en jártunk. Most már végképp nem tudom, hogy vagyunk mi így együtt. Mióta elváltunk, mindent megbeszél velem, (Géza) és jövünk- megyünk programokat szervez. Én, meg mint akit megbűvöltek, megyek vele készségesen. Egyetlen ellenvetés nélkül. No, azért nem vagyok feledékeny. Szabadnapot vett ki, és elmentünk Delaware Kent Couty - ba. Az éves nagy szarvasmarha, és bárány árverést megnézni, ami egy óriási 1 hétig tartó esemény errefelé. Van Cirkusz, vattacukor, zsákbafutás, lepényevés, tradícionális patkódobálás, hully- gully minden. Koncertek, Bryan Adams lépett fel tegnap, de csak este, és azt mi már nem vártuk meg. Szóval, nem tudom, de beszéltem vele, és határozottan úgy tűnik, hogy nem akarja, hogy elköltözzek. Úgy sétáltunk, mint egy gondtalan házaspár.
Az állatok szépek, tiszták. A bárányok pihe- puhák. A frissen nyírtaknak isteni a tapintásuk. A birkanyírás nem tegnap volt sajnos. Megnéztem volna.
Feltűnt egy két dolog.
1.A farmerek között, egyetlen szinesbőrűt embert nem láttam. Ők a felső középosztály, jól élnek.
2. Iskolák szerveztek kirándulást, és minden iskolának egyforma trikója van, ami jó, mert megkönnyíti az összeterelésüket. Sok iskola eljött, nyári programra. 9o % szinesbőrű a gyerekek között. Meg merem kockáztatni, hogy 95%. Élveztem a társaságukat, mert olyanokat tudnak beszólni, hogy dobsz egy hátast.
3. A fehér faj, (nem vagyok rasszista) veszélyben van. Szóvá tettem Gézának is, és ebédkor, megmutatott a neten egy statisztikát, ahol bizony feketén- fehéren ott áll, hogy kb. a fehér ember, kb. 2o8o- ra egészen kifutó modell lesz. Csak öregek lesznek. Engem, már nem érint, de nem töltött el jó érzéssel. Amíg, egy fehér családban születik 2 gyerek, a szinesbőrű családokban 5-6, nem ritkán 7-8. (Nagy ország nagy népesség nagy számok. Nem kell hitetlenkedni, ha Magyarországból indulunk ki)
4. Rengeteg kivonult sátras étterem között, egyetlen hely nincs, ahol könnyű nyári ebédet lehetett volna elfogyasztani. Saláta, grill csirke, ne adj isten vegetariánus ételek. Azt már le sem írom, hogy rengeteg kövér ember.
5. Ennyi közös programunk, 5 év alatt nem volt összesen!!
Van aki helikopterrel érkezik, külön parkolójuk van. Katt a fotóra, kijön nagyban.
Ennek a bikának olyan édes a pofája, hogy ha nem féltem volna tőle, még meg is puszilom a feje búbját!
Figyelmeztetés, és kedves dolog, hogy minden bejáratnál fertőtlenítő szappan, hideg- meleg víz van, hogy meg tudd mosni a kezed, ha megtaperoltad az állatokat. Én, a taperolós fajtából vagyok.
Pénteken, meló közben jutott eszembe, hogy milyen provinciális (figyelitek, milyen szépen mondtam) életet élek én itt. Vagy, mi a fene! Falu- meló- falu. Elkezdtem kutakodni Philly után, hiszen egy nagyváros. Hatalmas történelemmel, és van mit nézni bőven! No, nem egy New York, de némely helyen megvan a feeling. Különben sem lehet összehasonlítani, mert New York marad az örök kedvenc, nincs mese. Punk tum. De, nagyszerű hely az biztos. Így, amikor hazajöttem, hagytam egy levelet Gézának, hogy készüljön, mert holnap Philly-be megyünk, ha tetszik, ha nem! Hiszen, csak 4o km-re van. Volt kedve, érdekes módon. Fáradt voltam mi tagadás, a végigrobotolt hét után, de levegőhöz akartam jutni, nagyvárosi lévén, időnként szükségem van rá!! Egy kis történelem, Mielőtt az európaiak megérkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) Indian város volt itt. Philadelphia egy megtervezett város, amit William Penn alapított, 1682-ben. A város neve testvéri szeretetet jelent görög (Φιλαδέλφια). Penn remélte, hogy a város az új gyarmatának, amit a szabadság és vallásos tolerancia elvein alapítottak, ennek a filozófiának modellje lesz. Az Egyesült Államok első állatkertjének és kórházának is Philadelphia nyújtott otthont. Philadelphia az amerikai függetlenségi háború alatt a függetlenségi mozgalom egy jelentős központja volt. Itt írták a függetlenségi nyilatkozatot és az amerikai alkotmányt, a városban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a városban hagyományosan annak a helyszínnek tartják, ahol 1775-ben az Egyesült Államok tengerészgyalogságát alapították. 1926-ban a város tartotta a Sesquicentennial Expositiont, hogy megünnepelje a nemzet 150. születésnapját. 1976-ban Philadelphia a részt vevő városok közül az egyik volt azokban az United States Bicentennial ünnepségekben, amelyek országszerte zajlottak. A városban találhatunk sok múzeumot, mint például a Fine Arts Pennsylvania Academyjét és a Rodin Museumot, amely Auguste Rodin műveinek a Franciaországon kívüli legnagyobb gyűjteménye. A városnak jelentős képtára van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesült Államokban levő képtárak közül az egyik legnagyobb. Philadelphia jelentős tudományos múzeumai között tartják számon a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, valamint az Archaeology and Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet. A történelmi múzeumok: a National Constitution Center és keleti State Penitentiary.Lakosság, másfél millió, szóval kicsi. 1985. július 13-án Philadelphia rendezte a Live Aid koncertet a JFK Stadionban.Azt hiszem, hogy ez mindenki számára mond valamit. Forrás, Wikipédia
Benjamin Franklin, szegény családba született, és tizenhét évesen, egyetlen holland dollárral a zsebében utazott a pennsylvaniai Philadelphiába. Majd kormányzó lett, és a város büszkesége. Többek között ő találta fel a villámhárítót. Íme, egy kellemes portré róla. Szeretném, ha minnél több ilyen portré díszelegne a bankszámlámon.
Szóval elöbb elmentünk a Rodin múzeumba, majd késő ebédelni ide Én, bekajáltam vajpuhára grillezett langusztából spárgaágyon. Valami hihetetlen finom szószokkal. Géza salátát evett. Közölte, hogy nem óhajt nehézfémmel jóllakni. De, legalább nem vágott pofákat. Aztán, átmentünk a híres Fine Arts Pennsylvania Academy-be. Na az egy kihívás. Észrevettem g Gézán, amikor már fáradt volt. Így javasoltam, hogy induljunk haza. Komoly Picasso, és Monet gyüjteményük van. Kortárs festők, szobrászok is szép számmal jelen vannak. Most, naív festők kiállítása volt. Nekem, nagyon tetszett. A legjobb fotók, a telefonomon vannak, sajnos nem tudom rátenni a comuterre, mert Géza vitt fényképezőgépet, de hol a fej maradt le, hol görbe lett, hol a láb hiányzik. Ez van, azért teszek be egy- egy fotót. Egy magyar zászló is jött velünk szembe felirattal, és még magyarul is rajta állt, mi is ez valójában. Megjegyzem, néha az olasz zászlót fordítva teszik ki, és akkor már magyar, de ezt a kutya nem veszi errefelé észre.
A végére egy kis videó. Ha, valaki emlékszik még rá, hogy Rocky hogy futott fel a múzeum lépcsőjén, akkor itt van. A szökőkút is jól látszik a lépcső tetején. Egy két felhőkarcoló hiányzik, de sok nemzet zászlaja akkor is kint volt. A film, azt hiszem, 1976 - ban készült. Ja, majd elfelejtettem, a vicc az egészben, hogy akkor esett le a tantusz, amikor kiléptünk a múzeumból és lefelé néztem a lépcsőn. Úgy kezdtem ugrálni, a lépcső tetején, mint Rocky Balboa, és Gézának is leesett a tantusz. Ezen, jót vidultunk. Jó volt, és meg fogjuk ismételni, mert itt semmi nincs! Bocsi vannak gyönyörű erdők.......
De, még mielött szó érné a ház elejét, a teljesség igénye nélkül. Az vitatott, hogy valóban az első lenne, de az biztos, hogy az első 13 államok egyike. Az azonban tény, hogy a rendszámtáblákon, "The first state" (Az első állam) felirat van. Az első európai bevándorlók előtt a Delaware völgyét egy, akik az Algonkin nyelvcsaládba tartozó nyelvet,az Unami nyelvet beszélő indián törzs lakta. Magukat a lenni-lenape-nak nevezték, ami „igazi emberek”-et vagy „valódi emberek”-et jelent. A többi őshonos amerikai csoporttól a „nagyapák” titulust kapták annak jeleként, hogy már hosszú ideje éltek a völgyben. Vadászatból, halászatból és mezőgazdaságból éltek; fő terményeik a kukorica, a bab és a tök voltak. Az európai telepesek Delaware-nek (Delaware) nevezték el őket. Amerika, 3. legkisebb állama, lakossága nem éri el az 1 millió föt.
A Lenni Lenape indiánok, 3 nagy csoportban éltek. Területük, a mai New York állam déli részétől, Delaware északi részéig terjedt. Svédek, hollandok, angolok felváltva telepedtek le, és folytattak harcokat ezen a vidéken, nem csak az öslakosokkal, de egymással is.
Peter Minuit, aki arról híres,- nekem ügyes szélhámosnak tünik- hogy megvásárolta Manhattant csecsebecsékért, 24 $ értékben, vitte az első végleges európai telepeseket Delaware-be. Minuit a Delaware folyó torkolatánál alapította Új-Svédországot, 1638-ban. Végül, angol uralom alá esett. Innen a hamisítatlan angol tartománynevek, New Castle, Sussex, Kent.
Feltünt a színen William Penn, aki egy angol kvéker birtokot kapott Észak-Amerikában, II. Károly angol királytól. Ennek a földnek, Pennsylvania lett a neve. William Penn, egy várost tervezett ide, aminek Philadelphia nevet adta. Testvéri szeretetet jelent görögül. A föld megszerzése után nemsokára levelet írt az őshonos törzsfőnököknek, a barátságukat kérve. Azt állította nekik, hogy igen érzékenyen érintik azok a gonoszságok és igazságtalanságok, amiket telepesek műveltek az indiánokkal. Tőlük eltérően Penn békében kíván élni… velük. Valóban, Penn rövid uralmát demokratikus időszakként tartják számon, és tényleg békébe élt az őslakókkal. 1862-ben William Penn, kérelmezett egy direkt kijáratot az óceánhoz. York hercege Pennek adta az összes földet, egy 19 km-es körzetben, (12 mérföld) New Casteltól és Cape Henlopentől délre. A terület bennefoglalja a mai Delaware nagyját.
Penn egy békeszerződést kötött még abban az évben a delawari nemzettel. Nem voltak további összetűzések a delawari és a fehérek között egészen a Francia Indián háborúig(1754-1763), amikor néhány delawari Francia oldalra állt, mások Nagy-Britannia oldalára álltak(3 ország egyesülése, amit Anglia vezet), mások pedig semlegesek maradtak. Addigra, viszont a delawareiek nyugat felé haladtak a fehér települések elől, a legtöbben Ohioba mentek. Ma szétszórt csoportokban élnek, Oklahomában és Ontarioban, Kanadában. Egy kevés maradéka a Nanticoke-nak még mindig Warwickban él, Sussex County-ban, ahol egy közösségi központot tartanak fenn. Nagyon szép kis állam, régi colonial épületekkel. Konzervatív, és hagyományörző lakosokkal. Fővárosa, Dover. Legnagyobb városa Wilmington, ami tőlünk 1o km- re van. Monumentális hídja, a Delaware Memorial Bridge.
A Delaware folyót íveli át. 1949- ben kezdték az építését. Hossza, 3.381m. 8 sávos. Ezen kereszül vezet, a 295- ös út, amit interstate vagyis államközi útnak neveznek. Delaware-t, ez esetben összeköti New Jersey- vel. Én is ezen haladok át, minden héten 2 alkalommal, oda- vissza, New York City - be menet- jövet.
Imádok hazatérni Hockessinbe. A helyzet az, hogy megint eltüntem, pedig elhatároztam, hogy többet fogok írni. Szóval, amig nem kezdődik a fősuli, addig New Yorkban dolgozom, heti 4 napot. 3 napot itthon vagyok. Ez, igy elég baráti azt hiszem. Egy öregek otthonában vagyok segédápolónő. 2 másik kolleganővel bérelünk egy lakást, Coney Islandon, Brooklynban. 2 ami csajszi. Csajszi, majdnem, velem egykorúak. Szóval csajszik. Jól megvagyunk. Brighton Beach-en dolgozunk. Kocsival járok, és mindent egybevetve, 2.5- 3 óra alatt odaérek. Én, Delaware Államban élek, Pennsylvania- n, és New Jersey-n keresztül kell mennem. New Jersey Turnpike- on haladok, oda- vissza. Úgy, mint Toni Soprano.
Azzal a különbséggel, hogy ő New Jerseyben lakott. A kezdő zene, pontosan ott készült, én is ugyanezt látom. A Lincoln Tunnelen megyek, szóval az egész ugyanaz. Vicces... Persze, mehetnék a Holland Tunnelen is,- mindkettő a Hudson River alatt fut, de akkor elkerülöm a kedvenc helyeimet. Ja, és persze a Brooklyn Bridge kihagyhatatlan. Jól érzem magam a bőrömben. Úgy van, és az van, ahogy elterveztem. Persze egy kicsivel később, és nagyon jól alakult. Csak halkan mondom, hogy az én férjem, még 4 éve nem vált el az első feleségétől, igy valamivel el kellett ütnöm az időmet!! Hehehe , hehe.., he.
