Események

Persze zajlik körülöttem- tünk az élet. De, néha olyan fáradt vagyok, hogy épp letusolok, elolvasom a híreket, és bezuhanok az ágyba, lehetőleg egy unalmas film társaságában, és szinte azonnal elalszom. Miközben ezt írom, az apósom bekopog, és figyelmeztet, hogy induljak dolgozni, mert idő van. Apuka! Ne tessék szorgalmaskodni helyettem! Soha nem késtem, és soha nem felejtettem elmenni dolgozni! Na, ő már csak ilyen! Ez a hétvégém szabad, de ez még semmi. Az idén, maradt 3 nap szabadságom, és azt úgy osztottam el, hogy az amúgy is szabadnapok mellé kerüljenek, így most is 4 napig az intézmény felé sem nézek. Senkinek nem szólok, - már úgy értem após- férj duónak csak az utolsó pillanatban -, így biztos nyugi lesz. Már, ha rajtam múlik.
Ma voltam jelentkezni a főiskolára. LPN azaz, Licensed Practical Nurse. 1 éves, és csak nappalin végezhető. Jan. 15.- én lesz a teszt, matek, angol, kémia. Erre fel kell készülnöm, mert nincs mese. Fel kell, hogy vegyenek! A kutya mindenit!
Azonban arról, hogy hogy végzem el nappalin, - nincs lehetőség estire, teljes meló mellett - azt nem tudom. Részmunkaidőben dolgoznom kell, ami azt jelenti, hogy minden hétvégén. Abból hogy leszek meg? Na az rejtély!!!! 1 év hamar eltelik, és nincs többé ágytálazás, pelenkacsere. Illetve kevesebb alkalommal. A fizu meg lényegesen magasabb. Igaz, észen kell lenni. Igaz, most is.
Más. Kinyúltam az öregen! És, ismét! Azt mondja, hogy a lánya egyedül van, mert a férje nővére meghalt Indiában, és már el is utazott. Most egy rakás minden zuhant a nyakába. Az állása, és a háztartás. Mi van? Takarítónő jár hozzá, és tök egyedül van. Gondolom, a férje nem megy el dolgozni helyette. Na mindegy, most ő elutazik hozzá, 1 hónapra, hogy támogassa ebben a nehéz helyzetben!!! Én, csak nézek! Holnap indul, ezt csak azért mondja, hogy tudjam. Oké, gondoltam magamban, szegény lánya eddig jó dolga lett volna, de a papa csinál neki programot. Aztán, arra gondoltam, de jó lesz nekem legalább nem lesz itthon programot csinálni! Hawaiii!!!!!
No, nem addig-a!! Másnap a papa, azt mondja, felhívta a lánya, hogy szó sem lehet róla, így karácsony elött, mert pihenni szeretne, jönnek haza a gyerekek, az ország más feléről. Most, ne gyere papa. Sluci!! Oda az örörmöm!! Habár, amikor bejelentette hogy elutazik, már volt egy sejtésem, hogy nem megy sehova.
Nem fáradt vagyok simán, hanem ki vagyok merülve! Amikor, a kollega elkezd idegesíteni mert nem csinál semmit, ez a biztos jele annak hogy bizony hulla vagyok. Máskor nem irritál, hogy ki mit csinál. Én csinálom, oszt kalap- kabát. Nagyon rámfér az ejtőzés.

Kiss Dénes: A titokzatos magyar nyelv törvényei és játékai

Aligha véletlen,hogy azt mondták vagy írták a magyar nyelvről: olyan, mintha a Marsról hozták volna. Amikor a magyarok beszélgetnek, mintha szórakoznának. Ugyanis a szóragozó lehet szórakozó is, a szórakozás pedig szóragozás. Nem csupán játék ez, hanem a magyar nyelv törvénye. Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve
ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL!
Aki magyarul gondolkodik, sajátos rendszerben és eredeti logika szerint működő nyelvvel képes erre. A világon mintegy 3000-3500 nyelvet tartanak nyilván, a nyelvjárásokkal együtt. Illetőleg, pontosabb, ha azt mondjuk: ilyen számura becsülik a valaha volt és a mostani nyelvek összességét. Ha ez a szám éppen háromezer, akkor a magyar nyelv, alapvető rendszerét, legfontosabb tulajdonságait tekintve eltér a világ kétezerkilencszáz-kilencvenkilenc nyelvétől! Kissé egyszerűsített jelzés ez - arányosítás - a magyar nyelv “marsi” származásával kapcsolatban.
Melyek azok a tulajdonságok, amelyek a magyar nyelvet elkülönítik - kisebb-nagyobb mértékben, általában jelentősen! - a világ legtöbb nyelvétől?


1./ A magyar, ragozó - aglutináló - nyelv. Ez azt jelenti, hogy a szavakhoz RAG-okat, - képzőket, jeleket, toldalékokat - RAG-asztgatunk, RAK-osgatunk. (Igy szó-rak-oz-unk!). Ám nem csak a szavak végéhez, hanem azok elejéhez, sőt a közepéhez is. A RAG jelentése maga is rész. A háztetőnek azt a részét - eresz-rész - eresztékét nevezik ragnak például Zalában, ahova a kulcsot s egyéb kisebb tárgyat “eldugtak”. De benne van - s lehet! - több szavunkban a “rag” szórész, például a sa-ROG-lya szóban, amelynek jelentése, a kocsi vagy szekér megtoldása, öblös, keretes farésszel. Azaz maga a saroglya is toldalék! (De föltételezhető, hogy benne van a nyelvfejlődés korábbi idejére utalva, például a farag, fa-rag, s tán reg-gel stb. szavainkban?)
E nyelvi alapelemek - rag, képző, jel - ide-oda rak-os-gat-ha-t-ók. Látható, hogy a rakosgat szavunk ragozása, pontosabban a “rak” szavunké milyen érdekes. De mondhatunk más példát is. Íme:
meg-hí-v-at-tat-hat-ná-tok
valakit valahova. Ezt a világ legtöbb nyelvén legkevesebb négy-hét szóval fejezik ki! A magyar is tudná így is: “Szóljatok, hogy hivattassanak meg engem.” Vagy: “Mondjátok meg, hogy ők (valakik!) hívjanak meg engem.” stb.
Lássunk példát a rag-képző szóhoz kapcsolódó lehetőségeire:
SZER - SZOR - SZÖR
egy-SZER, SZER-ez, több-SZÖR-öz, rend-SZER-int, sok-SZOR, SZOR-galom, stb. Csak egy logikai példát arra nézve, hogy e szó-elemekkel valóban azonos vagy közeli jelentéstartalom jelenik meg a szóban: sok-SZOR. Ebben az esetben a SZOR a szó végén található, és azt jelenti a szó, hogy valaki valamit folyamatosan vagy gyakori ismétléssel tesz. S ha a szó elején: SZOR-galom, találjuk a SZOR-t, akkor az előbbi, a sokszor jelentése világlik elő ebből a szóból is. Hiszen az a szorgalmas, aki valamit sokszor, rendszeresen vagy folyamatosan csinál! De e szótagok, részek jól látszanak a több-ször-ös-en szavunkban is. (Szándékosan választjuk el a szavakat a későbbiek folyamán is, hogy az olvasó lássa, lát-ha-s-sa, lát-ha-tó legyen nyelvünk ragozó jellege - lám: jel-leg! - mert leg-es-leg így leg-én-ked-he-t-ünk nyelvünkkel.) Később még mutatunk példákat a -ra-re, -ban-ben, -tól-től, -nak-nek stb. ragokkal s tán még kép-zők-kel - kép-ző-k-vel, vel-ük - is.

2./ A magyar nyelvben a mássalhangzók hordozzák a jelentéstartalom legalább kilencven százalékát s azt inkább csak árnyalják a magánhangzók. Jó példa erre a következő verssor:
Tilpri migyir hi i hizi
vagy: Hözödnök röndölötlönöl
Az olvasó hamarosan rájön, különösen, ha csupa e-vel, majd csupa a-val stb. próbálkozik. Rendszerint a harmadik magánhangzó “összekötés” elővilágítja az eredeti szöveget. Persze mindehhez az szükséges, hogy a magyar mondatban az eredeti helyükön hagyjuk a mássalhangzókat. (Ez csupa mássalhangzós, ősi, magyar rovásírás titka is.) Akar falyamatasan as lahat magyaral baszalna, i misik migyir migis migirti, higy mit is ikirink möndönö ö mösök mögyörnök.....

3./ A magyar nyelvben az ábécé minden hangzója - kivétel x, y, q, - önmagában, másod- vagy harmadmagával külön tisztségviselő is lehet! A már említett “ rag-ok” lényege is ez. Például a fej-em-re szóban három “e” hangzó található, de az első jelenti az eredeti, alaki értéket, a második már a birtokos rag “összekötője”, a harmadik pedig a helyhatározó ragé. Ám lehet még egy zárt “e” kérdőszócskaként: fej-em-re-e? Tehát a magyar ábécé hangzóinak nemcsak alaki, hanem helyi értéke is van. Így például a “k” - a sok szavunkból elvontan! - a többes szám jele. A “t”, amely a tárgy jele, tán nem véletlenül szerepel a “tárgy” szavunkban? De lehet igék esetében az egy vagy két “té” a múlt idő jele is. Alapszó a “vala”-ból kialakult “volt”! Ezért múltból “jövő” bizonyíték a “voltaképpen” szavunk, hiszen azt jelenti, hogy: igazában, valójában.

4./ A magyar, beszéd közben, a mondatban az első szót, a szóban az első szótagot hangsúlyozza. Ez is természeti törvény szerint való. Ugyanis a beszéd kezdetekor van a legtöbb levegő a tüdőben, s akkor létezik a legnagyobb nyomás is. Így az első hangzó lesz nyomatékosabb, ha természetesen beszélünk. Itt említjük meg azt a fontos, talán még zenei törvénynek is nevezhető nyelvi megnyilvánulást, amit magánhangzó-összhangnak neveznek. A lényege, ha a szótőben magas hang “szólal” meg, például “ég”, akkor bármelyik értelemről, jelentésről is van szó, magas hangú lesz a toldalék: égre vagy égés, égő. Ám átváltozhat a szóeleji “é” hangzó “e”-re, ha például így változtatjuk az eredeti ég, égbolt jelentését: egesedik. Költői nyelvben lehetséges: “Fölénk egesedik a kékség.” stb. De a magánhangzó illeszkedés törvénye megmarad. A mély hangú szótövek esetében pl. “haj”, a toldalék, rag: hajra, hajon, hajjal stb. De ha már tovább képződik a szótő: hajadon, akkor ebben az esetben is megmarad a mély hangú toldalék: hajadonnak, hajadonnal, stb. Ám ha önálló jelentésű szórész kapcsolódik a szóhoz: haj+lék - lak-héj! - akkor is mély hangú lesz általában a toldalék: hajlékra, hajlékom, sőt, a képzett hajlékony szóhoz is mély hangú ragok társulnak: hajlékonyan, hajlékonyra, de már ha új, önálló jelentéssel bíró nyelvi elem járul hozzá, akkor kissé fölmagasul a szó vége: hajlékony-ság! (A ság-ség képző minden bizonnyal a “sok” szavunkból lágyultan alakult, formálódott. Hiszen nagyítja, nagyobbítja, erősíti a képet: hegy - hegység, katona - katonaság, bátor - bátorság. De igazában így értékelhető a feltételezés ereje: sok a sok = sokaság.) Külön érdekesség az “i” hangzónak, hogy jaját “szabálya” van. Mert például víz-re, íz-re, tíz-zel, stb. De már síppal, híd-ra, át-hid-al, de sikolt, s lehet sikít, sikoly, sikoltás. Vagy: hig-ít, de hig-ul, sim-ul, simít. Az “i” tehát külön vizsgálandó, iz-gal-mas, iz-ga-tó kérdés.

5./ A magyar nyelv szókincsét és működési rendszerét is meghatározza a hangutánzó jelleg uralma. Valamint a be-CÉ-ző gyermeknyelv jelenléte. Így aztán a magyar szavak nemcsak - ok-os - jelentésükkel, de sajátos tárgyi “emlékezetükkel” is részt vesznek a közhírlésben, a közlendőknek nemcsak eszközei, hanem többszörös hordozói. Azt mondhatjuk, hogy valójában a magyar nyelv minden szava hatással van a magyar nyelv minden szavára! S ha az ősi szógyököket nézzük, a kezdeteket, akkor ennek logikai - számtani! - útja megrajzolható. Jó példa erre a földönfutó szavunk! Most már néhány érdekes és sajátos példa következik arra nézve, hogy nyelvünk a legvalósabb valóság ősi kifejezője is.
Az említett FÖLDÖNFUTÓ szavunk pedig azért jó példa - noha nem egyedülálló! -, mert egyszerre jellemzi a magyar nyelv valósághoz való szoros és ősi kötődését, valamint a szó dokumentum jellegét. Ugyanis, ha ezt a szót használja a magyar, akkor hozzágondol kimondatlanul is néhány jelzőt. Mégpedig a következőket: szegény, szerencsétlen, hazátlan stb. Ezek a jelzők mint valami szóárnyék követik ezt a szót. Mi ennek az oka? Egyetlen logikus válasz lehetséges, hogy lovon ülő nép szemszögéből, akinek még lova sem volt - két-három-ötezer éve! - az félhetett, hogy bármikor kell menekülni, harcolni stb., ő hátrányos helyzetbe kerül! Így azután a “megjárta” szavunk, ami szintén gyaloglásra utal, ugyancsak mellékjelentést kapott, mert azt jelenti: hogy rosszul járt, valami baja-gondja lett stb. Vagy a nyilallik szavunk jelentése: belénk szúrt éles fájdalom! Belénk nyilallt! Nem kell mondani, hogy igen régi tapasztalat, a nyíllövés. A nyíl okozta fájdalom emlékét őrzi ez a pontos kifejezés. Nem minősítés, de jegyezzük meg: az angol “földönfutó” szóban - homeless - nincs benne a “föld”! Noha ez a szó magyarul azt jelenti, amit az összetétel szavai is jelentenek: föld+ön fut valaki. Máshol nem is futhatott valóságosan. Ahogy a nyíl angolul “arrow”, és a nyilallik: (fájdalom, mi más nyilallna?) shoot, a nyilalló shooting, stabbing pedig inkább hangutánzó, a suhanást halljuk belőle! A nyílpuskában már egyik szó sincs benne. Újra hangsúlyozzuk, ez nem minősítés, csupán a magyar nyelv mássága! De ez a másság megnevezhető: az ősi valóságra emlékezi a magyar nyelv a szavaiban. Nos, még egy példa arra nézve, hogy bizonyos nyelvekben bizonyos szavak nem eredendőek, hanem átvételek: A német nyelvben das Pferd a ló. Lovagolni azonban reiten. Így hát a lovagolni szóban nincs benne a ló! Erre több nyelvet is említhetnénk példaként. Mindez arra is mutat, hogy a ló hasznosítása e földrészen - Eurázsia - keletről nyugatra terjedt el.
E kiragadott példák arra is mintát nyújtanak, hogy a nyelvünk emlékezete több ezer évre nyúlik vissza. A magyar nyelv szavai, akár a föld rétegei, őrzik elmúlt korok eseményeit, valamint a társadalmi és földrajzi környezetre is utalnak. Kis túlzással az is állítható, hogy a magyarság története benne van a magyar nyelvben, csak képesség kell annak elolvasásához.
Végezetül néhány sajátos magyar nyelvi példát mutatunk be. Mindezek meghatározzák a ragozó nyelv működését: a ra-re ragok megtalálhatók a rá, reá, rája - sőt pl. a haj-rá! - stb. szavainkban. A hajrá alighanem vadászati kiáltás is volt, nemcsak harci. A “Huj! Huj! Hajrá!” arra szólította föl a lovon vadászókat, hogy a vadász sólymot, a rárót engedjék rá a vadra:
“Ti is rárószárnyon járó hamar lovak,” (Balassi Bálint)
E verssorban két dolog is utal a gyorsaságra, előbb a ráró szárnya, majd a “hamar” kifejezés, amelyben benne rejtőzik a “mar”, például a kígyómarás gyorsaságára utaló szavunk. (De létezik az elmarja előle, azaz elkapja, elveszi kifejezés is. Valamint pl. a marakodik s tán a Maros gyors folyásáról kapta a nevét?)
Lássunk néhányat az ingó-bingó, majd be-CÉ-zett, csecse-becsés szavainkból: az ingyom-bingyom, egyedem-begyedem, ugra-bugrál, stb. egy sem található a szótárakban! Holott minden magyar szóval lehet “hintázva” hasonlóan játszani: igen-bigen, székem-békem, stb. Használjuk az ákom-bákom kifejezést és még sok ezret, aminek az egyik szóikre nem hordoz külön jelentést, csak hangulatfestőt, érzelmit, játékost. Ám vannak olyanok is, amelyeknek mindkét szavát külön is használjuk: anya-banya, ácsi-bácsi, maci-baci, (bocs, paci, csacsa stb.), ezek be-CÉ-zett szavak, becirmosodik a “c” hangzó és cuki-buki hangulatot kölcsönöz ez a gyerekek-csecsemők: csecs+emlő! szopás közben százezerszer hallott cuppantó, cicin csüngő hangzója, ami benne van a kece-bece és még sok szavunkban, ám a “kece” már csak népdalban őrződött meg: “kis kece lányom fehérben vagyon...” Ki az a “kis kece” lány? A fehér ruhás, kecses, karcsú menyasszony!
Ám szerepet kap a ka-ke-kó kicsinyitő - ke-d-vesitő képző is, amely aligha véletlenül van jelen, a régies kee, kend, majd kegyelmed, őkelme, ke-d-ves stb. szavainkban. (A kedves-ke idétlensége bizonyítja, hogy a szó elején már betöltötte a szerepét a “ke”!) De például a kedves, kis madár neve CIN-KE, egyrészt hangutánzó cin-cin szóból és a kedvesítő képzőből áll össze. A FECS-KE a fecsi-locsi-csicsvegő hangutánzó szóból, valamint a jellegzetes fic-kándozó repülésből adódhat össze. Ezek csak kiragadott példák hiszen a csi-kó szavunkban benne van a ki-CSI szó “csi” része, illetve az említett mélyhangú “kó” képző. Éppen ezért, a nyelvi rákérdezés igazolja, hogy felesleges ezeket a szavakat tovább kedvesíteni - kicsinyíteni! Íme: cin-ke-ke, fecs-ke-ke, csi-kó-ka... És így tovább.
A logika jelenléte meghatározza a magyar nyelv rendszerét! E rendszer fölismerését pedig az segíti, hogy a magyar nyelv a tiszta hangzók nyelve. Azt írunk, amit ejtünk és azt ejtjük, amit írunk! Ezért elkülöníthetők a tiszta hangzók, amelyek mássalhangzó “képletei” általában már a szótőben meghatározzák a jelentéstartalmat. Íme:
a K+R - G+R példái jól mutatják mire gondolunk:
K+R = kar, karéj, karol, (karó: rákarolódik a növény, mert a nyelv logikája “visszafelé” is igaz!), kard, kerek, kerék, kerget, (űz, miközben bekerít: KER+GET, gat-get gátol!), kerge birka, kert, kerít, kerül, korona, karima, KÖR! Hiszen mindezek a jelentéstartalmak, - és még száz! - körre, kerekre, görbére, stb. utalnak. Folytassuk a példákat: karám, karom, köröm, stb.
Majd a lágyult gé-vel: G+R: garat, görbe, görnyeg, gerinc, görgő, görbül, gurul, guriga - karika! - íme a kicsinyítő képző is lágyul, a “ka”-ból “ga” lesz! Hely hiányában, noha kidolgoztunk a nyelv egészének rendszerét, csak kevés példát említhetünk! De megjegyezzük, hogy a “nyelvpörgetéssel” ejtett-formált “R” hangzó jelenléte a döntő! Ezt más nyelvek is igazolják pl. az ír, ró, rajzol - g-r-afit, car-bon, kara-gara, korom! - szavakban is és a jelentések, még sok más hasonló “eR-res” szóban körre, görbeségre, forgásra utalnak. Például a finnben a piri=kör, de a napapiiri = napkör, azaz sarkkör! Magyarban ireg-forog-pörög vagy a forgatag-fergeteg stb. összefüggései bizonyítják ezt.
Általános nyelvi logika a vízszintes és a függőleges. (Tény-leg, vég-leg, mér-leg: leg és leg, lám így is leg-én-ked-het-ünk nyelvünkkel!)
A “vízszintes” logika példája a jobb és bal testrészeink, valamint oldalunk megnevezésének történeti-tapasztalati összegzése:
A MAGYAR NYELVBEN A JÓ OLDAL A JOBB OLDAL! Vagyis nincs külön szó a jó kézre, ennek fokozása a jobb kéz, ami egyúttal jobb a bal kéznél! Ősi tapasztalat ugyanis, hogy az emberek legtöbbjének a jó keze a jobb keze. Az a jó a szerszámhoz, a fegyverhez, stb. S a bal keze a rosszabb keze: bal-og, bal-ga, bal-lada, stb. jelentések is erre utalnak!
Példa a “függőleges” logika jelenlétére: a “fej” szavunk jelentése még: fő, koponya. “Hajadonfőtt”, kalap, sapka nélkül. “Jó fej, nagy koponya.” - mondják így is. Akinek fő a feje, annak a fejnek, főnek kell használni a koponyáját, azaz gondolkodnia kell! De hol van a fő? Fönt. Fölül. Ebből képződött a főnök, fönnség, fölség, fennséges, stb. A fej-ből a fejedelem, fejes, fejlődés, fejlődik, stb. (Az anyaméhben a fej fejlődik ki előbb, aránytalanul jobban, mint a test! Nomád népek ezt látták nemcsak az embernél, hanem állati magzatoknál is!) Mert a nyelvekre, és nyelvtanra a valóság volt a legnagyobb hatással!
Sajátos logikát képviselnek például az égtájak megnevezései a magyar nyelvben:
KELET - ott kel-kél a nap, kikeletkor kel ki a földből a fű, a mag, kelés keletkezik a bőrön, “kikel-ünk” magunkból, fölkelünk ágyból, székből, vagyis a fölfelé való törekvést fejezi ki s kelt azon a napon, amikor a nap kelt - ez a “keltezés”. (Dátum.)
DÉL: az északi féltekén , déli 12 órakor, bárhol is állunk, Európában vagy Amerikában a nap tőlünk déli irányban van. Vagy dél felé haladva egyre inkább a fejünk fölé kerül, azaz: delel. S mi életünk delén - magasán! - vagyunk daliák, délcegek, deli legények. (Jól tudom pl. a deli török szár-mazású szó, ám had soroljam ide, ahova a magyar nyelv törvénye állítja!) S a “déli” szavunkban benne van az “él”, például az étel: eledel! stb.
NYUGAT: al-kony-atkor a nap le-kony-ul, elnyugszunk, lenyugszunk, nyugalom, nyugodalom terül ránk: a nyugalom és megnyugvás függ össze e jelentéssel.
ÉSZAK: az éj és éhség szaka - szak-szeg, szeglet, szegély, csík! - vagyis a rideg égtáj iránya!

E magyar nyelv rend-SZER-ében a ragok, képzők ide-oda való RAK-os-GAT-ása - gat-get: gát-ol-gat - a tárgyi dologból képzéssel cselekedet lesz: gát-ol, s a folyamatos cselekvést éppen a “gát” újra szóhoz való kapcsolásával szüntetjük meg, gátoljuk: gát-ol-gat!
A BAN-da szavunkban aligha a “da” képző adja a jelentést! Sokkal inkább a “-ban” helyhatározó rag! S így van ez a ban-dita, bandérium szavakban is! A magashangú “-ben” helyhatározóból is képezhetünk szót: ben-dő! Állatgyomor, embergyomor. Belül - bévül, bél! - helyezkedik el. Valóságos akár a fennhéjázó szavunkban a “héja”. De így már: bensőségesen elbeszélgettünk, átjárta egész bensőmet, stb. elvont fogalommá válik ez a szavunk is! S a magyar nyelv lényegi jellemzője, hogy az elvont fogalmakat így vissza lehet vezetni a valóságos fogalmakhoz, tárgyakhoz, amelyeket nyelvünk sokkal előbb megnevezett - s minden nyelv! -, mint az elvont fogalmakat! (Gondoljuk meg, miként mutatja ki “fogafehérét” a “fog” szavunk kettős: tárgyi és cselekedeti vonatkozásban!) De mindezek csak jelzésként kiragadott példák nyelvünk minden más nyelvtől eltérő sajátságaiból. Végezetül ugyancsak nem közönséges mutatványt nyújtunk: a magyar nyelv mértani ábrát, majd épületet tervezett!

A mellékelt ábra minden sora jobbról balra, balról jobbra, alulról fölfele s felülről lefele olvasható. A hosszabb soroknak több lehetséges olvasata van. Az ábrában minden hangzó ék alakban helyezkedik el. A magyar rovásírás ismerői észlelik, hogy a rombusz alak az ősi rovásírásunk “eK”, azaz “k” írásjelét adja. Minő véletlen?!


KÉK EKÉK ÉKE KÉK

K Néhány olvasati lehetőség
= Kék ék
= Kék ekék - Kék-e? Kék!
= Kékek ekék - Kék ekekék
= Kékek éke kék
= Kék ekék éke kék stb.

K É K
K É K É K
K É K E K É K
K É K E K E K É K
K É K E K É K E K É K
K É K E K É K É K E K É K
K É K E K É K E K É K
K É K E K E K É K
K É K E K É K
K É K É K
K É K
K

E KÉKEK ÉKEK ÉKE
E Néhány olvasati lehetőség
= Ekék éke
= E kékek éke - Ekék ekék-e
= Ekék ekekéke stb.
E K E
E K É K E
E K É K É K E
E K É K E K É K E
E K É K E K E K É K E
E K É K E K É K E K É K E
E K É K E K E K É K E
E K É K E K É K E
E K É K É K E
E K É K E
E K E
E
A lehető leghosszabb sor: E KÉK EKEKÉKEK ÉKE KÉK EKÉK EKEKÉKE s ez visszafelé is ugyanezt jelenti! Ebből a sík ábrából nőtt az épület.

Miért lehetséges ezt az ékeskedő ábrát létrehozni? Mert miként említettük, a magyar ábécé hangzóinak nemcsak alaki jelentésük, hanem helyi értékük is van, azaz: többféle tisztsége is lehet hangzóinak. Az “e” és “é” hangzók alaki jelentésükön túl birtokos ragok és kérdőszók is lehetnek. Ez a “titok”! De ez teszi lehetővé, hogy magyar, beszéd közben: négy, csak magánhangzóból álló szót is használhassunk! Íme: betűket festünk és kérdezünk: “Ez a kék szín Jóska áié-e? Vagy Pista béié lesz?” Más példa, a sok magánhangzóra: övéiéiéi.... Valamint: fiaié-e?
Másfajta játék és törvény:
DÚS+KÁL
KOL+DÚS
A magyar nyelvben ilyen szó “dusk” nincs, nyilvánvaló, hogy a létező “dús” szóhoz kapcsolódik a “kál” szórész. S ennek van is saját jelentéstartalma, ami kifejti hatását a szóban, ha előre kerül! A “káló” maradékot jelent, de ebből származhat pl. a kallódik kifejezés. Vagyis ha szó elejére kerül: dúskál, akkor gazdagságról van szó, ha koldus, akkor szegénységről. A BAL+jós szavunkban hiába van a “jó” - hiszen a jósnő, jósol, javasasszony: jója valaminek a java! - hogyha a “bal” megelőzi. Így a baljós jelek, egyértelműen rossz jelek. Az élő nyelv sajátos logikája ez.
De hát a nyelv tengernyi! Mégis tán elég megkóstolni néhány csöppjét, hogy ráérezzünk az egész ízére!

A témáról bővebbet és részletesebbet lehet megtudni az író Játék és törvény, Ősnyelv - nyelvŐS?, valamint az ŐSEGY titka és hatalma avagy a magyar nyelv tana c. munkáiból.

Depresszió

Tudomásul kell vennem, hogy az én férjem súlyos depressziós. Nem hajlandó segítséget kérni. Szerinte, minden rendben van. Bárkivel képes összeveszni pillanatok alatt. Egy életre semmiségeken. Kiszóródott cukron, egy növényen, belógó faágon, ételen, táncon, bármin. Tök mindegy mi az, lényeg hogy beledöfjön a másikba durván, legyen az az apja, testvére, bárki. Hiába meditál, hiába keresi kétségbeesve a lelki nyugalmat. Olvas el, 1oo önfejlesztő buddhista könyvet. Szerinte, mi vagyunk mindennek az okai, akik körülötte nem úgy viselkedünk, ahogy kellene! Az "úgy, ahogy kellene" az persze az általa diktált viselkedés, és ha úgy viselkedsz, akkor sem jó, mert valahogy másképp kell viselkedni. Maga sem tudja hogy, de semmi nem jó. Ez azt jelzi, hogy saját magával vannak súlyos gondjai. A legújabb őrülete, (ill. ez nem új, csak most valósította meg) hogy lefogyasztotta magát cérnára. Eddig is sovány volt, de most!! Azt mondja, most fiús az alakja így az ideális. Nem szóltam, egy szót sem. Valójában, úgy néz ki, mint egy indiai aszkéta. Egy maratoni futó. Rá van száradva a bőr az arcára. Egy aszott öregember. Szabályosan éhezik, a hűtőből nem hiányzik napokig semmi. Létfotosságú ételeket nem eszik. Sajt, tojás, hús, gabonafélék. Meg is magyarázza, hogy az életminőségén javított.
Az anyám kenyere!! Mogorva, nem lehet hozzászólni, haragban van mindennel, és mindenkivel. Éhezik, és irritálja ha mások jóízűen esznek, mert az szerinte zabálás. A jókedv is irritálja. Méltó párját munkába menet szoktam látni a kocsiból. Egy inas, rettenetesen sovány cérna cica, aki 6o évesnek néz ki, de valójában, nem lehet több 3o- nál. Fut az út szélén, minden nap. Télen, nyáron ugyanabban az időben. Eső veri, nap szíjja. Persze, nem említettem neki. A minap, együtt mentünk valahova, és lám a csajszi fut az út szélén. Azt mondja, rettenetesen néz ki ez a nő. Megdöbbentem rajta. Nem akartam mondani, hogy te pont így nézel ki.
Ez mind szép, és jó. Az ilyen embert normális esetben kerülöm. De, őt nem tudom kikerülni. Így is minimálisra van csökkentve a találkozás. De, könyörgöm, nekem kell nyugtatót szednem. Ahelyett, hogy ő szedné. Nagyon nehezen viselem.

Szombat

Reggel lementem, és az én párom széles mosollyal fogadott. Én is mosolyogtam. Biztos, ami biztos elötte bekaptam, egy fél nyugtatót. Mondom neki, hogy a család telefonált 3 alkalommal is, hogy menjünk el, mert a New York-i öccs is ott lesz gyerekestül. A másik nővér Baltimore - ból. Nincs mese, ott kell lenni. Mikor indulunk, ez volt a kérdés.
Gondoltam magamban, nincs mit tenni mindent félreteszek, a papával nem tehetem meg, hogy nem megyünk el. Szép, és jó.
Egy dolgot azonban meg kellett állapítamom, hogy minnél gazdagabb valaki, annál üresebb kézzel érkezik. Tévedés ne essék, nem nagy dolgokra kell itt gondolni, hanem apróságokra, mint pl. egy desszert, vagy csoki. Legyünk megtisztelve, hogy megjelenik egyáltalán. (Mint a sztároknál, fizetnek nekik, hogy elmennek egy-egy eseményre, növelve ezzel a parti rangját)
Nem volt semmi kirívó eset. Sőt. Én, még ilyen jó kecskefasírtot életemben nem ettem! Az összes gyerek ott volt, kivéve persze a párom fiait. Beültem a fiatalok közé, mert imádom őket. A legidősebb 34, a legfiatalabb 12. Frissek, lendületesek, jókedvűek, gondtalanok. Már csak ezért is érdemes volt elmenni.
Amikor hazajöttünk, és Géza levonult, a papával tudtam váltani egy- két szót. Azt mondja, nagyon hálás, hogy az én nyomásomra a fia mégis eljött. Jó múltkor, én dolgoztam, és elmentek a papával születésnapot ünnepelni. A párom rettenetesen összeveszett a sógorával. Nem tudtam róla. Szóval, szegény rendkívül hálás nekem, hogy rá tudtam beszélni, hogy mégis eljöjjön.
Na, így most megnyugodtak a kedélyek, és semkinek nem zuhant le a gyürű az újjáról, vagy mi...

Újabb események

Tegnap, lemegyek üdvözölni a férjemet. Itthon van, mert Hálaadás ünnep volt, de én dolgoztam, mert nálunk nem úgy vannak a dolgok. A hét további részében szabad. Vett egy fényképezőgépet. Nem fűztem hozzá kommentárt, kb. olyan minőségű, mint amilyen nekem van. Semmilyen. 5 évvel ezelött jó kis gép volt, de már egy gyengébb világításban, nem használható. De, nem is ez a lényeg. A férj, kicsomagolja a dobozt a konyhai pulton. Ekkor érek le a szennyessel. A következő beszélgetés zajlik le közöttünk,
- Jó reggelt!
- Jó reggelt!
- Jól aludtál?
- Jól.
- Te milyen mérget szórtál ki a konyhai pultra?
- Milyen méregről beszélsz?
- A cukorról, ami itt szét van szórva?
- Ó.., sajnálom, azt te szórtad szét.
- Én? Én nem használok cukrot.
- Igen, mert sütöttem a pitét, és a papától hoztam le cukrot nálunk nen lévén, beletettem egy konyhapapírba a maradékot. Te azt felkaptad, és kidobtad a szemétbe. Így szóródhatott ki.
- Menj innen. Menj innen fel azonnal!
Mi van?? Nézek rá, majd nem szólok egy szót sem, felkapom a cuccomat, beteszem a mosógépbe, és felhúzok. A torkomban gombóc, szétvet a méreg.
A papát én viszem mindenhova, mintha ez nekem a kötelességem lenne. Sütök nekik süteményt. Ganajozok, kimosok. Nem szeretem a tökös pitét, csak nekik csinálom. Van asztal a lakásban, miért kell a konyhapulton kicsomagolni a fényképezőgépet?? Nincs hely?? Erre kizavar a konyhából, mint egy kutyát!! Hogy van ez??
Géza!!! Kapkodj a burádhoz!!

Terhes

A férjemhez mentem feleségül, vagy a családjához? A következő a történet. A drága férjem, nem hajlandó apóst vinni sehova, illetve csak nagyon ritkán. Jó a bevásárlásokat megejti, de nagyon ritkán viszi magával a saját apját bárhová. Vasárnaponként, elmegyünk együtt ebédelni. Olyankor, mindíg megkérdezi a papát, hogy van- e még valamire szüksége. A papa meg azt válaszolja, nincs semmire. Mindent megvettél fiam. Ha, hétvégén dolgozom, akkor a hétfőm szabad szokott lenni. Ha, szabad a hétvégém, akkor a keddem szokott szabad lenni, mert a hét többi napján dolgozom, beleértve a hétvégét is. A papa, minden áldott, és áldatlan hétközbeni szabad napra, egy félnapos programot szervez nekem, amitől kiborulok lassan.
Vérvétel, orvos, bevásárlás, Bank, posta,tisztító, stb., stb. A párom szabadidejét, tiszteletben tartja, az enyémet nem. Nem azt mondom, hogy nem próbált a "párom" az öreggel beszélni, hogy ne tegye tönkre minden szabad napomat, de sajnos minden próbálkozás kudarcba fulladt. Egy- két hétig bírja ki nélkülem. Idős már, és rosszul lát. Nagyon rosszul, meg sajnálom is. De, ez azt jelenti, hogy nekem kutya kötelességem hurcolni magammal minden ügyes- bajos dolgával. Várni rá, órákon keresztül, kisérgetni totyogva a boltokban, fodrászhoz. Bemegyünk a Bankba, órákat várok rá. Nem beszélve az orvosról. Kardiológia, belgyógyász. Van itt egy szolgáltatás, hogy az öregeket elviszik kisbusszal mindenhova. Az apósomat nagyon szeretem, de nekem is van egy életem. Ő ráérne elmenni akár minden nap, oda ahova kedve tartja, akár minden nap, máshova. Ha, mégis igénybe veszi ezt a szolgáltatást, úgy jelenti be, mintha nekem tenne szivességet, hogy nem velem viteti magát. Ha, véletlenül sikerül megszöknöm, akkor megkérdezi hol voltam, mert ő is szeretett volna jönni. Én, nem tudok vásárolni vele, mert nekem nyugalomra van szükségem. Nem rohanva, összekapkodva a dolgokat kell végigszaladnom a bolton. A múltkor, bejött velem a boltba, és mondta menjek, megvár. Látom, hogy alig áll a lábán, olyan fáradt, én meg persze rohantam.
Mondom a férjemnek, hogy valahogy másképp kellene ezeket a dolgokat intézni. Erre felcsattan, hogy én semmit nem csinálok, csak ülök a computer elött. Különben is, én csak panaszkodni tudok, és most ő egyedül akar lenni!
Azanyád!!! Ezen nem múlik, sarkon fordultam, és otthagytam. Le vagy szarva! Nem. Valóban nem. Csak, kimosok, összehajtogatok, elpakolok, közben kiporszívózok. Kitakarítom a fürdőszobáját, mert csak hányni lehet benne 1 hét után! Meg szoktam főzni magamnak egész hétre. Pakolást teszek fel, vagy épp manikűr, pedikűr, vagy hajat festek. Beülök a kádba, a gyors tusolások helyett. MEG PIHENEK! AZAZ, PIHENNÉK!
A hétvégém is tönkre lesz téve. Csütörtök, Hálaadás ünnep. De, én dolgozom, és ennek nagyon örültem. Nem addig a! A kövtkező hétvégém, szabad. De, nem az, mert az egyik húg,a hálaadási vacsorát szombatra intézte. Pennsylvania államban lakik, tőlünk 12o km- re. Szombat este az a program, hogy elmegyük hozzájuk, és ott ülünk náluk, majd hazajövünk. Ezek a családi ebédek- vacsorák abból állnak, hogy a párom húzza a száját, és azt figyeli, eszem- e húst? De, ez még valahogy elmegy, mert nem is nagyon érdekel, egye fene, nem eszem húst. De, általában, jó biztonságos témákat szoktak választani. Amitől nem lehet összeveszni, vagy vitába keveredni. Dögunalom a vége. Alig várom, hogy vége legyen, és izzadtság szagú az egész. Mindenki, nagyon jól nevelt, és nagyon komoly beosztásban van, amitől nagyon fontos embernek tartja magát. Sőt, rendkívül nevetségessé válik, főleg egy- két- három pohár bor után. (néha bizony, a fejemet fogom) A papa elemében van, és eldurrogtatja ugyanazokat a vicceket 1oo. alkalommal. Az én Drága, és egyetlen életem értelmének, mindíg akad valami kivetnivalója a témák között. Milyen hülyeséget mondott ez, és milyen hülye volt az! Kétség nem fér hozzá!! De, még ha lehet, ő több csomót észlel a kákán, mint én!! Hangot azonban én nem szoktam ezeknek adni,-még neki sem- ellentétben vele! Ezért, nem szeretek elmenni ezekre az eseményekre.
Előre is kiráz a hideg tőle.

Kivándorlás

Még mindíg ez a téma. Nem foglalok állást, mindenkinek magának kell eldönteni, mit akar az élettől. Én, elsősorban nyugalmat, és biztonságot. Már csak azért sem, mert egyszer kitettem egy vicces fotót a facebookra, amin "ORBÁNIA" felirat virított MAGYARORSZÁG helyett. Az egyik legjobb barátom, leordította a fejemet, hogy külföldről ne szóljak be legyek szíves. Még privátban is kaptam a fejemre. Tartózkodjak a kritikától. Nekem is a hazám, nekem is fájhat, ami otthon történik. Igaz, nem tartozom már oda. Aggasztóan sokan vándorolnak ki otthonról, főleg fiatalok.
Ezért, másokat fogok idézni.
(nem tartozik ide szervesen, de mégis. Ha, valaki olvas, azonnal észrevehető, hogy ékezetekkel írok. Ahogy megmutatta a férjem, hogyan kell más nyelvekre átállítani a billentyűzet, azóta rendesen használom a magyar nyelvet, ahogy azt kell. Helyesírási hibáktól, tekintsetek el.)

Persze, orvosok

A Magyarországról kivándorlók között sokféle szakembert találni. Természetesen a magasan képzett és nyelveket beszélő fiatalok vannak a legtöbben. Krisztina kezdő orvosként dolgozott az óhazában, havi 110 ezer nettóért, heti 2, sok esetben 3 ügyeletet tartott. Amikor elkezdte, 10 ember volt az osztályon, amikor elhagyta a kórházat, már csak hárman voltak, ugyanannyi munkára. A kórház sok esetben az ügyeleteket nem fizette ki, állandó volt a megaláztatás és a túlmunka. Sokat gondolkodtak a párjával, mit tegyenek. Krisztina évfolyamtársai közül szinte mindenki külföldön él már. Van, aki Belgiumban, van, aki Franciaországban és persze Angliában. „Januárban írtam egy kör e-mailt mindenkinek, aki kint van. Megkérdeztem a fizetéseket, a munkakörülményeket, hogyan fogadnának minket a hatóságok. Végül London mellett döntöttünk.” Krisztina egy angliai magánorvosi állásra mondott igent. Azt mondja, nagyon keresettek az orvosok Londonban, különösen a magánorvosi praxisban dolgozók, ehhez neki a speciális tudása is megvolt. Alig pár hét alatt sikerült elintézni mindent, és ki is repült. Jelenleg Londonban él, a hazai fizetésének több mint tízszeresét keresi (forintban számolva) és soha nem tervezi a hazajövetelt. Jelenleg is értetlenül áll az előtt, hogy „miért marad otthon valaki orvosként, amikor már csak 1 határral arrébb is sokkal megbecsültebb életet lehet élni”.

Az állam békén hagy

Gábor vállalkozóként ment ki Hamburgba. Azt mondja, hogy a vállalkozói kultúrából lett elege elsősorban, nem anyagi okok vezérelték a kivándorlásra. „Mindenki mindenkinek a cimborája, és az ország 2012-ben is még a Rokonok c. könyv alapján működik. A politikai elit ellehetetleníti az emberek életét, nem csak a mostani, a korábbiak is, pillanatnyi problémákkal foglalkoznak, amikor a mélyben iszonyatosan nehéz problémák gyűrűznek tovább.” Gábornak abból volt elege, hogy „élhetsz akármilyen jól Magyarországon, akkor sem tudom kizárni azt a szenvedést és rossz közhangulatot, ami az országra jellemző”. Hamburgban most indítja be a vállalkozását. „Itthon is megvoltak az üzletfeleim. Nagy multiknak csináltunk néhány kollégával egy kis cégben internetes munkákat. Ezek a cégek itt is megvannak. Csak itt az állam hagyja élni az embereket, és emiatt hatalmas nyugalom van mindenkin.” Azt persze hozzáteszi gyorsan, hogy az alatt az 5 hónap alatt, amióta Hamburgban van, nem biztos, hogy pontosan mérte fel mekkora a különbség. „Lehet, hogy tévedek. De itt, ha mondjuk az utcán végzi el a kutyád a dolgát, biztos, hogy felszeded. És nem azért, mert esetleg valaki látott. Azért, mert ez a normális.” Nem tervezi a haza utat és minden ismerősét győzködi, hogy hasonlóan hozzá, lépjen le.

Mindent átszövő korrupció

István évek óta Londonban él. Informatikai fejlesztő. "Nekem kifejezett szerencsém van, mert nagyon korán elkezdtem a szakmámon belül egy mostanra nagyon divatossá vált területtel foglalkozni, így Budapesten is nagyon kényelmes életet éltem. Oda utaztam nyáron, ahova akartam, azt vettem meg, amit akartam, és még félretenni is tudtam. Ami zavart, az a középvezetői rétegtől felfele tapasztalt mindent átszövő korrupció és nepotizmus volt. Nem éreztem, hogy jó érzéssel részt tudnék venni abban, ami a közbeszerzés és pályáztatás terén zajlott otthon, pedig ahogy másztam felfelé, egyre gyakrabban szembesültem a kérdéssel. Az utolsó cégnél, ahol dolgoztam, konkrétan szóba került, hogy én utaztassam "konferenciázni" a partnercég embereit, ami luxusutakat jelentett. Amikor 2006 szeptemberében eldöntöttem, hogy kijövök Londonba néhány évre, épp lefutott az őszödi beszéd, elkezdődött a tévészékházas forradalom. De ezek másodlagosak voltak, mint ahogy az is, hogy durván az ötszörösét keresem az otthoni jövedelmemnek anélkül, hogy tartanom kéne egy ellenőrzéstől."

Összetartanak

London ugyan nem az elsődleges célállomása a kivándorló magyaroknak, de itt az egyik legszervezettebb a közösségi kapcsolattartás. Számos fórum és web site van, ahol a ködös Albionban élő 30-40-es korosztály kicserélheti egymással a tapasztalatait. A Facebookon a „Londonfalva” közösségnek több mint 8 ezer tagja van. Rendszeresen szerveznek programokat a kinti magyaroknak. Néhány napja Majka-koncertet szerveztek, de fellépett már a szervezésükben, Londonban Nagy Feró sőt Fábry Sándor is.

Anglofil

Éva is tagja ennek a csoportnak. Amikor beszélünk, éppen az esti Ákos-koncertre készül. „Engem a This Life sorozat inspirált, meg Tony Blair győzelme 1997-ben. Teljesen idealistaként álltam az egész kérdéshez, sem egzisztenciális, sem egyéb nyomás nem volt rajtam. Egyszerűen „anglofil” voltam és szerettem volna Nagy-Britanniában élni. 9 év után elég volt és hazamentem. Akkor úgy gondoltam, hogy végleg, de másfél évvel később újra kint tálaltam magam. Otthon az edinbrugh-i pszichológia diplomám és sok év egyetemi adminisztrációs gyakorlatom ellenére maximum angolt tudtam tanítani. Szerettem, de megélni nem lehetett belőle egy pillanatra sem. Most azt mondja, berendezkedett itt. Ha gyereke lesz, biztosan megtanítja magyarul, de nem jön vissza. Nincs miért.

Forrás: Hír24, László Pál írása

Itt, a propaganda filmecske. Egy jólszituált fiatalembernek honvágya van, még mielött elindulna.