ameriaki vonatkozású bejegyzések

Saturday, June 17, 2017

vannak olyan időszakok, amikor a válság azért alakul ki, mert úgy érzed, nincs semmi mondanivalód, mert annyira kimerültél lelkileg, hogy nem maradt benned semmi, amit megosztanál.

Wednesday, February 22, 2017

A blogom

el van hanyagolva, de ígérem, hogy amint tehetem, felteszek minden fotót és írást.

Friday, February 3, 2017

Természetesen hajnali 3

Tegnap, a fizikoterapista megálllapította, hogy a rossz testtartàsom miatt, kb. 2 cm- vel rövidebb a jobb lábam, mint a bal. Etttöl, belém àllt a jeges félelem. Mi van? Megjelent a szemem elött a gyerekkoromban, a Báthory utcában mindíg féltem egy bácsitól, aki az ortopéd cipésznél a Bajcsi Zsilinszky, és a Nagymezö utca sarkán csináltatott cipöben járt. Barna volt, és az egyik cipö, jó 25 centivel vastagabb volt a másiknál. (az üzlet kirakatban láttam ezeket a borzasztó cipöket) Mindíg átszaladtam, az utca másik oldalára. Szóval, a jeges rémület. Feküdtem a vizsgáló asztalon, és Géza is vizsgálgatta, a majd 2 cm- es rövidülést. Igen mondja, mert mindíg a baloldalára helyezi a testsúlyt. Mi van?? Igen, söt, olyan furán tud állni, egyik lábfeje kifelé, vagy egyenesen a másikon. Ettöl a rövidülés mondja a terapista. Géza elégedett feje. Hajlítgatott, nyújtott egyet- kettöt, és lám, az egyenetlenség megszünt, ami járás közben nem látszik, de a bal csípöm, idönként, ha sokat gyalogolok, megfájdul. Hát, ettöl. Géza is panaszkodik a csípöjére, most én néztem a szakemberrel, neki is rövidebb az egyik lába, mint a másik. Amúgy nem teljesen egyforma semmink, nekünk embereknek, de nem számít. Ezt, mint növér mondom. Rajta is rángatott egyet- kettöt a holland guru, és láss csodát egyforma lett. Én, mint növér, hallgatok, mert én a nyugati orvoslást tanultam, ha valahol lötyög a deszka, nosza be a tablettákat, semmi natúr, gyógynövény kúra. Amúgy, az ezoterikus dolgokban nem hiszek, csak placebó szinten. Mondom neki, hogy elkezdtem hízni, és a vérvizsgálaton, kimondottan kértem nézzék meg a pajzsmirigy a T3 hormonra, mert ha az kibilleg, attól van a baj. Mindent rendben találtak. Erre a holland, hogy próbáltam- e már , nem. Azt mondta, gondolkoztam-e már a fényevésen. Mondom, tudok róla, Gézával évekkel ezelött ki is tárgyaltuk. És tessék mondani? Az aushwitzi és egyéb koncentrációs táborokban, miért nem vált be ez az igen hasznos dolog? Ó, erre is van kérem válasz, szinte egyszerre mondták, hogy a szellemi szintünket el kell juttatni meditálással, hogy a nap energiájával tudjunk táplálékot felvenni. Mint a növények. Ülök, és mondom, de uraim, a növény nem csak a nap energiáját használja, gyökere van, és ha a termöföld szegény tápanyagokban, satnya lesz a zöccség! Halló! Leheet, hogy úgy nézek ki, mintha hülye lennék, de álljunk meg! Kizárt, hogy ember a napból tud energiát felvenni, hogy teljes mértékben tudjon funkcionálni. Persze, majd fotoszintetizálok. Zöld is leszek. Nemrég, egy indiai guru tett erre egy ellenörzött kísérletet. Állította, hogy 80 napig, vizen kívül, semmiféle táplálékot nem vesz magához. Kitünö egészségnek örvend. Tessék- tessék tudós orvosok ellenörizzetek! (Nekem, erröl a cirkuszi produkció jut eszembe) A 45. napon teljesen legyengült, kérték, hagyja abba, de ö folytatta, és valamikor a 70. Napon meghalt. Ja, biztosan, szép vékony volt. Elö is keresem Gézának a cikket angolul. Mutassátok meg, aztán utánatok csinálom. Egyenlöre foglalkozzunk a kar- váll relációval, esetleg a láb kiegyenlítésével. Más. Varázslatos helyen reggeliztünk. Az elme elcsendesítése, vagy valami ilyesni. Peacefull mind. Fekvöhelyekkel, nagy kosaras ülöhelyekkel, csodás környezetben. Pálmafák összes arzenálja, fantasztikus szép. Reggelizünk. Géza boldog. A mellettünk lévö asztalnál, lótusz ülésben egy európai nö, kb. Velem egyidös kb. Cérna vékony, Géza elismeröen nézi. Majd, elöveszi a sodrós Drum dohányt, papírt. Komótosan, profin megtekeri a cigijét, és rágyújt. Elterült a mosoly a fejemen. Igyekeztem másfelé nézni. Géza emelkedett hangulata köddévált. Láttam rajta, hogy nagyon nem tetszik neki, amit lát. Ezen a szent helyen mer dohányozni!! (persze, szót sem szólt) Hát Géza, így jártál. Aki nem tudja, miatta hagytam abba a dohányzást, és álltam rá az e- cigire, ami egészségesebb. A tüdöm, minden esetre tiszta, így lassan 6 év után, teljes tiszta. (Pampog azért is)A vegetariánus étkezésre is, mert nem tudok húst fözni. Aztán, megszoktam. De, én csak részleges vagyok, mert idönként eszem húst. A disznóhúsra vagyok kiéhezve egészen. Itt már ettem. Harcolok, az érzelmekkel, de ha már úgy is halott szegény! Más. A terapista amúgy ügyes, ért hozzá, ammit csinál, már a vállammal. De, eszméletlen fájdalomra ébredek, minden hajnalban, pedig rögzítve van. Az Oxycodone- nal spórolok, mert az már kevés van. Egyetlen, ami tényleg segít. Sajnos, jobban fáj, a rotator cuff surgery iszonyúan fáj, nálam vállficam is volt, veéraláfutásos volt, az alkaromtól, a nyakamig.

Álmatlan

Nem tudok aludni megint. Azt hittem, hogy ennek az idöszaknak vége, de egy frászt. Fájok. Amúgy, istenien érezném magam. Géza, belémkötött, (nehogy már béke legyen) hogyaszongya, elege van az elektromos cigimböl. Beolvastam, természetesen, hogy nem vagyok se a felesége, se nem tart el, se, se, se. Haggyá lógva Gejza! Aztán, természetesen kedveskedés. Este, jégért is elment magától, még csak nem is utaltam rá. Látja rajtam, ismer. Vannak kisboltok a közelben. A szegénység ordít. Ilyenkor, mindíg fáj a szívem. A "bolt", egy kajiba, hullámpala, az árú, a földön. Többnyire rizskekszek, édesek- sósak. Víz, kókusz. Egy narancssárga duplafalú müanyag ládában tartják a jeget. 25 cent, 1 kg jég. 100 dolcsiból, az egész boltot megveszed kajibástól. Vacsorakor sikerült rendelnem, egy olyan pocsék tenger gyümölcse levest, hogy tiszta gumi volt minden benne létezö cucc. Pár kanál után, feladtam. Ilyen rosszat még nem ettem errefelé! A gyomrom sem volt jó utána, bekaptam egy pár gyomor fertötlenítöt. A helyi konyha kifejezetten jó.Nem utolsó sorban, rengeteg gyümölcs. Hol elegánsabb, hol egyszerü helyeken eszünk. A szemben lévö asztalnál, egy kínai, boszorkányos ügyesen egy csirkecombot evett pálcikával. Mi nem eszünk pizzát, nem megyünk európai, amerikai gyorséttermekbe se. Otthon sem tesszük, itt pláne nem!! Más. Van egy szomszédom, fiatalember Texas- ból. Erösen lötyög a deszka nála. Ha, akarom, ha nem, részese vagyok a magánéletének. A folyosón ordítva bizonygatja a thaiföldön tartózkodó thai feleségnek, hogy mennyire szereti. Nekem, nindíg gyanus, ha valaki állandóan bizonygatja, hogy mennyire szereti a párját.De miért mondood drágám?? Tudod, hogy szeretlek! Dehhogy édes, szeretlek. Naponta többször. Kint áll a folyosón, enyhén pityókásan, délelött 10- kor. Mindíg ö kezdeményezi a beszélgetést. Soha nem jöttem volna rá, hogy texasi, nem éreztem rajta a tipikus déli angolt, a nyújtásokkal. Amúgy kedvelem, már a déli angolt. Egy idö után, azt hittem szórakozik velem. A saját akcentusomat hallottam vissza. Mondom neki, hogy gúnyolódsz, vagy mi a cél?. Nevetve válaszol, hogy szereti átvenni a beszélgetöpartner stílusát. Nincs kifogásom ellene, érdekes. Ez is egy adottság, ügyes. Amiért azt gondolom, hogy lökött, mert 1 hete hallom töle, hogy megkapta az állást, angolt fog tanítani. Miinden nap, elmondja az asszonynak a telóba, és ünnepel. Szerintem, pittyantós a lelkem. Ami itt szimpatikus, hogy sokan beszélnek angolul, legalábbis, értik. A thaiok, nem annyira. Öszintébb a mosolyuk, romlatlanok. Nehéz számomra elképzelni, hogy iszonyat kegyetlen háború folyt itt '75, és '79 között. 2 millió ember halt meg. Nem ajánllott a vörös kmerröl kérdezni, mert szinte minden családban akad, aki részese volt. Pol Pot '98- ban halt meg, és soha nem vonták felelöségre. Visszafekszem, megpróbálok egy jobb pozíciót találni.

Tuesday, January 31, 2017

Eltévedtem

Eközben, Kambodja- ban. Na,ma voltunk a világ legjobb (azért a legjobb, mert én járok hozzá) fizikoterapistájánál. A környezet, mint a filmekben. Tikfa ház, csodás kerttel, benne szaletli (ezen a szón, mindíg halálra röhögtem magam). A pasi holland, 70 körül, nagyon megijedtem, hogy most elkezdi tekergetni a vállamat, én meg besz&rok. De, nem, csak annyira tekerte, amennyire kellett. Végre a karfelkötö párnáját nappal nem kell hordanom, csak éjszakára. Hideget írt elö rá, és egyes gyakorlatokat. Géza, tegnap megfázott velem együtt. Nekem, elment a hangom. A hangulata, jobb ha elkerülöd. Aztán engem kitettek a tuk- tuk- ból a piacnál, oszt annyi. Gézával, nem lehet nézelödni, mert hamar elfogy a türelme. Otthon, találkozunk. Jöttem- mentem a piacon, élveztem,mindent megfogdostam, vettem banánt, mangót, más egyebet. Szir- szart. Kijöttem a piacról, keresem a telómat, otthon hagytam. Rajta van a tèrkép fotó, hol lakunk. Fogalmam sem volt, hol vagyok, eltévedtem. Géza számát fejböl nem tudom, a címet sem, ki a fene tud megjegyezni egy ilyen címet kmerül. De, mivel nem estem a fejemre, megnint a nap állását néztem,hogy ahol lakunk, hol szokott lemenni a nap. Tele voltam holmival, törött váll. Tehát, az ellenkezö irány, kiesett. Beültem egy tuk- tukba, és mondom a palinak, hogy lasan induljon el, gözöm nincs, hol lakom. Szakadtunk! Nem itt, ott, de mégse, forognak a fogaskerekek. Mondom focipálya, kolostor, tehenek. Így sem mond semmit szegény párának. És akkor megláttam a fagylaltost a sarkon, mondom, itt jobbra, most balra és simán hazajöttem. Azt mondja, miért nem mondtam, ismeri ezt a helyet. Mit mondtam volna?? Kitört belölem a röhögés, ö is röhögött. Vidám emberek. 2 dolcsi helyett, duplát adtam a faszinak. Mondom neki, a férjemnek egy szót sem fogok szólni, mert a tegnapi óriási sikert, nem romboljuk ilyesmivel. Azt mondja Géza, hol voltál ilyen sokáig!! . :D

Napfelkelte Angkor Wat

Hajnali 3.30- kor keltünk, hogy megnézzük az Angkor Wat- nál a napfelkeltét. Hideg volt reggel, (nem volt hideg, csak ahhoz képest, ami nappal szokott lenni). Hú, egy életre szóló élmény meg minden, meg hú, meg ha! De, jó lesz! Ehhez képest, a tömegben tülekedtünk, mint a heringek, jó nem azt mondom, hogy nem volt szép, de tömeg, szelfibotokkal kiverik a szemed. Nem volt akkora szenzáció, amekkorára Géza számított. Én, az igazat megvallva, nem számítottam nagy durranásra, de erre sem!! Érdekes, és nem több. Ami nagyon irritál, most már, hogy lépést nem tudsz tenni annélkül, hogy valaki ne akarna rád sózni valamit!! Biz baszt, sálat- sapkát könyvet, mindent. Aztán, elmentünk egy másik kolostorhoz. Ta Prohm Cambodia Khmer Monastery - hez. A gyökerekkel benöttekhez. Egy tuk- tukos vitt bennünket, aki meg is várt a végén. A tömeget, nagyon nehezen viselem, pláne, ha a karomat löködik, és Géza rohan elöl (jobb is) Kijövünk a kolostorból, egy hosszú út vezet hozzá. Valami nem kerek nekem. Géza azt mondja, vajon merre lehet a tuk- tuk- os?? Ugyan olyan épület a WC is, az üzletek, de valahogy a nap állása nem az, és nem voltunk bent olyan hosszú ideig, hogy megváltozzon. Géza csak morog, hogy mindent neki kell tudni, neki kell intézni ( elötte, fergeteges jó kedve) én meg csak gondolkozom, hogy valami nem stimmel. Odamegyek egy tuk- tuk- oshoz, hogy ez az egyetlen kijárat? Azt mondja nem. Van egy északi, meg van egy nyugati. Üzletek, WC épülete egyforma. Erre én, hogy menjünk a másik kijárathoz. Az a tuti, az emberünk nem szólt, melyik kijárat. A pasi átvitt a másik kijárathoz, és láss csodát, ott volt a mi emberünk. Tudomást nem vettem Gézáról. Na tessék, nekem lett igazam! Már megint a hülye nö használja a fejét!! Fotókat hazautazás után tudom csak betenni.

Találkozás 1 év múlva

Este vacsizni voltunk a fogadott lányommal, és annak bátyjával. Annyira meg volt illetődve mindkettő. Írtó édesek voltak. A fiú illedelmesen, tisztelettel megköszönte a szülei nevében is, hogy lehetővé tettük, hogy a lányuk egyetemre járhasson. Meghatódtam, alig bírtam megszólalni. Két tüneményesen édes fiatal, többnyire lesütött szemmel, mosolyogva. Elmondták, hogy egyszer olyan kíváncsiak lennének a hóra, télre, milyen lehet az! Azt gondolom, hamar visszaszaladnának. Az, amikor megteheted, és másnak megkönnyíted az életét, leírhatatlan jó érzés! Rachna, a tanulmányai mellett dolgozik az éjszakai piacon továbbra is. Mindenkin nem tudsz segíteni, de egyvalakin mindenki tud valamilyen formában.