ameriaki vonatkozású bejegyzések

Friday, July 8, 2011

Kimondottan


örülök, hogy Tinkmarával megismerkedtem. Nagyon igényes, és aprólékosan precíz a Blogja. Persze Amerikáról. Itt
Nekem is tudott újat mondani New York City- ről, közelebbről Manhattan-ről, pedig úgy ismerem, mint a tenyeremet. (lehetnék szerényebb is) Szóval, jól ismerem. Ez persze, abból adódik, hogy feltétlen szerelemmel vagyok iránta. Pedig, elég csúnya arcát is tudja mutatni, ha éppen nem szalad a szekér. Volt benne részem, a szerelem azonban megmaradt. Róttam az utcákat, akkor is, ha éppen tél volt, és szakadt az eső, és egyetlen peták sem volt a zsebemben.
Sok honfitársammal, és amerikaival találkoztam, akik nem szeretik. Talán, ez abból adódik, hogy túl nagy az elvárás, ami persze a filmek alapján alakul ki, érzelmi alapon. Így, nem müködik. A férjem sem szereti. Ö, más okból. Hideg, vagy éppen meleg van, nincs parkoló, zaj van, tömeg van.
Szerencsés helyzetben vagyok, mert nyitott vagyok mindenre, így olyan nagy meglepetések sem érnek. A másik dolog, hogy én elfogult vagyok mindennel szemben, ami amerikai. (jöhet, a kövezés, de vállalom) Méghozzá, gyerekkorom óta, amikor az első amerikai fimet láttam a moziban. Az amerikai követség meg kőhajitásnyira volt tőlünk, és oda jártunk a bátyámmal, csodálkozni az akkori autókon. Ugyanígy vagyok Las Vegas- szal, Los Angeles- szel.
Igaz, New York City nem Amerika. Holott, tipikusan az. Paradox, de igaz. Azonban, Manhattan-t szeretem a legjobban, ezt ismerem a legjobban. Nincs még egy ilyen város kerek e világon!! Most, jól előkaptam a közhelyeket, de már olyan sokszor írtam róla részletesen, hogy nem akarok ismétlésekbe esni. Hibák vannak bőven, de hol nincsenek?? Számomra, még mindíg a legélhetőbb hely a világon. Tinkmara részletesen ír, olyan dolgokról amikről nekem eszembe sem jutott valahogy. Talán azért, mert nekem nagyon természetes volt, hogy itt igy van, otthon meg másképp.
Más. Már nem merek este elemlámpa nélkül kimenni a teraszra, mert valami állatra véletlenül rálépek. Abba belehalnék, vagy ha mégsem, akkor hetekig rémálmokkal küszködnék. (nem vicc)
Ezért aztán, úgy megyek ki, hogy a kezemben az elemlámpa. Még szerencse, mert egy arany pofa béka üldögélt békésen a teraszon, nem sokat törődve a jelenlétemmel. Kivételesen, nem fogtam meg. Van egy rossz szokásom, mindent meg akarok fogni, ami tetszik. :)))) Az alábbi fotón.



Na, ez a dinnyém. Megosztom mindenkivel, aki erre jár. Tavaly is komposztáltunk összel. Minden fa alá, bőven tettünk a trutyiból. Nyár elején, egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy a komposztból, kikelt a kis facsemete alatt, egy nemesnek látszó növény. Nem húztam ki, elöször azt hittük, hogy uborka, de dinnye lett belőle. Hogy cantalop, vagy görögdinnye, nem tudjuk. A fotón, 2 öklömnyi. Nem csak ez a dinnye van rajta, de ez a legnagyobb. Nagyon vigyázok rá.

5 comments:

  1. Gratulálok, szép, egészségesnek látszik ez a dinnye

    ReplyDelete
  2. kíváncsi vagyok, h le tudod-e szüretelni. Majd a "kész" termékről készíts fotót! Jó olvasni újra, h ilyen aktívan írsz! :)

    ReplyDelete
  3. Szia!
    Örülök, hogy itt jártál! :)))

    ReplyDelete
  4. Lily-kém, olyan drága vagy! Köszönöm szépen minden kedves sorodat, a dicséretet. Fülig pirulva vagyok éppen. :D A többit email-ben hamarosan. Sok puszi!

    ReplyDelete