ameriaki vonatkozású bejegyzések

Saturday, July 21, 2012

Crazy

Az egyik nővér, aki csak helyettesíteni jött be, megállapította, hogy nálunk (mármint a mi osztályunkon) mindenki őrült! Soha többet nem jön hozzánk dolgozni!
Puff neki, de ki fog tolni velünk!! Aztán, tudatosan elkezdtem figyelni a körülöttünk lévőket, beleértve magamat is! Hát, azt hiszem, a csajszinak igaza van! Jómagam, hangosan énekeltem, a "Mint a mókus fent a fán" kezdetű kommunista indulót, miközben egy magatehetetlen beteget mosdattam a tusolóban. A koleganő pa dö dő- zik, (magyarul, balettozik) a folyosó korlátjánál. Kisvártatva, az egyik beteg, anyaszült meztelenül megjelenik a folyosón, a fuckok röpködnek, hogy nincs pelenkája. Eközben, kisgyerekes szülők érkeznek látogatni. Az egyik oxigén technikus, spanyol nótába kezd, és az egyik koleganőt táncoltatja.   Segítek a kolegának, aki szakad a röhögéstől, mert különböző jelzőkkel illetem a betegeket. Mint, pl. kuki monster (keksz evő rém), swity pie ( édes pite), sweet heard (édes szív), honey bun ( mézes csók), sugar peas (cukorborsó) Megint egy másik beteg, telefonon terrorizálja a férjét, de úgy, hogy zeng a folyosó.
Szóval, a helyettesítő nővér ideges. Aztán, otthagy csapot- papot, és kimegy cigizni. Ha valaki, akkor én tudom, hogy idegesítő cigi nélkül. Azt is jól láttam, hogy nem akármilyen cigis. 2 db.- ot szívott el, 3 perc alatt. Nem kicsit volt ideges. Az egyik beteg szobájából éppen oda látok, ahol cigizni szoktak.  Milyen jó nekem, hogy már nem élek vele, és nem is izgat. Kiborult a csajszi. Még soha nem dolgozott ezzel a csapattal. Nem is fog!
Ha, jobban belegondolok, még nem dolgoztam olyan helyen, ahol "normális" emberek vannak. Ebből következik hogy ha emberekkel dolgozol, elöbb- utóbb bedilizel. Egyáltalán, mitől "normális" valaki? Átlagos? Komoly? Nem lehet ezt komolyan kibírni! Vannak napok halál esetekkor, amikor mindenki viszonylag normális!

10 comments:

  1. Ismerős a szitu. :) Mi néha a legvidámabb barakk címet kapjuk, néha urológia helyett neurológiának nézünk ki, de méginkább pszichiátriai kezelteknek. Egy mániákus fázisban lévő ápoltnak...mit egy, egy egész csapat. :)

    ReplyDelete
  2. Nincs itt semmi különleges, a te munkahelyed az extrém,ezt ilyen formán viselitek el. Ha bankban dolgoznál, akkor más lenne, én 10 évig dolgoztam ott, az sem volt fenékig tejfel, soha nem tévedhetsz, mert a pénztárcád és az állásod bánja. Minden percben toppon kellett lenni és ha a telefon másik felén üvöltöztek, mert nem jött meg valamilyen pénze, udvariasan végighallgattad és mosolyogtál, együttéreztél, holott semmi közöd nem volt a dologhoz. A határon szerettem dolgozni, olyan szórakoztató érdekes munkahelyem nem volt soha, kár, hogy csak 5 évig tartott.

    ReplyDelete
  3. Gondolom vannak helyek, amit csak így lehet elviselni!
    Pumicica

    ReplyDelete
  4. Gondolom vannak helyek, amit csak így lehet elviselni!
    Pumicica

    ReplyDelete
  5. Hát az ember ott kompenzál, ahol csak tud. Nem is kell ennyire extrém helyzet, hogy hülyék legyünk. Nálunk is elkelhetne egy kandikamera, amikor a kolléganőimmel kiakadunk.... :)

    ReplyDelete