Állásinterjú, és más

Reggel 9- re állásinterjúra mentem. Kicsit elöbb értem a parkolóba, és gondoltam bemegyek. Az nem baj, ha elöbb, innkább az a baj, ha később. Nagyon kedves nő fogadott, kb. 6o- as. Csőnaci, kibontott séresz, platina szőke, plató cipő, műszempilla. De, nagyon kedves. Mentegetőzött, hogy elromlott a légkondi, - olyan hideg volt, hogy vacogtam- majd elém rakott egy 4o kérdésből álló tesztet, de mivel már rutinom van tesztek írásából, simán vettem az akadályt. Annál is inkább, mert ugye nem kvantumfizikából teszteltek, hanem abból, amit nap- nap után csinálok, és értek hozzá. Hanem aztán, 37 ezer hülye lapokat kellett kitöltenem, aláírnom, átolvasnom. Itt, minden államban más, és más törvények vannak, és én már három államban dolgoztam, és nagyok a különbségek. Itt, nem árultam el, hogy nekem csak 2 hónapra kell, az állás. Szépen, csendben maradtam. Okosan, mert nem vettek volna fel. Aztán, elmentem megint drog tesztre, mert én már úgy járok oda, mintha hazajárnék. Lassan, minden laboratóriumot ismerek. Az utóbbi 3,5 évben, 6. alkalommal voltam. Minden fél évben a munkahelyemen, aztán mielött elkezdek új helyen dolgozni, akkor drogteszt van, és kész. Elötte, mosom a szervezetet, mert be szoktam kapni egy- egy fél Rivotrilt, és mivel az klomazepan, ill., benzodiazepin, azt is nézik a lakmusz paírral. Erről, már régebben írtam, képben vagyok utánanéztem.  Mindenestere, mindíg dörcsölök, ha menni kell. Fél 2- re értem haza. Úgy néz ki, hogy van állásom, illetve lesz. Gejza nem érti, miért  akarok mindenáron dolgozni, de én nagyobb biztonságban érzem magam, ha dolgozom.
Más. Amikor jöttem haza, beütöttem a GPS- be, hogy a legrövidebb úton vezessen haza. Jókat mulattam, mert a satellit elveszített, és össze- vissza, árkon- bokron- tavakon  keresztül járt az autó a kijelzőn. Ilyen, még soha nem fordult elő velem. Szerencsére, nem tök idegen helyeken jártam. A napokban olvastam, hogy hatalmas napkitörések vannak, valószínű az zavarhatta meg a GPS-t. Olyan már volt, hogy lefagyott. De, akkor állt a kocsi a kijelzőn, mintha nem mozogtam volna. Fura volt mindenesetre.



                                   


Más. Géza, meglepően normális volt, és kaptam tőle egy karkötőt, olyat amilyet szerettem volna. Szóval, nem a szék volt az ajándék. Na, azért, nem vagyok elájulva, mert ismerem. Csak módjával ájuldozom. A napokban, pont a Grimm fivérek meséiről beszéltünk, és mondtam neki, hogy én ezeket a mesékat, nem éltem meg rémtörténetekként gyerekkoromban, és rémálmaim sem voltak. Erre Géza büszkén, hogy az indiai gyerekmesék, nem ilyen félelmetesek, hogy Hófehérke, szívét ki akarják vágni,  megeszi a nagymamát a farkas, a gonosz boszorka a mézeskalács házikóban gyerekeket eszik, hogy személyiség romboló! Mi van? Igen, mert madarakról szólnak a mesék, meg virágosrétről, meg gyönyörű lánykák száriban énekelnek csilingelő hangon, stb.., mondom és hol ott az izgalom?? Egy egészséges gyerek lelkében nem okoz törést a Grimm mese. Különben is, mese. Úgy kezdődik, hogy egyszer volt, hol nem volt.... A másik, hogy mást nem hallok mostanában, mint azt hogy kit, hogy erőszakolnak halálra Indiában, éppen a szülővárosában, Delhi- ben, és környékén,  nem először, és nem másodszor. Mos éppen, egy 1o éves kislányt. Azok a fiatalok, is biztosan tündérlánykákról álmodoztak,  száriban madarakkal, és virágos rétekről. . Először életében, meg lehetett győzni valamiről. Csodálkoztam is rajta, hogy elfogadta hogy a mese, ez a fajta európai mese, nem okoz személyiség torzulást. Néztem, mint a moziban. Még azt is mondta, hogy ő szégyenli magát helyettük is. Azt a kutya, meg a macska. Mindenütt vannak torzult személyiségek, beteg emberek, de nem a meséktől. Főleg nincs földrajzhoz kötve. Amúgy, láttam a legújabb mozit ebben a témában, és nagyon tetszett. Aki szereti a meséket, ajánlom. Rengeteg jó mozit láttam mostanában.