Érdekes kapcsolatunk van nekünk. Tudja, hogy sok mindent megengedhet magának. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem szeretem, de időnként túl lő a célon, hangosan, szóban. A napokban, kaptam a
NY-i címemre egy levelet, amit a barátnőm a neten azonnal átküldött. A levél, erősen ügyvéd nyelven íródott, egyikünk sem értette. Ezért, telefonáltam a biztosítónak. A 3. sikrtelen próbálkozás után, Géza vette a kezébe a dolgot. Fél óra után, végre emberi hang, Géza mondja, hogy az én ügyemben beszél, (nincs szájzáram, csak az ő kezében volt a telefon) erre a biztosítós csajszi kérdezi, kije önnek a hölgy? erre én, hogy a férjem. Erre Géza, felháborodva tett helyre, hogy nem vagyok a férjed, erre én, hogy bocsánat a volt férjem, erre Géza megint üvöltve, hogy egyik sem. A barátja vagyok. Mi van?? Nem mindegy a biztosító ügyfélszolgálatosának, hogy én milyen viszonyban állok azzal, aki telefonál?? Azt kérdezte, hogy adok- e engedélyt, hogy a nevemben beszéljen. Szóval, a mi státuszunk, a barát. Rendben, de akkor miért szól bele mindenbe?? Miért jön segíteni, amikor szerencsétlenkedem félkarral? Miért esik neki rosszul, ha NY- ban vagyok, és nem hívom fel?
Egyetlen oka van, hogy nem költözöm el, ill. 3.
1. A magánnyugdíjra, havi 12oo dolcsit fizetek be, mert nem elég az idő amit dolgoztam egy normális nyugdíjra.
2. Ne kelljen vagyonért egy lepukkadt lakást bérelnem valahol NYC- ben. Amit meg kellene osztanom valakivel, tehát ki kellene adnom egy szobát valakinek, hogy megosszuk a költségeket. Kidobott pénz, a lakbér. Várni, mikor lesz szabad a fürdőszoba, gané a konyhában, stb., stb.
3. Szeretek ide vidékre hazajönni, szeretem a házat is, megszoktam, és képtelen lennék kiépíteni egy férfival bármilyen kapcsolatot. Aztán, nagyon egyezik a mi világnézetünk. Főleg, nem iszunk akoholt. Az enyhén ittas férfi is kiborít, mert eddig sima hülye volt, most meg tök hülye! No, ez nálunk nincs.
Az, hogy ő találkozik valakivel, kizárt. Ennek több oka van, pl. lehetetlen stílus a nőkkel szemben, impotencia. (erectile dysfunction) Nem is óhajtja kezeltetni. Pedig, még nem értünk el abba a korba, amikor a testiséget törölni kellene az életünkből. Ugyanis, az hozzá tartozik, nem csak a szaporodáshoz. (nekem, pedig annyi szeretőm, meg férjem, meg egyéb volt, hogy nem esik nehezemre nélkülözni. Minek az a sok huza- vona? De, nem egészséges no.) Aztán, ha én barát vagyok, akkor érdekes, hogy jön egy pupilla tollal, amit az én táskámból halászott elő, (kotorászik a táskámban) és megkér, hogy nézzem meg a heréjét, mert elváltozást észlel, ami viszket. Előkapja, én meg a pupilla vizsgálóval a számban lesem, 2 cm-ről. Sima szórtüsző pattanás. Jó, hogy nővér vagyok, de akkor is. Ekközben észlelem, hogy a "férfiassága" összezsugorodott, mióta utoljára láttam, kb. 6 éve! Majdnem felröhögtem. Azt gondoltam, elszárad, majd leesik.
Felvetődik itt még egy dolog, hogy miért szeret velem utazni? A magyarországi út, katasztrófális volt. Egyrészt, engem kiraboltak, az első nap, (összes papírom, pénzem, igazolványom, minden) itt írtam róla, másrészt tél volt, és hideg. Minketten útáljuk. Ö, indiai. Nem szokott nagyon a télhez. Igaz, 3o év után, csak megszokhatta. Itt, mindíg nagy hó van, hideg, szerencsétlenkedés. Mindketten imádjuk Ázsiát, buddhisták vagyunk, én moderáltan. Én, ugyan nem jutottam el a Nirvánába, mint ő, szerinte. Szerintem, meg kontrolálatlan, hirtelen, nem valós elképzelése van önmagáról. Én, talpraesettebb vagyok, és gyakorlatias. Ezt szereti.
Minden esetre funkcionál a kapcsolatunk, részemről rengeteg kompromisszummal.
Más. Ez volt az első éjszaka, amit 11 - től végig tudtam aludni fájdalmak nélkül regel 6.3o- ig, sima Tylenollal (acettaminophen) Nagy dolog, mert eddig, ez nem sikerült. Ha, belegondolok, hogy már 3 hete ott kellene lennünk...., hát
No comments:
Post a Comment