tervezett ide, aminek Philadelphia nevet adta. Testvéri szeretetet jelent görögül.A föld megszerzése után nemsokára levelet írt az őshonos törzsfőnököknek, a barátságukat kérve. Azt állította nekik, hogy igen érzékenyen érintik azok a gonoszságok és igazságtalanságok, amiket telepesek műveltek az indiánokkal. Tőlük eltérően Penn békében kíván élni… velük. Valóban, Penn rövid uralmát demokratikus időszakként tartják számon, és tényleg békébe élt az őslakókkal. 1862-ben William Penn, kérelmezett egy direkt kijáratot az óceánhoz. York hercege Pennek adta az összes földet, egy 19 km-es körzetben, (12 mérföld) New Casteltól és Cape Henlopentől délre. A terület bennefoglalja a mai Delaware nagyját.
Penn egy békeszerződést kötött még abban az évben a delawari nemzettel. Nem voltak további összetűzések a delawari és a fehérek között egészen a Francia Indián háborúig(1754-1763), amikor néhány delawari Francia oldalra állt, mások Nagy-Britannia oldalára álltak(3 ország egyesülése, amit Anglia vezet), mások pedig semlegesek maradtak. Addigra, viszont a delawareiek nyugat felé haladtak a fehér települések elől, a legtöbben Ohioba mentek. Ma szétszórt csoportokban élnek, Oklahomában és Ontarioban, Kanadában. Egy kevés maradéka a Nanticoke-nak még mindig Warwickban él, Sussex County-ban, ahol egy közösségi központot tartanak fenn.
Nagyon szép kis állam, régi colonial épületekkel. Konzervatív, és hagyományörző lakosokkal. Fővárosa, Dover. Legnagyobb városa Wilmington, ami tőlünk 1o km- re van. Monumentális hídja, a Delaware Memorial Bridge.
A Delaware folyót íveli át. 1949- ben kezdték az építését. Hossza, 3.381m. 8 sávos. Ezen kereszül vezet, a 295- ös út, amit interstate vagyis államközi útnak neveznek. Delaware-t, ez esetben összeköti New Jersey- vel.
Én is ezen haladok át, minden héten 2 alkalommal, oda- vissza, New York City - be menet- jövet.
