ameriaki vonatkozású bejegyzések

Monday, January 3, 2022

Úgy döntöttem

 megírom, mert kikivánkozik belőlem. A lányon telefonál, hogy emlékszel mama! Van nekem egy kedves barátnőm, akiről meséltem neked a nyáron. Azon kevés magyarok egyike, akivel itt Kanárin tartom a kapcsolatot. Tudod, akit börtönbe zártak, szeptemberben elküldtem neked a riportot az RTL- en volt. Mondom, persze hogy emlékszem. A pasi, nekem már akkor nem volt szimpatikus, arról nem is beszélve, hogy a Fókusz riportban arról volt szó, hogy anyuka elrabolta a gyereket. A riport, egy részrehajló szemét. "Apuka" hazudik, mint a vízfolyás! Az anyát a riportban meg sem szólaltatják, utána sem járnak igaz- e a történet. Egy szerencsétlen anyuka, akinek elvették a gyerekét, a féreg aki Fehér Botond néven fut amúgy, nem volt kiváncsi a gyerekre. Amióta megtudta hogy kisfiú. Gabi, háziörizetben van 4 hónapja Magyarországon. 5 hétig elötte Maspalomasban (Gran Canaria) volt a börtönben, köztörvényesek között. Majdnem meg is ölte az egyik rabtársa. 1 hete, állandóan kapcsolatban vagyok vele, órákig beszélgetünk, szinte már olyan, mintha nagyon közeli barátnőm, lányom lenne. Ja, és a nevek valósak, a fotók is valódiak! Elképesztő!

Justicia! A te szemed tényleg be van kötve! Magyarországon pénzkötegekkel! 


 

Most beszéltem a lányommal, és azt monja, hogy "Mama! Eddig azt mondtad, hogy a férfiakkal soha nem volt szerencséd, soha nem állt melletted igazán senki, senkire nem tudsz úgy gondolni, hogy igen, ez a pasi szuper volt, vagy legalábbis a "kampány" időszak után is fasza csávó volt! Ezért inkább egyedül vagy, akkor mit szóljon Gabi? " Igaz,.... mit szóljon Gabi! 

De beszéljen helyettem a blog, ami itt olvasható

Egyre több részlet kerül elő, amitől elakad a lélegzetem! Tisztelet a kivételnek, hogy ilyen közhellyel éljek, de ez mindenek alatt van! Mi lett a férfiakkal? Hol vannak az igazi pasik??



 


Tuesday, June 15, 2021

Szinkronicitás

Egészen furcsa dolog történt megint. Éjszaka, Gézával volt egy furcsa álmom. Trópusi környezetben, tehát Thaiföldön. Az apósomat látogattam, (nem él ott, csak az álmomban) hirtelen megjelent Géza a feleségével. Futólag, köszöntünk egymásnak. Folytattam az apóssal a beszélgetést. Egyszercsak, megjelent egy teljesen meztelen pasi, éselkezdte az ablakokat mosni. Arra emlékszem, hogy ránéztem az apósra, és ő mélységes nyugalommal közölte, hogy ez Géza új házvezetője. Ledermedtem. Eddig, az álom, már amire emlékszem belőle. Nem gondoltam Gézára hetek, hónapok óta. A Papa, viszont nagyon rossz állapotban van. Beszéltem vele telefonon, de a beszélgetések, egyre rövidebbek, és semmitmondóak voltak. Próbáltam vele csevegni, mint régen, de nem silerült. Éreztem, hogy baj van. Kb 1 hónapja felhívtam a volt sógorommat, és ő mondta, hogy a Papa kórházban van. Nem tud beszélni, de magánál van. A sógorral endszeresen tartottam a kapcsolatot. Az egyetlen normális lény a családjukban. 4 éve költöztem el Delaware- ből. A Papa akkor itt lakott New Yorkban, majd 1évig, minden héten találkoztunk, és valahol megebédeltünk, beszélgettünk. Majd, hirtelen az idősebbik fia kidobta a Papát a manhattani duplex luxuslakásból, rövid ideig Géza házában lakott, majd Géza lepattintotta a volt takarítönőhöz a Papát, miután piacra dobta a házát, és lelécelt Thaiföldre akivel, mint később kiderült, már akkor együtt volt, amikor 3 hónapig együtt nyaraltunk. De, ez nem is érdekes, túlhaladott álláspont.

Ma, miután hazaértem, bekapcsoltam a laptopot, és látom hogy Géza üzent nekem a Messengeren. 4 év után! Mivel, nem vagyunk ismerősök az FB- n, így hirtelen nem tudtam elolvasni az üzenetét. Majd sikerült, és azt hittem, leesek a székről.  Azt írja a marhája, hogy reméli, jól vagyok, (mit érdekli öt!) a Papa haldoklik, és most beszélt a hospice ápolójával, aki közölte vele, hogy hazaküldték a kórházból, mert már nem tudnak segíteni rajta. Egy- két nap, és meghal.  Üdvözlettel, Géza.

Eszem megáll! Ez komolyan azt hiszi, hogy valami újat közöl velem? Amikor ebből a tetves családból, csak a volt sógor és én beszéltem rendszeresen a Papával? A rohadt Covid miatt nem tudtam meglátogatni, de rendszeresen tartottuk a kapcsolatot! Nincsenek fájdalmai, morfiumot kap, de már nincs magánál. A csípőtörés után, nem jött soha többet igazán rendbe. Fájdalmai voltak. Most, nincsenek. 96 éves. Most, az idősebbik fiú vele tölti az éjszakát. Fasza! Eszébe jutott, hogy van egy apja? Akit kirúgott szívtelenül, és rá sem emelte a telefont? Géza, meg nekem üzenget, hogy haldoklik a Papa? Ezek, tényleg nem normálisak! 

Most sem tudok leutazni, mert dolgozom, mert nem akarok velük találkozni, mert a Papától el tudok így is búcsúzni. A porait hazaviszik, és beszórják a Gangeszbe. Hagyományok szerint. 

Nagyon közel áll hozzám, nagyon sokat segített nekem. Csak hálával tudok gondolni rá! 

 

Ahogy írtam ezeket a sorokat, a Papa is elment......


 

Thursday, December 31, 2020

Egy soha nem volt év margójára

 Nem írtam június óta, egy sort sem. Most, hajnali 5 óra van. Elég zaklatott éjszaka van mögöttem, a betegem miatt. A Long Island- i munkahelyemnek nagyon örültem, úgy nézett ki, végre van munkám. 3 ember látta el, az ágyhoz kötött nénit, plusz én. Mi van?  Ezen, kissé meglepõdtem, mert 2 ember munkájához, nem kell egy harmadik, negyedik. Egy román nõ, egy filippínó, és egy magyar, meg jómagam. A rengeteg ember ellenére, a konyha ragadt a kosztól, semmi nem volt normálisan elpakolva. A román nõ, folyamatosan a sarkamban. Nem bántam, mindenütt kamera. Szeretem, mert engem is véd. Úgy volt, hogy a román nõ hazamegy. De, pár hét után, rá kellett jönnöm, hogy eszében nincs hazamenni. Megkérdeztem a közvetítõt, mi van most, mert egy hadseregre semmi szükség nincs! Erre õ, hogy õ sem érti, de elmegy a román. A románnak eszében nem volt elmenni. Ehhelyett, engem ekézett a családnak, akiknek se hírük, sem hamvuk nem volt. 

Otthagytam õket. Éreztem, hogy a román nõ, mindenáron ki akar fúrni. Ki is derült, hogy nem láttam én rosszul a dolgot. Azonnal akadt egy másik lehetõség, New Jersey- ben. Elmentem  bemutatkozni, nagyon szimpatikus volt mindenki. A lánya is, és a nénike is. Kiderült, hogy életem legjobb munkahelye eddig. Sofõr hoz- visz, háztól- házig. Kajára, egy fillért nem kell költenem. A néni szeret, a család befogadott egészen. Egyenlõre nem lettem Covidos, annál is inkább, mert a városban sem voltam július óta. 2 nap szabadnapom van, akkor is csak óvatosan, az élelmiszer boltba, és délelött. Kevesen vannak. 

A védõoltásról, tulajdonképpen mindegy mi a véleményem, mert ha ellenkezem, akkor lehetetlenné tesznek. Sem munkám nem lesz sehol, sem utazni nem tudok sehova. Ez az év, majdnem padlóra tett. Jövedelem semmi, csak a kiadás. A stimulus check is $1200, egyszeri. Ebben a méregdrága városban, az semmi. A karantén, a támadások, a bizonytalanság megrágta az idegeimet. Semmi túrista, csak a lakosság, ami nem elhanyagolható. 9 millió ember, egymás hegyén- hátán. Ezért volt, itt a legmagasabb a megbetegedések száma. Minden nap, olvastam a híreket, és meg voltam döbbnve. Mi lesz velünk? Hogy lesz ezután? Fõleg, mikor lesz vége? Most sincs vége, és ez így megy 1 éve. 

Szóval, jó helyen vagyok, és csak drukkolok, hogy a néni ne haljon meg. Nagyon gyenge. 

Mindenkinek, aki erre jár, Boldog Új Évet! Egy sokkal jobbat!


Wednesday, July 15, 2020

Megint megtámadtak.

Velem történt hétfő délelött. Long Islandon dolgozom, 1 hete. Béke, nyugalom, szabályos családi házak, felső középosztály. 3 nap, non stop munka, nappali/ éjszakai műszak. Nővér vagyok. Hulla fáradt. Most cseréltek személyzetet, mert eddig elég volt a sima házi gondozás. Jövök haza, NYC- be. LIRR - en semmi gond. Átszállok a Subwayre, és napszemüvegben, csukott szemmel ülök, nővér egyenruhában. A szerelvényen alig ember. Egyszercsak, érzem, hogy valaki belehajol az arcomba, nem is az aurámba lóg bele. Nem! Az arcomba. Kinyitom a szemem, és egy nagy darab fekete néz kihívóan rám. Én, halálra rémülten veszem észre, hogy rajtam kívül ő, és egy másik szines bőrű ül kicsit arrébb. Benyúltam a táskámba, és a könnygáz sprayn tartottam a kezem. Na, több sem kellett, elkezdett ordítani, hogy szó szerint idézem, "Te büdös kurva, te rasszista szemét állat ribanc, most egy fegyvert akarsz elővenni, és belémengedni egy golyót? Te rohadt rasszista ribanc! Mit képzeltek ti fehérek, tietek a világ? Majd most mi megmutatjuk, hogy mi is emberek vagyunk! Majd megmutatjuk! Végetek van ebben az országban. Dolgozó ember vagyok! " Mi van? Gondoltam magamban. Te ember vagy? Aki képes megtámadni egy nőt, ha csak szóval is, csak azért mert ül csukott szemmel a Subwayn? Átültem máshova. Jött utánam, és csak üvöltve ismételgetve fehér ribancozott végig, amíg le nem szálltam. (elakadt a lemez) A másik szines bőrű próbálta lehiggasztani, de nem sikerült neki. Az ordította neki, "Fogd be a pofád Nigga!" Még az állomáson is kiabált utánam. Egyetlen szót nem szóltam, nem néztem rá, de résen voltam, hogy ha megtámad fizikálisan, akkor nem hezitálok, használom, elrohanok. Második alkalommal történik ez velem. Szőke vagyok, és nagyon fehér bőrű. Germán külsővel rendelkezem. Nem tehetek róla, így születtem. Mi a fene (ehhelyett a szó helyett, egy másik F betűs jutott eszembe) ütött ezekbe? Fel vannak hergelve, most erősek. Dolgozik? És, hol jár ezért kitüntetés? Mindjárt elmorzsolok egy könnycseppet. Ő dolgozik! Mi a fene! Ki az, aki képes beleordítani egy békésen üldögélő arcába, válogatott sértéseket. Maszk sem volt rajta. Nem lehet egy boldog ember, mert nem tenne ilyet különben. Soha, eszembe nem jutna! Teljes az anarchia! Elszabadult a pokol! Rendőr sehol. NY egy demokrata,(mindjárt hányok) állam. NYC- ben még soha azelött ilyet nem tapasztaltam, pedig jó néhány éve vagyok itt! Békésen élt mindenki egymás mellett. Ne adj isten, tényleg ne adj isten, ha a demokraták nyernek, akkor is vissza fog nyalni a fagyi, mert őket most csak használják a szó szoros értelmében. A nyakukra lesz lépve mindenképp. Eddig 8oo ember, lehet, hogy már több halt meg, egy bűnöző miatt! A vicc az egészben, hogy egymást is ölik! Párjukat ritkítják, és ezt a játszmát, nem veszik észre! Festhetnek BLM feliratot a Fifth Avenue -ra. Most, mindent szabad! Anarchiában, nem lehet államot , országot vezetni. Élni sem lehet ilyen őrületben. Arra megy ki a játék, hogy minnél nagyobb legyen a káosz! Nekem, eszem ágában nem volt útálni őket, most csak egy ordítozó orángutánt láttam magam elött, aki dühöng! Na, így csinálnak maguk, maguknak nem rasszistából rasszistát. Nem okos lépés. Kapnak a fejükre, és nagyon fognak csodálkozni! Remélem, hogy novemberig épp bőrrel megúszom. Ezt csak úgy zárójelben jegyezném meg. Azért kicsit fura, hogy egy rakás szines bőrű nő, szőke műhajat csináltat magának. Fehérítik a bőrüket. Az nem baj, ha nem áll jól, idegen tőlük, az nem érdekes. De, engem ez sem érdekel. Mi folyik itt? Nyugodtan szeretnék élni!

Azt szokták mondani, tartsd közel a barátaidat, de még közelebb az ellenségeidet. Így, figyelem a demokratákat is. Ez az Allan Piper a Now This oldalon, olyan batomságokat beszél össze, hogy felmegy a vérnyomásom. Tudja, hogy nagyon szar a közbiztonság a városban NYC. De, erről egy szó nem hangzik el! Beszéltem valakivel, aki már itt volt a hetvenes évek végén. Azt mondta, hogy akkor volt kb. ilyen a helyzet, mint most. Mindenki útált mindenkit. Fegyveres rablások, fosztogatás, gyilkosságok, drogozás 1ooo- el. (nem mintha most nem) Rudi Giuliani tett akkor rendet. Szegény Giuliani már nem a régi, megöregedett. de Blasio, egy kutyafing hozzá képest. Nem lehet egy napon emlegetni. Egy közös van bennük, hogy mindketten olasz származásúak. Nehogy valaki azt higgye, hogy teljes rasszista lettem. Nem! Részleges. 

Ja, vettem barna hajfestéket, mert a szőke fejem irritálja őket. A választásokig, barna leszek. 

 


 

Sunday, June 21, 2020

George Floyd életvitelszerű bűnöző, és más dolgok

Nem vagyok hajlandó egy Career Criminal (életvitelszerű bűnöző) embert "Nemzeti hősként" ünnepelni! 

Nem vagyok hajlandó letérdelni senki elött! 

Nem vagyok hajlandó szégyellni magam, mert fehérnek születtem!
Nem úgy szocializálódtam, hogy útálni kell a szinesbőrű embereket! Eddig, bizony liberális voltam, de ez megszűnt! Jó ideje érik bennem! Halálra váltan néztem a videót, a teljes majd 9 percet, amikor a rendőr térdepelt ennek a szerencsétlen embernek a nyakán. A felelősöket meg fogják büntetni! 

 Szinesbőrű/ fehér/ sárga/ rendőr, ember tök mindegy, szadisták vannak minden árnyalatban. Erre a rendőrre különösen sok volt a panasz. Le kellett volna már régen szerelni!
Itt, az északi államokban, nem találkoztam rasszizmussal, illetve inkább a szinesbőrűek voltak velem szemben előítélettel. 2 hete, meg is támadtak, holott egy szinesbőrű MS- es, 38 éves hölgyet mentem ápolni, tisztába tenni! Harlem legrosszabb környékére! 112 ST. West ahol a folyosón, emberi fekália volt. A betegem mondta, hogy az egész ház, meth- en van, vagy abból él! Igen, féltem azon a környéken! Egyetlen fehérbőrűként! Nővéri pályafutásom alatt, 3 kedvenc betegem volt, abból 2 szinesbőrű! A börtönök 8o % szinesbőrű. Vajon miért?
A rendőrséget le akarják szerelni! Ki fog kijönni, ha baj van? Ki fog megvédeni bennünket? Igen, a szinesbőrűeket is? Nem a BLACK LIFE MATTER! ALL LIFE MATTER!

 


1998 – 10 hónap börtön fegyveresen elkövetett rablásért

2002 – 8 hónap börtön kokainozásért

2004 – 10 hónap börtön kokainozásért

2005 – 10 hónap börtön kokainozásért

2007 – 5 év börtön, mert fegyveresen kirabolta egy terhes nő otthonát

Ti tényleg ezért tüntettek?
Tényleg ezért kell földig rombolni Amerikát?
Ezért kell világszerte fekete borítóképeket kirakni?
Tényleg ezért az emberért teszik ki a magyar celebek a fekete profilképeket? 

Más. Trump

 Lehet, hogy nem elnöknek megfelelő a stílusa.
Lehet, hogy nem olyan kifinomult a retorikája.
Lehet, hogy nem politikus, mint aki tudatosan erre készült. (időnként, úgy beszél, mint egy teherautó sofőr, a rosszabbik fajtából)
Lehet, hogy nem jóképű.
Lehet, hogy szereti a fiatal nőket.(hol érdekel, mit csinál a magánéletében)
Ő, nem politikus, hanem üzletember.
De, rá fogok szavazni ezek után, mert a számok beszélnek. Ezeket a számokat, jó ideje figyelem. A magánélete, nem érdekel. Nem amiről csak hadoválunk, meg jópofizunk. Gyerekekkel fotózkodunk, mert azt úgy szeretik az emberek. 2016- ban, azt hittem, hogy egy világ omlik össze bennem, mert Trump lett az elnök! De, a számok beszélnek!
Sokan vannak így rajtam kívül mások is! Ha, valakinek ez nem tetszik, sajnálom. Lehet továbblépni. Mindenki arra szavaz, amit jónak lát, és a józan esze diktál!
Eddig, liberális voltam, de ez megszűnt, és érik bennem jó ideje, nem csak azóta, amióta megtámadtak. Sajnos, az az érzésem, hogy nem egyedi eset. Nem lehet csak szónokolni! Állítólag, demokrácia van.
És még valami, A dátum nem stimmel, mert Obama mandátumának lejárta utáni adatok ezek! Tessék utánanézni. Pillanatnyilag, félek kimenni az utcára! Csak azért, mert fehérnek születtem. Ja, és ha ezt egy szinesbőrű, kék, esetleg okker sárga elnök produkála, akkor rá szavaznék!

A zavargások, fosztogatás és egyebek novemberig fognak tartani, a választásokig! Félek, és ezért felhívtam a rendőrséget fegyverviselési engedély miatt. NY államban, ha nincs üzleted/ és vagy nincs nagy vagyonod, mivel Demokrata állam, nem lehet fegyvered. Gondoltam, sebaj veszek rendőrségi, tehát hatékony könnygáz sprayt. Azt sem lehet. Szerencsére, be tudtam szerezni más módon, és nem fogok hezitálni használni sem! Ha, nekem 1 éve valaki azt mondja, hogy Demokratából Republikánus leszek, kiröhögöm!

Mostanában, nem ajánlom senkinek, hogy idejöjjön turistáskodni. Veszélyes! 


 

Monday, June 1, 2020

2020 nem épp szerencsés év

Több hónapos punnyadás után, végre kaptam állást egy Agency- től.
Ma reggel, nem tudtam elmenni dolgozni, és azt hiszem, hogy oda nem is fogok. 8.30- kor, kiszállatam a 2- es Subway 110 utca állomásán, hogy eljussak a munkahelyemre. A peronon, 4 Afro amerikai fiatalember körbeállt, és NO WHITES!, NO WHITES! kiálltásokkal, "White bitch get out from here, we trow you under the train!" A lábam kocsonya lett, egy szót nem tudtam szólni, és a másik kijárat felé futottam. Fel a lépcsőn, mint a nyúl, és be egy taxiba haza. A környéken, csak feketék laknak, és nem a legjobb környéke Harlemnek sem. Amikor, megkaptam ezt munkát, fogalmam sem volt, milyen környékre tévedek. Megsajnáltam a nőt, és úgy gondoltam, hogy nem lesz baj. Multiplex Sclerózisos, bútora alig. Mélyszegénység. Engem, NY állam fizet. Vittem neki ágyneműt, nem is használt zoknikat, stb. Ez, persze nem volt a homlokomra írva! Ez, George Floyd értelmetlen halála miatt történt, ami nagy disznóság, és ha nincs felvétel róla, akkor ezen is keresztül siklanak, mint más rendőri túlkapásokon.
Soha többet nem megyek oda, mert halálra rémültem. Vasárnap reggel, senki nem is volt az állomáson. A telefonom nem mertem elővenni. Nem óhajtok áldozat lenni. A fekete lakosságnak, elege van a rendőri túlkapásokból, és ezért mindenkin bosszút akarnak állni. Teljes az őrület!


Amerikai álom?! Ilyen már régen nem létezik! Napi, 10, 12, esetleg 24 órás munkával megkeresel jó pénzt. Ha, jó helyen vagy. Van iskolai végzettséged. De, a harlemi fiataloknak sem múltjuk, sem jövőjük nincs, a családok szétziláltak, ha nem valami sport zseni, zenei csoda, vagy kiemelkedően jó a középiskolában, akkor semmi sansza, hogy kikerüljön a mérgező milliőből. (ők kapnak ösztöndíjat). A felsőoktatás elérhetetlen számukra. Rettentő drága. Marad a munkanélküliség, segélyek, nyomor. Most a Covid is rátett egy lapáttal, olyan gazdasági válság elé nézünk, hogy beláthatatlan. 40 millió munkanélküli, és a szám, csak növekedni fog. Kik azok, akiket legelőször elküldenek? A feketék. Amikor Delaware- ben laktam, a Rehaben ahol dolgoztam, 3 fekete kollegám vitatott meg, egy aktuális betegem gondjait, és gyanutlanul közéjük álltam. Elbeszéltek a fejem felett! Rám sem néztek! Na ott érttem meg, hogy mi az, hogy rasszizmus! Pedig az Észak- keleti parti államok, liberálisak. De, tulajdonképpen nem. Amerika alkotmánya kimondja, hogy mindennemű faji megkülönböztetés, akár szóban, vagy írásban TILOS! Sőt, büntetendő! Hangzatos szavak!
Igaz, hogy Bronx- ban lakom, de egy viszonylag rendezett környezetben. A ház tiszta. Itt van a botanikus kert, és az állatkert. Itt, nem veszélyes lakni. Mondjuk, nem kell kószálni éjjel.
A hollywoodi filmekben is pontos mérlegre van téve, hány negatív szereplő lehet fekete, mert annak arányában kell betenni a moziba pozitív feketét is! Tessék megfigyelni. A főgonosz, meg soha nem lehet csak fekete.
Más. A rendőrök között is van elmebajos, szadista, rasszista. De, meg kell mondjam, hogy nekem soha nem volt konfliktusom velük, sőt! Nagyon kedvesek. Normális körülméyek között. Akinek meg sáros a lába, annak általában fegyvere is van, és sanszos hogy lelövik őket. Halálra vannak rémülve. Ezért, 45 évesen nyugdíjba mehetnek. Sokakat elvitt a járvány is! Most, különösen céltáblák lettek, mint ahogy a fehér lakosság is! Bizony nekem is felfordult a gyomrom a videó láttán, hogy egy valóban élvezettel térdel zsebre tett kézzel, egy másik nyakán majd 9 percig! A nyaki ütőéren. Ha, elszorítod mindkét oldalon, kb. másfél perc alatt, el lehet ájulni. Egyszerű, az agy nem kap oxygént.
Még valami, a tüntetők között nagyon sok a fehér ember!




Sunday, May 10, 2020

Anyám

Ma 1 éve, május 9.- én itthon ültem, és moziztam. Kb. ilyenkor. 21.00 kor. Egyszercsak szól a telefon, a nővérem volt, és pillanatra rossz érzés fogott el. Ilyenkor már hajnali 2 van otthon. Senki nem szokott otthonról ilyen későn telefonálni. Ahogy megszólalt, tudtam, hogy baj van, nagy baj. Elvesztettük az édesanyánkat. Nemrég jöttem vissza Magyarországról. Egy hete kb. Ausztriában is voltunk a lányommal, ügyes- bajos dolgainkat intézni. Sokat voltam anyámmal, a lányom is. Még egyszer utoljára. Ő sem él otthon. Még emlékszem, hogy a kapuban álltunk , és a Lányom integetett neki, ő meg az ablakból integetett vissza. Csak ott állt szegénykém, kicsi volt, és szomorú. A szivem szakad, ha rá gondolok! Nem volt jó érzésem, amikor visszautaztam magam is, még kérdezte a nővérem, hogy okos-e visszautazni. Pedig, én is éreztem, hogy nemsokára itt a vég. A szeméből eltűnt az értelem, nem igazán tudta követni a beszélgetéseket.
Azonnal jegyet vettem, és hazautaztam megint. Ezúttal, a temetésre.
Ma beszéltem a lányommal, ahogy mostanában minden nap, és csak vidám dolgok jutottak eszünkbe róla. Nevettem, közben a könnyeim csorogtak. Imádtuk a bolha piacot, rendszeresen kimentünk, mazsolázni. Egyszer volt, hogy találtam egy csodás 501- es gombos farmert, ami 26- os volt, és anyám ott nevetett rajtam, hogy ez hogy fog rámjönni. Visszajöttem Amerikába és a kezembe került, (még mindíg megvan, de már megint nem jön rám) és 1 hónap múlva be tudtam gombolni. Meg amikor egy óriási karácsonyfát vettünk, és nevetve cipeltük ketten, szakadó hóesésben. Aztán, amikor mindíg, minden vásárlást, csavargást titokban kellett csinálni, mert apám nem szerette, és az ajtó mögé kellett eldugni az előszobában, mintha csak sétálni mentünk volna. Amikor, másnapos zsemlét csomagolt a gimiben uzsonnára, és cseréltem az egyik osztálytársammal, és az reklamált. Anyám mondta, hogy nagyon sajnálja, kérj tőle elnézést. Amikor, kiszöktem az ablakon, miután lefeküdtek aludni, és amikor visszamásztam, ott ült a sötétben a fotelban. Lebuktam. Persze, ez nem jelentette azt, hogy legközelebb nem mászok ki. Nagy szabadságom volt, azt csináltam, amit akartam. Szegénykém tudta, hogy az öntörvényű lányával, nem tud mit kezdeni. De, mindent el lehetett mondani neki. Azokat is szerette, akiket utálni kellett volna. Mindíg csinos volt! Sok száz, és ezer sztori. Imádta a kertjét, és még 86 évesen is gyomlált, ültetett, szaladt a piacra. 2 évente, igyekeztem hazamenni. A skype, meg a Viber, nem pótolja a személyes találkozásokat.
Ez az élet rendje, ezzel együtt kell élni. Drága mamám, nyugodj békében! Mindenki jó szívvel gondol rád, én meg még beszélgetek is!