ameriaki vonatkozású bejegyzések

Wednesday, September 19, 2018

Áprilisban, vagy májusban

valamelyik barátom ismerőse az FB- n, kedvesen megszólított, hogy ajánlanék- e egy dalt, mert a diákjai Anatómia vizsgájával vége lesz az évnek. Csodálkoztam rajta, mert nekem nem volt ismerősöm. Nem tudhatta, hogy nagy zene kedvelő vagyok, zárt az oldalam, és szinte minden nap poszolok zenéket.
Lassan, elkezdtünk beszélgetni, szimpatikus volt, felvettem ismerősnek. Szakállas, mackós pali. Sokmindenről beszélgettünk írásban, mert az hamar kiderült számomra, hogy nem ért a computerekhez. Se, Viber, se a messenger, se Skype. Szóval, nem boldogult vele. Mondom, kedves volt, és szimpatikus, habár pszihológus, és van a családban elég, és mind hülye!
Szóval, van egy magán iskolája, parapszihologia, stb. Sokszor, hajnalig írásban csetelgettünk, hajnalig fennmaradt. Balaton, és Budapest között ingázgatott. Egyre több dolgot tudtam meg róla. Azt hittem, lehet belőle valami, mert értelmes, kedves volt. Elkérte a telefon számomat. Mondtam, hogy hiába, mert Európából nem lehet csak úgy felhívni, csak Canada, USA, Latin Amerika. Kértem, hogy kérjen segítséget Viber, messenger, Skype ügyben, láthatjuk is egymást, nem kerül semmibe. Erre azonban nem került sor. Mindíg volt valami kifogás, mellébeszélés. Van itt egy olyan kártya, amivel lehet telefonálni viszonylag olcsón. Én, minden héten vettem, és beszélgettünk órákat.
Aztán, hirtelen elszemtelenedett, lehülyézett, kimondottan sértő megjegyzéseket tett, sőt még az FB posztjaim alá is hülyeségeket írt. Sőt, követelőzött. Erre én, hogy nem dobhatok semmit el csak úgy, nem költözhetek haza, mint nővér, éhenhalok otthon. Aztán, a nyugdíj miatt is itt kell maradnom még 4 évet. Nem szolgáltathatom ki magam senkinek látatlanban. Éreztem rajta, hogy részegen beszél velem rendszeresen. Megkértem rá, hogy mivel én nem iszom, így legyen szíves józannak maradni, ha beszélgetni akar, vagy ha gyáltalán kapcsolatban akar maradni velem. A válasza az volt, hogy ne vetítsem ki rá a múltbéli sérelmeimet! Mi van??? Nem vagyunk egy hullámhosszon, ha én józan vagyok, őmeg részeg. Útálom! Ne hülyézzen le senki! Soha többet nem viselek el semmiféle erőszakot, még verbálisat sem!
Szóval, a beszélgetés után, megírtam neki, hogy nem fogom többet hívni, mert ez így nem ok. Azt gondoltam, hogy talán lehet belőle valami, én is megpróbálom úgy intézni a dolgokat, hogy talán, de csak talán, meggyorsítom a hazamenetelt. Amúgy nem tervezek haza, Kanárira tervezek.
Szóval, nem tiltottam le, csak megszüntettem a beszélgetéseket. Furcsa, kommenteket kezdett írni a posztjaim alá. Közben, egy közös imerősöm kérdezte, hogy honnan ismerem, mert csodálkozva vette észre, hogy hirtelen minden posztom alatt ott van. Vigyázzak vele, mert ő a volt felesége gyerekkori barátnője, és ismeri a fazont, és még verte is az asszonyt. Atya világ! Engem, csak a hülyék tudnak megtalálni?? Aztán, írtam egy posztot az FB- n a tűzoltókról, és kimondottan ellenséges kommentek érkeztek, nem győztem törölni őket. Messengeren is részegen hülyeségeket írt.
Azonnal letiltottam! Soha, de soha nem hagyom magam többet! Hiábavaló próbálkozás! Sértett pali lett, visszautasított lett, és ezt nem bírta kultúráltan kezelni.


2 comments:

  1. Így látatlanba későn derül ki az igazság. Személyes találkozásnál rögtön tudtad volna kivel találkoztál, az alkoholizmus, az agresszív hajlam ott van az arcon és a mozdulatokon.

    ReplyDelete