ameriaki vonatkozású bejegyzések

Tuesday, December 25, 2018

A 3.

Ma megtudtam, hogy meghalt az első férjem. Nem volt jó érzésem, mert néha azért beszéltünk telefonon. Az utóbbi időben annyi minden történt az én életemben is, hogy nem volt egyszerűen az eszemben hogy rátelefonáljak. 2o17 január 1o- én, (2 nappal a születésnapja elött) elment futni Karintiában az erdőben. Nagyon hideg volt, és elesett, de nem tudott segíteni magán. 1 hét múlva találták meg. Ma, jött egy ötletem, és felhívtam az öccsét, és ő mondta el. Nagyon hamar lerázott, jó Európában már szenteste volt, megértem.
Csakhogy, van itt egy kis elintéznivaló, meg egy kis bökkenő! Mégpedig, a ház! Üresen áll. Nagyon óvatosan kérdeztem az öccsét, hogy nekem vannak még ott fotóim, erre ő rövidrezárta az ügyet azzal, hogy üresen áll. Szóval, közel 2 éve halott, és a ház üresen áll?? Mi a tervük vele? Ugyanis nekem van a házhoz közöm. Egyenesági leszármazottja nincs, a lányom az egyedüli. Engem, senki nem hívott fel?? Nem keresett meg? Az osztrák követségen keresztül meg lehetett volna találni!
2oo9- ben találkoztunk utoljára, akkor szerette volna, ha visszaköltözöm. Nekem még a hátam is borsódzott az ötlettől. A ház, úgy nézett ki, mint amikor én otthagytam, 1986- ban. Szerintem, én takarítottam ott utoljára. Az a káosz leírhatatlan volt. Seggel jöttem ki! Utánam, soha többet senkije nem volt. (úgy látszik, hogy én csak ilyen nem evilágra való, fura szerzeteket tudok kifogni. Nem is kisérletezek már) Nem volt szerelmi házasság. Az osztrák hatóság, ki akart tenni az országból. Kénytelen voltam, a saját jól felfogott érdekemben. Erőszakos, akarnok volt.
 Ő volt a 3. aki közel állt hozzám, (ki jobban, ki kevésbé) és meghalt. Most szereznem kell, egy osztrák ügyvédet, és valószínű a lányommal együtt oda kell utaznom.
 Sajnálom. Nyugodjék békében.






No comments:

Post a Comment