ameriaki vonatkozású bejegyzések

Sunday, January 29, 2012

Lássuk be, szedjük össze.

A szó, kétségkivül a legveszélyesebb fegyver. Nem ártana vele csinján bánni. Soha, amig élek, nem tudom megbocsátani amiket mondott. Szedjük össze pontokban, mi szól mellette, és ellene. Igy leirva, minden sokkal világosabban látszik. Vegyük elöször a pozitiv tulajdonságokat,

1. Kinosan ügyel a higiéniára.
2. Okos, értelemes ember, nem kell neki elmagyarázni dolgokat.
3. Nem kutakodik a múltamban.
4. Szereti a kertet.
5. Szép a bőre.
Többet nem tudok mondani, itt meg is állt a tudományom. Több pozitiv dolgot, nem tudok mondani róla.

Amikor összejöttünk, akkor azt mondta 2 dolgot ne. Ne cigizzek, és ne legyek kövér. Mindkettő kilőve, ehhez képest, csak én alkalmazkodom. Most nézzük, mi szól ellene.

1. Ha, őt valami baj éri, mehetek ahova akarok. Le is út, fel is út. Esküvő elött, házassági szerződést kötöttünk, semmi közöm a házhoz. (tulajdonképpen, nem is vehetem rossz néven. Az igazi cél, ha válásra kerül a sor, ne vigyem a fél házat, és rogyasszam le az egzisztenciáját)
2. Nem történik közöttünk semmiféle intimitás. Az első időben sem. Nem azért, mert csajozik, hanem mert nem megy neki.
3. Nem lehet vele beszélgetni. Semmiről.
4. Mindent felszámol adósságba.
5. Sétálni sem lehet vele, mert rohan, nem sétál. Beszélni tilos közben.
6. Soha, senki még igy nem bántott meg, mint ő. Szóval. Mint valami ragadozó, egyszercsak lecsap. Én, meg nem értem, és nem kapok levegőt.
7. Tv- t nem lehet nézni.
8. Este 9- kor takarodó van, mert reggel 5.45- kor kelés van.
9. Nem ehetek soha húst. A házba, nem hozhatom be. Nagyon jól főzök, sajnos nem tudok, mert nem engedi.
10. Merev nagyon, ez engem megöl.
11. Ugyanazt a meditációs zenét hellgatja, majdnem 2 éve!
12. Iszonyatos szarrágó!

Ez nem fest valami jól!

Saturday, January 28, 2012

Nem beszélni magyar!

Ki az az elmeháborodott, aki feltette ezt a hogyismonjam, löszpala turdamenta téte hirdetést a netre, egy nőknek szóló internetes magazinba. Állitólag magyarul!! Az oldal Itt

Tuesday, January 24, 2012

A bank, vagy szép születésnapi meglepetés?!

Amikor ellopták a pénztárcámat, benne volt a bankkártyám is, ami nagyon fontos errefelé. Erről fizetem a telefonomat, a mozinéző tagságit, erről rendelem a elektromos cigibe a tölteléket, rendelek a netről, stb., stb. Még otthonról emailben letiltattam, nehogy valaki értsen hozzá.
Amikor megkaptam az új jogsimat,- természetesen az is benne a pénztárcában,- az első dolgom volt, hogy bemenjek a bankba és rendeljek egy új kártyát. Várom, csak várom, hogy kiküldjék postán, sehol semmi. Megint bemegyek a bankba, és érdeklődök utána. A csajszi fapofával, hogy nincs nyoma a computerben az új kártyaigénylésnek. Mi van?? Hogy létezik, itt voltam, világosan megrendeltem. Hetek teltek el, a régi kártya letiltva, kikapcsolják a telómat, töltelék, mozinézés nyista. Mondom neki, a magamét, meg hogy nem szép dolog, milyen munka ez, meg stb.,stb. Szép, és jó, újra új kártya igénylése. Tegnap, jön a posta, és a drága egyetlen férjem, a kezembe nyom egy levelet, hogy ez biztosan a te kártyád a banktól. Mondom, az lehetetlen, mert a te neved van a boritékon. Kinyitom a boritékot, és azt hittem, hogy infarktust kapok. Küldenek egy kártyát, a férjem nevére!!!!!!!! Miiiiiii????? Vaaaaaaan? Olyan düh fogott el, hogy majdnem feldurrantam. Éreztem, hogy a düh elboritja az agyamat. Mondom a magamét, erre az én drágám, hogy ne emeljem fel a hangom. Erre én, hogy akkor emelem fel a hangom, amikor akarom!! Sürű káromkodás magyarul, a sárgaföld, meg minden ocsmányság, ami kifért a számon! A putrisori cigányasszony eltátotta volna a száját! A férjem továbbra is pattog!
Van, amikor úgy, de úgy összejönnek a dolgok, hogy elég csak egyetlen csepp a pohárba, és kész! Eldurranok, nem érdekel. Erre angolul, ahogy kell megkapta a magáét! Igy még életében nem látott mert minden sérelmemet, bajomat egyszuszra rázúditottam. Leült a kanapéra, és kitátotta a száját.
Ma bementem a bankba. Se köszönés, semmi. Egyből a főnökhöz. Mondtam neki, hogy nagyon nehéz nyugodtnak maradnom, mert ez nem egy bonyolult tranzakció, és nem egy bravúros világmegváltó óriási feladat, egy új bankkártya igénylése, de úgy látom, hogy ebben a bankban ez az!!!!! Mióta hivnak engem úgy, mint a férjemet? Még a vezetéknevünk sem azazonos! Ki igényelte a saját nevére szóló bankkártyát? Ki irta alá? Miért ilyen bonyolult ez?? Miért nem volt nyoma, amikor elöször itt jártam ebben az ügyben? A férjemnek kértem bankkártyát????
Hatalmas kárt okoztak nekem. Jöttek süteménnyel, kávéval. Nekem, nem sütemény, meg a hülye kávéja kell, hanem a bankkártya! Amúgy, a hétvégén, megszüntetek mindent ebben a bankban. Azért a hétvégén, mert a kocsi havi levonása, ennél a banknál van, és őket is értesiteni kell a változtatásról, és az én fasz férjem is kell hozzá, mert az ő nevén van az autóm. - No, nem sokáig!-
Mostanában, bármihez nyúlok, semmi nem sikerül. De, semmi!!

Sunday, January 22, 2012

Hiányzol nekünk

Érdemes megnézni, és elgondolkozni ezen a videón. Nap, nap után jövök- megyek, és rengeteg őzet, rókát, és egyéb állatokat látok elütve. Vérfürdő az utakon. Tudom, hogy nehéz időnként tenni ellene, mert egyszercsak ott van. Ez a kisfilm, rengeteg dijat gyüjtött be. Nem kell megijedni, nincs vérfürdő!!!! Itt a videó

Friday, January 20, 2012

Megbuktam,

mint Rottenbiller. Az irásbeli tesztem, kitünően sikerült. A gyakorlati teszten, 2 nehéz, és egy könnyű feladatom volt. Mit gondoltok, min buktam meg? A könnyű részen. A jobbkéz tornáztatása helyett, a balkazet tornáztattam. Nem voltam elég figyelmes, a feladat leirásnál. Az irásbelit, nem kell megismételni, de mehetek újra gyakorlatból vizsgázni.Nem tudom, mikorra kapok újra időpontot? Ez van, majd szétvet a düh! Hiába, aki hülye, menjen el kapálni! Nem is tudok többet ehhez hozzátenni.
4 hónapi kemény tanulás után, egy egyszerű feladatnál megbukok. Ennyi. Kurva szarul érzem magam!! Nem érdekel, hogy a férjem megjegyzéseket fog tenni. Leszarom! De, már valahogy vége lehetne ennek a negativ szériának.

később.

A férjem, nem tett megjeyzéseket, sőt inkább közeledni próbált, nem kis meglepetést okozva nekem. Persze, kevés eredménnyel. Mondhatnám úgy is, hogy zéró eredménnyel. Képtelen vagyok lenyelni a békákat, főleg a PARAZITA jelzőt! Nem vagyok hajlandó bohócot játszani! Mindennek van következménye, nem győzi hangoztatni. Tudom én is jól, és ez rá is vonatkozik, nem csak rám! A fasirt marad! Éppen a hangulatának megfelelöen, 2 hét múlva kezdi elölről.
Ilyen mélyponton, már régen voltam. Depressziós vagyok, szembeszöknek a szimptómák.

Saturday, January 14, 2012


Vízöntő
Tévhit

A közhiedelem szerint a Vízöntők hidegek, robot karakterek, akiknek nincs szívük és abszolút nem szenvedélyesek. Állítólag zárkózottak, távolságtartók, nemtőrődömek és rettenetesen különcek.

Igazság

Nos valóban, a Vízöntők kicsit különcök, mert jellemük rendkívül sajátos. Nagyon érzékeny lelkek, akik mélyen törődnek a körülöttük élőkkel. Azért tűnnek néha közönyösnek, hogy elrejtsék érzéseiket. Attól tartanak, ha egyszer szétcsúsznak, nem tudnak helyreállni.

A Vízöntő társaságkedvelő, könnyű vele beszélgetni, megvitatni vele ötleteket és érzelmeket. A Vízöntőnek csalhatatlan ítélete van, képes azonnal tisztán látni és kiismerni embereket.

No, ez csak részben igaz, én dupla vizöntö vagyok, az aszcendensem is az! Már csak tudom. De, lehet, hogy mégis, és csak a cél érdekében el akarom hinni, amit akarok?

M Születésnapja

Gondolkozam rajta, mit tegyek, hiszen születésnapja van. Nem barátkozom, de természetellenesen sem akarok viselkedni. Igy úgy döntöttem, hogy egyszerűen, veszek neki egy cserepes primulát, és egy lapot. Sluci. Az előre meg van irva, és kész. Aláirtam, ennyi. Reggel, megöleltem, és kivántam boldog születésnapot. Gondoltam, ha eltol, akkor az nem az én szegénységi bizonyitványom. Megtettem. Elfogadta. Láthatóan jól esett neki.
De, ezzel itt be is van fejezve. Nem feszegetem a húrt, de nem is barátkozom. Ebédelni voltunk, az após, a vej (egyik hugának a férje)és annak a fia. A hug dolgozott. Kicsikét oldottabb volt köztünk a hangulat, a társaság kedvéért.
Nem haragszom, csak nem érdekel. Haragot, nem akarok. Teljes érdektelenség részemről. Nem beszélünk, mert bármit mondok, nem érdekli. Egyszer, azt mondta nekem, hogy ha a sebész hazamegy, a feleségének nem mondja el otthon, milyen testrészeket fűrészelt, vagy kit, hogyan varrt össze. Soha nem mesél a munkájáról, sem a kolegáiról, semmiről. Na, én sem beszélek már, pedig nekem lételemem. Igy azután teljes a csend. Nem akarok más lenni, és megfelelni sem! Otthon, elmentünk a Tesco-ba ketten vásárolni, és mivel sütött a nap, bringával mentünk. A mi utcánk, enyhén emelkedik, én csak száguldottam fel az emelkedőn. Egyszercsak, lemaradt. Neki le kellett szállnia a cangáról, mert nem tudott feljönni az emelkedőn. Gondoltam magamban, igen, 68 kg, és nem törpe. A zöldség- gyümölcs, az nagyon jó, csak éppen az energia hiányzik. Még valamikor, a múlt évben, közölte velem, hogy a napenergia fogyasztók,(nem a napelemre gondolok) szóval, akik kiállnak, a napra, és a napenergiát fogyasztják, "élelmiszerként" az nem hülyeség. Az a táplálék. Jó mondom, akkor ha megmutatod mennyire eredményes, akkor követem a receptet. Akkor még, halálra röhögtem magam elötte ezen a marhaságon. Olvastam valahol, hogy egy idióta házaspár, otthon kipróbálta, és a gyerek, meg a felesége belehaltak. Jó mulatást hozzá!! Először is, az evés öröm, másodszor is, a kiegyensúlyozott étkezésre szüksége van az embernek, ahhoz, hogy egyáltalán, gondolkozni tudjon!
Gondolkoztam rajta, hogy fájni fog- e, ha szétmegyünk. Nem fog fájni. Nincs mi fájjon! Nehéz lesz eleinte, de már elég nagy tapasztalatom van ezen a téren. No, nem a hiányától lesz nehéz, hanem az új közegtől, ami idegen. De, ide sem köt semmi! Ha, megyek, nem akarok hideg helyre menni. New Yorkot jól ismerem, de oda semmiképp nem akarok visszamenni. Nagy a szerelem még mindig a várossal, de nyáron elképesző meleg van, télen meg iszonyú hideg tud lenni. Az autó meg csak egy nyűg. Arról nem is beszélve, hogy ott kertről csak álmodhatok! Legfeljebb, a másik ház tűzfalában gyönyörködhetek. Valahogy nem vonz. A GPS meg ismer mindent. Amit tudnom kell, kinézem a comuteren, a cimre meg elvisz a navigáló. Ennyi.
Ja, és jól bezabáltam, mert megint 1 hétig éhezni fogok, nem vásárol szinte semmit. 5 nap, 5 körte! Akkora a hűtönk, hogy ki- be rohangálhatsz benne, de csak hideg levegő van. De, szépek vagyunk! :))) Beleférek a nadrágjaimba!
Nekem még van stikában kolbászom otthonról!

Wednesday, January 11, 2012

Megint nem értem!!

Tegnap, nézegetten a neten, a floridai lakásárak, állások, és egyebek után. Gondoltam egyet, és beirtam a keresőbe a " Floridai magyarok" cimszót. Valaki, nagyon okosakat irogat. Beleköt a hozzászólókba, és vastag véleménye van. A szöveg, a következő.

"Inkább valami más piszkál :) Tényleg nem érdekel a nagy amerikai álom. Van akinek sikerül és van akinek nem, csak sajnos akinek nem, az nem dicsekszik vele így arról kevesebbet tudunk. Hobbi szinten egy internetes blogot vezetek, mindenféle témáról és mikor már a tizedik ismerősömtől is ezt hallom, hogy menni akar Amerikába, akkor a düh fogott el, hogy hogy lehetnek ennyire birkák, hogy azt hiszik ott jobb, mint itt. Honnan tudják hogy majd ott megcsinálhatják a szerencséjüket, amit itthon nem sikerült? A válasz igen egyszerű, sehonnan, csak mivel a környezetükből ezt hallják, hogy xyz-nek sikerült, úgy gondolják, hogy nekik is. Mikor megkérdezem, hogy mi is sikerült xyz-nek nem tudnak rá válaszolni, mert azt nem kérdezték meg. A lényeg, hogy sikerült. A nagy amerikai álom, mint marketing nagyon működik, de engem az érdekel, mi van mögötte. És abban igazad van minél többet olvasok blogokat, amit kint élő magyarok írnak, többet is foglalkozok ezzel a témával mint azelőtt. Ez idáig nem találtam egy olyan kint élő magyart sem, aki megvalósította az álmát, amit itthon nem tudott és azért kerestem meg ezt a fórumot, hátha itt találok olyat, aki el tudja nekem mondani, hogyan és miként jutott arra az elhatározásra, hogy elmegy itthonról és a nagy Amerikában próbál szerencsét és olyan pozitív irányt vett az élete amiről előtte csak álmodni mert :)
Mi a te történeted? :) Úgy érzed neked összejött? Gondolsz arra, hogy hazajönnél, vagy arra, hogy ha itthon maradtál volna akkor jobb lett volna neked?"

Nos, ha én speciel otthon maradok, akkor bizony nem tudom mi lett volna. A koporsófedelet magamra húzhattam volna. 35 után, öreg vagy. Én, már 45 is elmúltam. Való igaz, sokat, többet kell dolgozni, mint otthon, de ki tudod fizetni fejájás nélkül a számláidat. " Nagy amerikai álom" !! Ilyen a múlt században, meg a 40- 50-es években volt! Hol élnek ezek ??!! Irásba adom, hogy bizony minden nyavaja ellenére, itt könnyebb, mint otthon. Az élelmiszer árak ugyanazok, sokszor olcsóbb is, de a fizetésed jóval magasabb. Az áram, és a viz olcsóbb. Kevesebb a rezsid. Minden gond nélkül fenntarthatod az autódat. A házadon, ha hitel van, azt is! A nyugdijból is meg tudnak élni jól, nem csirkefarhát a főmenü. Már ha van állásod, és beszéled a nyelvet. Gondjai az embernek, persze mindenütt vannak, és attól dobtam egy szabályos hátast, hogy "kolbászból van a kerités"!! Persze, Gyulaiból! Amúgy, nincs is kolbász! Legalábbis a magyar szó értelmében. Pénzszórásról persze szó sincs! Itt, járhatok főiskolára, otthon aligha! Gazdasági válság az viszont van! Nem potyog semmi az öledbe! Abban egyetértek, ha otthon sem csináltál semmit, és itt sem akarsz, akkor bizony a pokol fenekén találod hamar magad. Papirokat nehezen, illetve nem adnak, az nehéz ügy, a letelepedésre gondolok. Az ügyeid intézése is sokkal egyszerűbb. Aztán meg ne feledjük, hogy én szerelmes vagyok ebbe az országba, egészen kislány korom óta, és hamar szemet hunyok a moslékságai, és igazságtalanságai felett. Otthon egyetlen jó szava nem volt senkinek hozzám, amikor kiemelték a pénztárcámat. A rendőrségen sem, és a piacigazgatóságon sem. Inkább kárörvendés. Itt, mindenkinek részvét volt a szemében, és hangot is adtak neki. No, nem mintha ettől meglett vola pénzem- papirjaim, de mitagadás jólesett. Az igazság az, hogy a kettőt össze sem lehet hasonlitani.

Nos, én elmondom, hogy miért jutottam arra az elhatározásra, hogy ne éljek otthon. Amikor, közel 3 évvel ezelött hazamentem, Több, mint 3 év New York után, hogy Európában fogok dolgozni, akkor először szabályos rettegés fogott el! No, de mit nekem, majd én megmutatom felkiáltással, elmentem Tirolba dolgozni egy Hotelba. Perfekt beszélek németül, nem csak nyökögök, évekig dolgoztam a vendéglátóban. A 70 éves alkoholista tulaj, az első nap, kikezdett velem, és mivel merev elutasitás volt a válasz kirúgott. A lánya kért bocsánatot, de rajtam ez nem segitett, a legkevésbbé sem. Elötte, vettem egy autót, komolynak látszó kereskedőtől, aki kiderült, hogy vastag szélhámos. Az eredeti tulajt nem fizette ki. De, még mielött ez kiderült volna, és a rendőrség lefoglalta az akkor már a nevemre irt autót. Az akkor hivatalos cég neve, kiirom HIBRID MOTORS KFT telephely, 2110 Dunakeszi, Nap u. 6. adoszám: 14326840-2-13. VAKHAL CSABA. Remélem, a börtönben fog megrohadni! Sok embert átvágott. A jármű, még most is a rendörség telephelyén van, mert a tulaj nem tudja átvenni, a kocsi hivatalosan az én tulajdonomban van. Sakk- matt helyzet. Otthon, csak az átvágások, ügyeskedések mennek. Képtelen vagyok ezekkel harcolni.
No, ezért élek én itt, és nem ott!! Bizony jó úton haladok affelé, hogy megvalósitsam az álmom! Normális dolgokról beszélek, nem a földtől elrugaszkodott irreális dolgokról!

Monday, January 9, 2012

Eszembe jutott, egy téli este

valamikor a múltból. Látogatóban voltam otthon. Még a csizmámra is emlékszem, ahogy lenéztem a sárosan csillogó aszfaltra elöttem. Olajzöld volt óarany szegélye volt, és a szoknyám ugyanolyan szinű. Baktattam, a Futórózsa utcán Mátyásföldön. A nővéremhez mentem, nem emlékszem, miért gyalogosan, mert még WC-re is kocsival jártam. Ahogy baktattam, akkor belevágott késként az agyamba, hogy elhagyom az akkori férjemet. Elöször csak lassan elgondolkozva, de ahogy erősödött az érzés, úgy lettek határozottabbak a lépéseim. A végén, majdnem futottam. Egyre jobban éreztem magam. Természetesen, röviddel ezután, elhagytam szerencsétlent.
De ja vu érzésem van. Egyre jobban vagyok, hogy már tudom pl., hogy Floridában elfogadják a diplomámat. 48 dolcsiért honositják, semmi extra vizsga, semmi. Amúgy hosszasan beszélgettem a csajszival az ottani EÜ.minisztériumból. Sok lehetőség van, egyes kórházak, a továbbtanulást is támogatják. Meleg van, és Florida Amerika öregek otthona. Akik megtehetik, öregkorukra leköltöznek melegebb éghajlatra. Hurrá!
Beszélgettem hosszasan az apósommal. Elismerte, hogy a fiával, nem nagyon lehet élni. Aztán, elmeséltem neki, a konyhaügyet. Meg azt, hogy ha bármi történik, a fiai megjelennek, és eladják a házat. Mehetek, amerre a szemem lát! Milyen jó kis kilátások!! Az öreg, csak bólogatott. Fantasztikus!! Ezt azért nem várom meg! Köszönöm, de ezt meghagyom másnak. Lépek!
Először, összerakok egy kis pénzmagot, oszt kalap- kabát!
Más. Csatlakozom, az itteni katolikus egyházhoz. No nem azért, mert fanatikus vallásos lettem, hanem mert ők azok többek között, akik a 3. világba Afrika, India. A hadsereggel is felveszem a kapcsolatot, háborús övezetek, katonai bázisok, stb. közvetitenek ápolónőket. Feltett szándékom, hogy megyek. Ez is valahogy befészkelte magát az agyamba, és nem tudok szabadulni a gondolattól. Hiány van ezen a téren is, mert nem szivesen viszik az emberek a bőrüket a vásárra. Nálam, meg valahogy átértékelődtek a dolgok. Nem azt mondom, hogy már nem szeretem a szép dolgokat magam körül,(az otthonom , az más. Aztán a kettő nem zárja ki egymást, apropó, nincs is otthonom!) de engem sem a vér, sem a genny, sem a leszakadt testrész, halott ember, sem egyebek,(van azért ennél rosszabb, most ezekre itt nem térnék ki) nem billentenek ki a nyugalmamból. Gyakorlatból tudom, nem a moziban láttam. A szagok egyedül, kicsit meglöknek, de ennyi az egész. No, meg ott az örök nyughatatlan kalandvágyam, és ha ezt a munkámmal össze tudom kötni, akkor ez fantasztikus!
Holnap. veszek egy tortát, és megyek Apple- hez, a barátnőmhöz dumcsizni. Amúgy, együtt államvizsgázunk 20- án.

U.i. Nincs szándékomban hozzányúlni M. pénzéhez. Nem milliókról van szó, hogy megérje. Abban az esetben nem tenném tűzbe a kezem.

Sunday, January 8, 2012

Bankszámla - gyilkosság

Vád ért, hogy leirtam a blogomban, hogy mennyi pénz van a bankban, és mit "tehetnék" büntetlenül. Adott esetben kivehetném. Azt egy szóval nem irtam, hogy ki is veszem!! És, ha kiveszem??? Halló! Ha leirok egy gyilkosságot, akkor gyilkos vagyok?? Vagy potenciális gyilkos vagyok? Bankrabló, sikkasztó, bűnöző? Irtam, egy félig meddig önéletrajzi könyvet. Abban leirtam, egy- két fikciót is!! Erre, felháborodtak többen, hogy nem is mondtad, hog kurva voltál!! Ha, leirok valamit, akkor az úgy is van?? Szó szerint?
Aztán, mi van a politikusokkal, ha már itt tartunk? Nekik lehet, bármit, mondani, leirni, kijelenteni, lopni. Hivatalosan! Az nem számit! Én, itt piti dolgokról irok, mert a "nagy fazékban", ez piti.

Végre megérkezett az apósom

A "párom" elment táncolni tegnap este, igy tudtam vele beszélni hosszasan. Elmondtam neki, mi történt részletesen. Az öreg, a valódi társam. Azt mondta, hogy rettenetesen sajnálatos, ami történt, legyen örök tanulság. Ennek, azonban meg kellett történnie. Igy volt megirva, és nem érdemes ennyit bánkódni, enni magam rajta. Mondtam azt is, hogy M. az ékszereimet akarja eladni, Erre az öreg közölte, hogy a trezorban lévő ékszereket vetessem ki vele, és azokat adassam el vele, hiszen azok az én tulajdonomat képezik. Azt, a csakádtól kaptam, azok az enyémek. Különben se essek kétségbe, mert ő itt van. Ez hihetetlen, hogy mennyire mellettem áll!! Ismeri a fiát. Szerinte, össze tehetné a kezét, hogy én kerültem mellé, és nem ilyen cirkuszokat kellene rendeznie. Sirva fakadtam, mert ha ő nem lenne, már régen elmentem volna a fenébe.
Mondtam az öregnek, hogy előre tudom a reakciót! Nem baj, mondta az após, csak mondjam neki. A reakció persze az volt, amire számitottam. Közölte velem, hogy azok az ékszerek, nem az enyémek, azok az anyjáé. Mondom, akkor ezek szerint, kölcsön kaptam a ceremóniára? Igen. Kölcsön. Semmi közöm hozzá! Sőt! A válasz az volt, hogy hogy az én családomtól mit kapott ő?? Semmit!
De, az én ékszereimet sem akarja eladni, hanem felértékeltetni, és a tartozásba beleszámolni. Ha, elkezdek keresni, akkor visszafizethetem neki a tartozást, és visszakapom az ékszereimet! De rendes!! Ö a jótevő!! Az egésznek az a végeredménye, hogy imádom, az apósomat, és utálom a férjemet!

Friday, January 6, 2012

Na, ezt meg kell irnom,

mert különben megpusztulok!! Ma, bementem a Bankba, a letiltott kártyámat pótolni. Közben, érdeklődtem, mennyi pénz van, a bankszámlámon. (nem irom ki angolul, hátha belenéz a blogomba, számokat sem irok le, inkább kiirom szóval) Persze, ehhez is a jogsi kell, mert annélkül, hiába ismernek, nem adnak ki információt. Hiába vagyunk falun, kisváros, de nekem falu aztán kész. Rendnek köll lenni. 3 bankszámla van a nevemen. Hogy miért, vagy hogy került oda a 3., azt ne kérdezze senki, nem tudom. Illetve, már egy ideje tudom, de elöször azt gondoltam, tévedés. Hát, nem az. Az egyik, a fizetési bankszámlaszám, arra megy a mindenkori fizetésem,(már amikor dolgozom) a másik, a megtakaritási számlaszám. A harmadik is. Mondom a csajszinak, legyen szives, irja ki, egy darab papirra. Állok, és nézem a papirt. Az egyiken van, százhuszonöt dolcsi, a másikon, kettőszáztizennégy dolcsi, és negyvenhét cent. a harmadikon, egy hosszú számsor. Mondom a csajszinak, mi ez? Azt mondja, a megtakaritása asszonyom. Állok, fapofa. Mondom, rendben van. Jobbra el. Nézem a kocsiban, tizenhatezerhétszáztizenhárom dollár, és ötvenhét cent. Amikor, hónapokkal ezelött elém rakta a koleganője azt hittem,valami tévedés. Nem. Nem tévedés. Annyi. Persze, nem szóltam senkinek. No nem én spóroltam össze ennyit, hanem az én drága férjem, amikor engem rátett a számlájára, elfelejtette, hogy ahhoz én is hozzáférhetek. Neki, más bankoknál több számlája is van. Ahhoz nekem, persze semmi közöm. Azt sem tudom, merre mennyi. Amikor megérkeznek a havi kiadásokról a bankból a papirok, erről nincs benne szó!
Szóval, simán ki tudnám venni, ha akarnám!! Lehet, hogy otthon nem tűnik soknak. De itt van értéke az 1 dolcsinak is, kézpénzben, nagyon sok pénz. Szerintem, azt hiszi, hogy nem tudom kivenni. Simán ki tudom pucolni a számlát. Illetve ki tudnám. Hagynék a számlán, 10 dolcsit, hogy ne szünjön meg a számla, és csak 1 hónap után jönne rá, hogy nem csak én pucoltam el, de a számla is üres. Esküszöm, jó kedvem lett tőle! Amikor hazaértem, széttéptem a papirt, kidobtam, a szemetet kivittem a kukába. Ráirtam, a kis összegeket egy másik cédulára. Hallagtok erről, mint a sir.
A lakás ragyog, lángosom isteni lett! Izlett neki otthon.
Ja, amúgy most tündéri, és barátkozik, meg kedves, figyelmes! Én is egy földreszállt angyal vagyok, épp szárnyaim nincsenek, bocsánat vannak, csak nem látszanak. Szerencsére az ördög szarvaim sem. Ráfésültem a hajamat!! Óriááásiii a harmónia, és a szeretet, csak úgy sugárzik szana, meg szét! Teljes idilli a kép, és csodás pár vagyunk, halleluja.... :S

Mehetek vizsgázni!!

Azt hiszem, hogy a nagy riadalomban, pillanatnyilag ez a legjobb hir! Megvan a jogsim. A bevándorlásiaknál voltunk. Mondjuk, én is ott kezdtem volna az ügyintézést, mert az amerikai követségen, világosan megmondták. Igy, most gőzerővel, az államvizsgára fogok készülni. 2 hét elég, mert hiszen semmi újat nem tanulok, csak azokat, amit eddig. Át kell tanulnom az anyagot, ami ugyan tetemes, de sebaj, a továbblépéshez erre szükségem van.
Totális mélyponton vagyok lelkileg. El kell adnom, a komoly gyürűmet, meg a vastag láncomat. Nem számit, mert ezek nélkül is van élet, és nem is érdekel annyira. De, azt gondolom, hogy egy jól kereső, nagy házban élő mérnök feleségeként, nekem nem a mosókonyhában lenne a helyem, és nem kellene eladnom, a személyes tárgyaimat, amik évek óta hozzám tartoznak. Csak akkor jövök onnan ki, ha takaritani kell, vagy ki kell szolgálni uraságát. Komolyan momdom, elborzaszt. Olyan szolgalélek lettem, mint az anyám. Pont, ugyanazt látom. Szaladgálok utána a teásbögrével. Hogy csináljam, igy, vagy úgy?? A másik, igen érdekes momentum, hogy amikor összeházasodtunk, kaptam egy rakás 24 karátos ékszert, amiket utána többet soha nem láttam. Betette a bank trezorjába. A multkor szóba hoztam, erre az volt a válasz, igen, kihozom, az a tiéd, ha bármikor szükséged van rá. Mondom neki, akkor hozd ki! Azóta is hozza!! Nem szeret beszélgetni, nem szeret semmit, csak a tőzsdét, a laptopját, a krikettet, és táncolni.
Semmi közös nincs bennünk. Kivéve a kertet. A szomszédasszony a nyáron átjött, és közölte hogy senkinek a környéken nincs ilyen szép, gondozott kertje. Ez a kert sem volt szép azelött. Csak, le volt nyirva a fű, oszt ennyi, mint a legtöbb kertben errefelé.
Képtelen vagyok lenyelni, hogy PARAZITA- nak nevezett. Neki komoly lelki gondjai vannak. Nem beszél róla, nem tudom, mit gondol, csak gonoszkodik. Igen, néha elnézést kér, meg megpróbál jópofáskodni, de nem megy neki. Egy végtelenül keserű ember, és emgem is keserűvé tesz. Az egészséges ember, a saját nyomorán is tud nevetni. Én, tudok! Most is, pedig mindent elkövet, hogy ne igy legyen. Nem érti, hogy mi a nevetséges bizonyos majdhogynem hajmeresztő dolgokon. Én, igy vezetem le a feszültségemet. A legváratlanabb pillanatokban tud belémmarni. Néha, úgy meglepődök, hogy köpni- nyelni nem tudok.

Tuesday, January 3, 2012

Nyilt levél, egy Zsebeshez !!

Valószinűleg, soha személyesen nem fogod olvasni, mert talán nem is tudsz olvasni. Találkozásunk, a kőbányai piacon, 2011. dec.23- án délelött számomra örök, felejthetetlen élmény marad! Nem csak arról van szó, hogy jó fogás voltam neked anyagilag, de az összes irataimtól is begszabaditottál. Ma elmentem, hogy pótoljam a jogositványomat. Nem adták meg, mert egyetlen papir, ami a kezemben volt a magyar útlevél. Ez, itt nem sokat ér, illetve semmit. Érdekes, hogy az amerikai követségen Budapesten, mindent tudtak rólam azonnal. A computerben,minden adatom szerepel, retina, ujjlenyomat, minden. A Social Security (társadalom biztositási kártya) számát kivülről tudom, és ez is igazolja, hogy az a személy vagyok, akinek mondom magam. De, közölték velem, hogy hiába van érvényes jogositványom, ami ugye szerepel a nyilvántartásban, a zöldkártya is kell. Elmondom neked, hogy itt is benne van a computerben minden, de mégsem érdekelte őket. Szóval, az ördög konyhája. Jan, 20- án, államvizsgázom. Azaz, csak vizsgáznék. A jogositványom nélkül, nem mehetek, itt az a hivatalos személyi igazolvány. Ma, befizettem, illetve a férjem fizette be, a 450 dolcsit, az új zöldkártya igénylésre.(újabb konfliktus helyzet) Persze ez téged nem érdekel! Megint újjlenyomat, retina vizsgálat, amit személyesen kell bevinni, és az újabb költségekkel jár. Ami több, mint 3 hetet fog igénybe venni. Az államvizsgáig, már nincs annyi időm. Mindenesetre örülök, hogy az irataimból legalább nem tudsz profitálni, vagy éppen emmiatt buksz majd le, hiszen, ha eladod valakinek, az biztosan lebukik vele, hiszen sem az ujjlenyomat, sem a retina, nem másolható. A bankkártyámmal sem tudsz mihez kezdeni, mert azonnal letiltottuk.
Szóval, úgy kib**tál velem, ahogy csak lehet egy emberrel. Mondd, téged is anya szült?? Kétlem! Remélem, hogy addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik, és a börtönben fogsz élni, hasonszőrű moslékok között, ott ahova való vagy! Aki ezt a látszólag kényelmes, és valószinűleg izgalmas életformát űzi, elöbb- utóbb mindig lebukik. Tudod, nem vagy okos, hiába vagy látszólag ügyes. Egy szerencsétlen nyomorult ember vagy, aki nem is hiszem, hogy tudja mit csinál.
Még valami. Tudod, az életben mindenért fizetni kell. Mindenkinek, kivétel nélkül! Én, tudom. Nem csak börtönnel. Sajnállak tiszta szivemből!!

Monday, January 2, 2012

Magyarország, és egyebek, vagy úgy is mondhatnám, 'A parazita akcióba lép!'

Jó volt egy kicsit hazamenni. Jó volt anyámat, lányomat megölelni. Jó volt ajándékokat vinni, (persze a legtöbbet titokban). Jó volt szemtől- szembe beszélgetni. Jó volt magyaros ételeket enni, amit én soha nem főzhetek itt. Az én kedves, és igen szeretetre méltó párom mellett, ez lehetetlen, hiszen nem eszik húst.
Az ünnepi asztalnál, kaptam egy gúnyos megjegyzést, mert tejfölös töltött káposztát ettem . Ezeket már fel sem veszem.
Az árak, 3 év alatt is felszöktek, és ami mindenkinek feltűnik, a szürke mosolytalan szomorú emberek látványa. Tömegközlekedést használtuk, ami még mindig nagyon jó. Szemben ülsz valakivel rámosolyogsz, és az elkapja a tekintetét. Sokkal rosszabb a helyzet, mint 10 évvel ezelött. De, mindig meglök az esti kivilágitott Lánchid, a vár, a Parlament. Nagyon szép.
Szentendrén jött velem szembe egy nő, és rámorditott,- Nyald ki az összes picsámat!- Szó nélkül hagytam. Megdöbbentő volt!


Most láttam a Parlamentet életemben elöször renoválások, feldúcolások nélkül. Pedig, ott nőttem fel a közelében. Szóval, ez a része szép volt.
Más. Volt egy kis biztonságom, amig állást nem kapok. Jan. 20.- án lesz az államvizsgám. Csak utána tudok állást keresni, mert mindenütt kérik a licence számomat. Az, meg csak az államvizsga után lesz. Holnaptól, kezdhetek rohangálni a papirjaim után, mert ellopták a pénztárcámat, és mindenem benne volt. De, minden. Pénz is, ami egy kis biztonságot adhatott volna addig, amig állást nem kapok.
Csak magamat okolhatom, mert nekem mindent magammal kellett vinni, mint egy elmebeteg.
Más. A tegnapi nap, végleg pontot tett a házasságunk végére. Ez az év, tényleg gyökeres változásokat fog hozni. A terv, lassan körvonalazódik bennem. Az apósommal, nem tudok beszélni, mert New York- ban van, a kisebbik fiánál. A történet rövid, és nagyon velős. Semmi előzmény, semmi. Meg kell jegyeznem, a pasi annyira jól nevelt, ha tüsszent egyet, bocsánatot kér. Szóval, közölte velem, hogy egy parazita vagyok, mert a nyakán élek. Mindenkitől tarhálok, és ha nem járulok hozzá a költségekhez, akkor menjek ahova akarok. Punktum. Halálos nyugalommal, csak annyit mondtam, hogy most tettél pontot a házasságunk végére. Ezt nem méregből mondtam, ez az igazság. Tarhálok?? Kitől tarhálok? Nem találtam érdemesnek vitatkozni erről. Nem akarok igy élni! Ha, hagyott volna dolgozni New Yorkban, akkor nem lett volna anyagi gondom. Ugyanis, ha elmegyünk vásárolni, akkor a felét nekem kell kifizetni a kajának. A kocsi részleteit is én fizetem, a biztositást is. A laptopom, amit állitólag ajándékba kaptam, a születésnapomra (a régi tönkrement) a felét én fizettem. Szerintem, ez nem ajándék! A házassági évfordulónkra, kaptam tőle egy tekla nyakláncot. Nem vagyok hajlandó hamis gyöngyöket viselni, ordit róla, hogy ócska műanyag. Ha, nincs, akkor nem viselek semmit. De, van! Ez benne a vicc. De,nem tőle, hogyisne!! Amikor, elvesztette a karikagyűrűjét, azonnal megrendeltem neki, egy másikat, nem fizettettem ki a felét, és belegraviroztattam Szeretet, Megbecsülés, Hűség, Tisztelet. (ebből mondjuk a hűség egyedül ami ül, mert a pasi tök impotens) Tehát, még ez a kapocs sincs meg köztünk. Ja, majd elfelejtettem. Az utazás költségeit is felszámolja nekem. Nem akartam utazni, mert tél van, és nincs itt az ideje. 1 hónappal ezelött közölte velem, ha elkezdek keresni, kicserélhetjük ultramodernre a felső szinten a konyhát. Házasságunk elött, aláirtam egy papirt, hogy semmi közöm a házhoz!! Be van ez rúgva? Abba invesztálok, amihez semmi közöm? Elengedtem a fülem mellett, és azt gondoltam, addig állj fél lábon, amig én ide veszek valami olyat, amit nem tudok felkapni. Amilyen az adjon isten, pontosan olyan a fogadj isten!
A nyáron, vissza akartam menni dolgozni New Yorkba. Könyörgött, hogy ne menjek el. Azóta tanuló vagyok, nappalin. Megbeszéltük, nem az én döntésem volt.
Körvonalazódik a tervem, de még korai róla beszélni, de enyhülni nem tudok többet, mert igy nem tudok, és nem is akarok élni.
Amikor, megismerkedtünk, azt mondta, nem kell dolgoznom, mert keres eleget, és ha csak az itthoni teendőket akarom ellátni, neki tökéletes lesz. :))))) Vicces nem? Hallani nem akartam róla! Senkitől nem kuncsorgok pénzért, ha kell egy pár cipő, vagy valami.
Ja, és a mosókonyhából jelentkeztem.

U.I. Most néztem utána. A zöldkártya pótlása 450 dolcsi!!


Sunday, January 1, 2012

Most olvastam, és mindenütt ezt olvasom, már ami rám vonatkozik

Mire számíthatunk a párkapcsolatokban, házasságokban?

A párkapcsolatok és a házasságok is nagy változásokon fognak keresztülmenni. Látszólag jó kapcsolatok is felbomolhatnak, mert az emberek egyre tudatosabban fogják felismerni lelki igényeiket. Nem leszünk hajlandóak túl nagy kompromisszumokat kötni, ha az önmagunk jólétének, egészségének és boldogságának rovására megy. Ha a szerelmesek beteljesítették egymás iránt vállalt lelki feladataikat, gyakran ismerik fel, hogy tovább kell lépniük. Egy új válásformát ismerünk meg: gyűlölködés és harc helyett az egymás iránt érzett kölcsönös tisztelet, hála és szeretet segítségével fogják elengedni egymást a párok. 2012 ugyanakkor a nagy egymásra találások éve is. Sok lélek fogja megtalálni lélekpárját, és ehhez nem is kell nagy erőfeszítéseket tennie.

Aztán, egy másik
1.feladat: Itt az ideje a változásnak


Ez az év hatalmas változásokat hozhat az életedbe. Kockázatvállalásra szólít fel téged, amikor nagy bátorságra lesz szükséged. Számtalan váratlan fordulatot hoz neked ez az év neked, amit sokszor nehézségként fogsz megélni, de mindez nincs hiába, mert értékes tapasztalatokhoz jutsz általa.

Most meg kell tanulnod hogyan törj át a mindennapi korlátaidon, legyőzve a félelmedet és a szorongásaidat, amit a változások okoznak benned. Hajlamos vagy elkényelmesedni és túlságosan bebiztosítani magad körül mindent, de ez az időszak felszámolja körülötted az ebből eredő korlátokat.

Felszabadítólag hat rád ez az energia, ami új és színes tapasztalatokat hoz az életedbe még akkor is, ha jelen pillanatban lehetetlennek tűnik, hogy bármi is megváltozzon. Azt tanulhatod belőle, hogy a változás alapvető része az életednek és változások nélkül képtelen vagy a fejlődésre is.

2.feladat: Itt az ideje, hogy megszabadulj a terheidtől!


Ez az év a terheidtől való megszabadulást és a tudati felemelkedést is elhozhatja számodra. Most az lesz a legfontosabb miként nézel szembe azokkal a terheiddel, amiket egész eddigi életed során magaddal cipeltél. Ezek a terhek olyan fájdalmas lelki sérülések a múltból, amik félelmek és aggodalmak formájában mutatják meg magukat a jelenben.

Most fel kell ismerned az életedben azt az újra és újra visszatérő mintát, ami arra szólít fel hogy nézz végre szembe a fájdalmas pontokkal és láss hozzá az ebből eredő feladataid megoldásához. Ebben az évben fokozottan jelentkeznek az életedben azok a feladatok, amikkel egészen idáig nem volt bátorságod szembenézni. Ahhoz, hogy képes legyél felemelkedni, az összes terhedet magad mögött kell hagynod, ahogy a hőlégballonból is ki kell dobálni a súlyos homokzsákokat, ha azt akarod, hogy megemelkedjen.

Ez az év rá fog mutatni arra, hogy mik azok a feladatok, amikkel az elkövetkező években kell majd dolgoznod annak érdekében, hogy a tudatod készen álljon az ÚJ TUDATOSSÁGRA való csatlakozáshoz. Az ÚJ TUDATOSSÁG létrejötte nem egyik pillanatról a másikra fog megtörténni, hanem egy évekig tartó felkészülési folyamat és komoly munka árán, aminek ez az év csak a kiindulópontja lesz.

3.feladat: Válj Tudatos Teremtővé!


2012 a tudatos teremtés lehetőségét is elhozza számodra. Ez az év megmutatja, hogy tudatára kell ébredned a saját önteremtő képességednek, amellyel képes vagy saját magad tudatosan alakítani a valóságot és annak minden körülményét, amiben élsz, ez a valóság a te saját Univerzumod.

A saját Univerzum egy olyan szellemi mező, ahonnan minden tapasztalatod elindul és ahová visszatérnek a levont következtetéseid is. Minden, ami a képzeletedben megjelenik ebben az egyéni szellemi Univerzumban azonnal életre kel. A szellemi Univerzumból pedig a cselekedeteid által válik valósággá

Itt az ideje, hogy felelősséget vállalj mindazért, amit magad körül teremtesz, a gondolataid, az érzelmeid és a cselekedeteid által. Ha a fejedben káosz uralkodik, akkor az a körülötted is csak káoszt fog teremteni. Rendet kell tartanod a fejedben, ha kell napi szintű tudati takarítással, hogy oda ne engedj be semmi mást csak azt, amit valóságként is szeretnél átélni.

2012 legfontosabb üzenete abban áll, hogyha készen állsz a változásra és nem félsz a tapasztalatoktól, akkor képes leszel a terheidtől megszabadulva felemelni a saját tudatodat és felébreszteni a tudatos teremtő képességedet.