2 nappal ezelött, egy bácsi állapota rosszra fordult. A koleganőmmel Angelával álltunk az ágya felett. Azt mondja Angela, - vajon meghal a bácsi ma este?- Erre én, - Mindjárt megmondom,- és kimentem az épület elé, a parkolóba. A varjak ott ültek károgva a háztetőn. Visszamentem, és mondtam Angelának, - Igen, meghal, még a mi műszakunkban.- A bácsi meghalt fél óra alatt. Angela furán nézett rám. Nem részleteztem, nem ismerem annyira, még hülyének néz.
Nagyon érdekes jelenség. Annál is inkább, mert nyáron, ahol lakom, soha nem látok sehol varjakat. Csak télen. Furcsa az egyszer biztos.
Egyébként, a mi részlegünk a Hospice, a végállomás. De, nem így hívják. Vent a neve. A lélegeztetőgépek miatt.
Van halálmadár, nálunk az uhu bagoly az, de a varjak is a halál hírnökei. Azért jobb lesz, ha a kolleganődnek jobban kifejted ezt a varjú dolgot, nehogy félreértsen és még bajba keverjen. Az ördög nem alszik, kényes munkahely a tiéd.
ReplyDeleteElmondom neki, igazad van!
ReplyDeleteMa direkt figyeltem, hátha megjelennek. Nem jöttek.
ReplyDeleteHátborzongató! :)
ReplyDeleteHuhh... ez hátborzongató...
ReplyDeleteJegának tényleg igaza van, ez kényes téma, nehogy magadat keverd bajba.... bár nem egyszerű, mert amúgy meg esetleg dilisnek fognak tartani.
Pumicica
Most már egészen biztos vagyok benne. A varjaknak, se híre, se hamva!!
ReplyDelete