Párkapcsolatok, és én

Gondolkoztam, ha úgy tetszik, az egész ''furcsa'' hozzáállásomhoz a dolgokról.
A fenébe is, biztosan sokkal keményebben kellett volna, a mindenkori partnerekkel bánnnom. Én ugy vagyok vele, hogy mindannyiunknak megvannak a szokásai, dolga, hobbyja, olyan feladatok, vagy dolgok, amik hozzátartoznak az élethez! És ahhoz, hogy jól érezzük magunkat egymás társaságában. Ne az legyen, hogy korlátozok valakit, vagy netán ''csiszolgassam'' a pasit. NEM! Hányszor hallottam a barátnőimtől, hogy ezt, meg azt nem viseli el, és ultimátumot adott a pasijának, gondolok itt, focimeccs - barátok- fakultativ programok. Nem tettem soha, és úgy gondoltam, hogy ez működik, megérti és nekem is van mozgásterem. Ehhez, nem kell feltétlen elmennem otthonról, semmi ilyesmi, csak épp azt csinálom, amihez nekem van kedvem. Itt, most nem a munkáról beszélek.
Ennek az lett a vége, hogy én lettem teljes mértékben korlátozva. Igy, számomra váltak elviselhetetlenné a kapcsolatok.
Azok a nők, akik meg korlátozzák a pasikat, működik a kapcsolatuk. Nem biztos, hogy tökéletesen, de működik. Konkrétum. Felhivja a pasit, és közli vele, hogy szeretném, ha mittudomén, 6- ra hazaérnél. A pasi, meg igyekszik, a béke kedvéért. És, hányszor láttam, hogy a pasi ránéz az órájára, társaságban, és arra hivatkozik, hogy az asszony várja. Mennem kell!
Szóval, én nem úgy reagálok, mint a nők többsége, és ez maximálisan ki is lett aknázva, az én hátrányomra. Azt a mondat kezdetet, hogy TI NŐK MÁSKÉPP REAGÁLTOK, kimondottan útálom, mert én nem reagálok úgy! Nem atzt állitom, hogy nem veszem észre, ha elszalad a ló, de nem feltétlenül reagálok. Persze, érzelmeim, nekem is vannak, meg lélek kell nekem a dolgokhoz, de nem reagálok úgy, ahogy a csajok többsége, és ezt észre is szokták venni. Eleinte borzasztó hálásak érte, aztan kihasználják, megint késobb szeretetlenséggel vádolnak ugyanezért.

Hibám, persze nekem is van bőven, de ez nagyon szembetűnő, már ami az én kapcsolaraimat illeti!
Tulajdonképpen, nem értem a pasikat! Egyáltalán nem!