ameriaki vonatkozású bejegyzések

Thursday, August 1, 2013

Francba,

mai terveim dugába dőltek, ugyanis el akartam menni a kertészetbe körülnézni virágügyben, mert azért októberig valaminek nyílnia kellene elvileg a kertben. Nem csepereg az eső, hanem szakad, mintha dézsából öntenék. Sötét van, lámpát kell gyújtani. De, ez már csak így van, "Take it, or leave it!" mondaná erre egy ami. Most, hogy a dolgaim fele megoldódni látszik, újra találtam magamnak valami aggódni valót.  Most, éppen a matekon görcsölök, és van is mit, mert tudásom erősen a calkulátorra korlátozódott, az utóbbi 3o évben. A logikát tudom, de nekem ezteket az adagolásokat injekcióban, mesterséges tápadagolás, infúzió,  testsúly szerint ki kell tudni számolni papíron. Gondolom, majd ha eljön az ideje ki fogom tudni számolni papíron is. Érthetetlen, miért nem tudunk calkulátort használni?
Más. 2 ember is meghalt az ismerős- barátok közül. Az egyik különösen tragikus egy 24 éves lány, aki évek óta harcolt a petefészek rákkal. Hol jobban volt, hol nem. Inkább nem. Rengeteg áttét, és azt hittem, hogy megnyeri a csatát, vagy inkább szerettem volna hinni. Személyesen nem ismertem, csak a neten keresztül, és az internet az egy olyan érdekes hely, ahol még jobban megismersz valakit, mintha személyesen ismernéd. Nincsenek maszkok,  megfelelni akarás. Sokszor, a legbelsőbb gondolatokat is megismered. A legapróbb dolgoknak is nagyon tudott örülni, ami nekem nagyon fontos, mert én szinte észre sem veszem, de volt valaki, aki felhívja a fontosságára a figyelmemet.  Mielött meghalt, a barátját is kitette, mintha érezte volna, hogy itt a vég. Pedig a fiú kitartott mellette évekig. Annak ellenére, hogy nem könnyű szembesülni állandóan egy ilyen rettenetes betegséggel.  Okos, életszerető lány volt, iszonyatos élni akarással. Elötte volt az élet, sajnálom őt. Szilvike, nyugodj békében.
A másik, egy nagyon jó barátom, akit a neten ismertem meg, de vele személyesen is ismertük egymást. Akkoriban, otthon éltem, és összejártunk hébe- hóba, Old Man`s, egyéb zenés szórakozóhelyek. Nem volt közöttünk semmi, csak barátság. Később, amikor kiköltöztem, akkor is tartottuk a kapcsolatot, és jókat beszélgettünk, így a távolból is. Nagyon szerettem. A filozófikus fejtegetéseit az életről, a hozzáállását a dolgokhoz. Bölcs volt. Viszonylag fiatalon ment el ő is, 6o éves volt, tán még annyi sem. Nem élt egészséges életet, ivott. De, kultúráltan leginkább sört. Bolyongó,  nyugodj békében, szeretettel fogok gondolni rád. A facebookon tudtam meg, hogy meghalt. Él az oldala.
Nekik már jó, ők jó helyen vannak. Nem aggódnak, szabadok, fel vannak mentve. Mindíg azoknak rossz, akik itt maradnak. A hiányuk fáj. Meg kell őket gyászolni, aztán el kell őket engedni, mert a mi életünk megy tovább. Fázom, fel kell vennem valami pullovert.





2 comments:

  1. Nekem meg melegem van Lily, egésznap megy a locsoló a kertben. Hihetetlen szárazság van, a nap éget, vasárnapra 40 fokot jósolnak.
    Borzalmas, hogy egy 24 éves nő petefészek rákban hal meg, bár 60 évesen is korai meghalni, de ez van, a halál nem válogat.

    ReplyDelete
  2. Nálunk is nagyon meleg lett, mert ehhez jön, hogy nagyon párás is a levegő.
    Kár értük, sajnálom őket, de nem lehet tenni semmit, ez van.

    ReplyDelete