Indiai tanmese

Sokszor, nem szeretem a tanmeséket, mert itt- ott sántítanak, de Ez nagyon jó!

Miért kiabálunk, amikor dühösek vagyunk?

(Tanmese)

Egy hindu szent, aki elment a Gangesz folyóhoz megfürödni, egy családot látott a folyóparton, akik mérgesen kiabáltak egymásra. Odafordult a tanítványaihoz, mosolygott és megkérdezte:

 "Miért kiabálnak az emberek, amikor idegesek egymásra?"

A tanítványok gondolkodtak egy ideig, majd az egyikük ezt mondta:

"Azért, mert ilyenkor elveszítjük a nyugalmunkat."
"De miért kiabálunk, amikor a másik személy ott áll mellettünk? Mondhatnánk neki sokkal halkabban is" - kérdezte a szent.

A tanítványok tanakodtak még, de nem találták a megfelelő választ.

Végül a szent elmagyarázta:

"Mikor két ember mérges egymásra a lelkük eltávolodik egymástól. Hogy leküzdjék, ezt a távolságot kiabálniuk kell, hogy meghallják egymást. Minél mérgesebbek, annál hangosabban kiabálnak, hogy leküzdjék a nagy távolságot. Mi történik a szerelmeseknél? Ők nem kiabálnak egymásra, hanem halkan beszélnek, mert a lelkük nagyon közel van egymáshoz. Köztük lévő távolság nincs is vagy nagyon kicsi."

A szent folytatta:

"Amikor még jobban szeretik egymást mi történik? Nem beszélnek, csak suttognak, és így még közelebb kerülnek egymáshoz. Végül már suttogniuk sem kell, csak egymás tekintetéből megértik egymást. Ez mutatja meg milyen közel áll két ember egymáshoz, amikor szeretik egymást."

Ránézett a tanítványaira és ezt mondta:

"Ezért amikor vitáztok, ne hagyjátok, hogy lelketek eltávolodjon. Ne mondjatok olyan dolgokat, amik eltávolítanak egymástól, különben egyszer eljön a nap, mikor akkora lesz a távolság köztetek, hogy lelketek többé nem talál vissza egymáshoz."

(Fotó: Filiz Dogan)

Cím nélkül

Baj van. Méghozzá nagy baj. Nem is tudom, elmondani, leírni. Pedig, nekem az írás, mindíg segített, és könnyebb volt megérteni bizonyos dolgokat, de főleg eseményeket.
A gyerekemről van szó. Nem beszélünk, illetve, ő tiltott le, aztán én. Nekem, ő az egyetlen lányom, több nincs.
 Egyszer biztosan leírom mi történt, és főleg mi vezetett idáig. Nem érzem magam hibásnak most.
Pedig, biztosan bennem a hiba, mert a férjem elvált tőlem, a gyerekem pedig nem beszél velem.
De, rendben van, én egy velejéig moslék, önző ember vagyok. Könyörgöm, a nagyanyjával miért viselkedik így?? A kutyával szebben beszélnek, mint ő vele. A nagyanyja, mindíg mellette állt, akkor is, amikor én máshol voltam. Bármi kellett, ki volt fényezve a segge. Nem tini már, tudatában van annak, amiket mond. Megkaptam tőle a magamét, aminek csak a töredéke igaz. Soha nem állítottam magamról, hogy kiváló anya voltam. (ellentétben másokkal, akik életét közelről volt alkalmam megtapasztalni, és bizony nagy hiányosságok voltak) Nos, ezek az emberek kiválónak érzik magukat.
Még, amikor a Rehaben dolgoztam, kötöttem egy életbiztosítást a javára. Halálom esetén, kapott volna 1oo.ooo dolcsit. Ezt, most megszüntettem. A pénzt, amit eddig befizettem, betettem a Bankba.
Az odavágott szónak, iszonyatos ereje van. Így most átment rajtam többször a villamos, kidobtak a 1o. -ről, hasbaszúrtak, aludninemtudok, kész vagyok.
Pénzről vanszó, persze pénzről. Ha, nekem azt mondja, hogy,
 - Mama! Szükségem van a pénzre! -,akkor azt mondom neki, hogy, - Nekem most nincs szükségem pénzre, használd fel okosan. Ennyi. Annál is inkább, mert tulajdonképpen, kevéske pénzt akart nekem adni. Durván, 1 heti fizetésemet. De, mielött adta volna, gyorsan belémkötött, hogy azt se kelljen. Amúgy is, odaadtam volna a nagyanyjának.
Nincs jó természete, mondhatnám azt is, hogy bolond. Minden művész bolond.
Szememre hányta, hogy nem akarom meglátogatni. Kanárin nem. Magyarországon, vagy itt, bármikor. Kanárira nem megyek, voltam ott eleget, és útálom. Amúgy sem mentem volna hozzá, Hotelba legfeljebb. A nagyanyját iszonyatosan megbántotta, amikor ott volt nála. De, nem megyek oda, lassan Magyarországra sem. Idegenként ténfergek. 
Tavaly, otthon voltam Budapesten, pont 2 napot voltunk együtt. Nem voltam fontos neki, mert elszaladt valami fesztiválra. Akkor, miért hányja a szememre, hogy nem akarok találkozni vele???
Február 5.- én, Thaiföldre utazom, egyedül 3 hétre. Nem elöször, sokadszorra. Ebből, 2 hét intenzív meditációs program, egy kolostorban. Repülőjegyet megvettem, a szállást lefoglaltam, kifizettem. Pihennem kell. Nem pihenek, évek óta.
Tavaly, 5 hónapot voltam otthon, és ha úgy tetszik, a "gyerekem házával" voltam elfoglalva, és a számlákkal, amik az ő nevére jöttek, javításokkal, stb., stb. Elötte, főiskolára jártam, és vizsgáztam állandóan. 1 évbe volt beszorítva 2 éves anyag. Nehéz, felelőségteljes munkám van, és igaz, hogy "csak" 4 napot dolgozom 1 hétből, de 96 órát. Állandó készenlétben. Végtelenül fáradt vagyok, és frusztrált.
Szeretem, persze hogy szeretem, de ezt nem tudom, hogy nyelem le!?
A hosszú pocskondiázó levélből, a legszebb mondat, hogy "Meg volt neked engedve, természetesen, hogy ott lakjál!" Megengedte a taknyos kiskorú gyerekem, hogy a "házamban" lakjak! Óriási! A nyúl viszi a puskát. Kisgyerek volt, amikor vettük, és a nagymamám öröksége is benne van/ volt. A nevére azért került, hogyaz átírás ne kerüljön sokba, ha valami baj érne bennünket felnőtteket. (ez azóta, megváltozott) 1 évig laktam ott. 2oo4- 2oo5.
A nővérem szerint, ők nem kaptak a nagymamai örökségből, csak én. Anyám , nekeik is adott bőven. Egyedül, én jártam rosszul, mert nesze semmi, fogd meg jól lett a vége. Magyarul, egy évi lakhatást. Fasza! A bátyám, nem is emlékszik az 1 millás összegre, (anyám szerint) a nővérem, meg ki tudja hova tette? Látszata nincs, de ez nem is az én dolgom, semmi közöm hozzá.
Hogy, őszinte legyek, nem tartom számon ki, mit kapott! Én, semmit. De, nem is ez fáj, hanem a levél a gyerekemtől. A pocskondiázás.

 

Üzbég zsidók, tadzsik muszlimok

Nagyon kevés adat lelhető fel magyar nyelven az üzbég zsidókról. Amíg, az örmények szépen szétterültek Amerikában, addig az üzbég úgynevezett buhari zsidók New Yorkban, közelebbről Queensben telepedtek le, kolóniában. A család, rendkívül összetartó, mindnél. Ezek többnyire nagy családok, sok gyerekkel.
Az üzbég zsidó közösség hosszú múltra tekinthet vissza.
Az 1917-es szocialista forradalom előtt a zsidó közösség javarészt buharai zsidókból állt. Buharában a 16. század óta éltek nagyobb számban zsidók.
A perzsiai eredetű buharai zsidók a VIII. századig vezetik vissza üzbegisztáni jelenlétüket. Az évszázadok során a viszonylagos tolerancia korszakai az iszlámra való erőszakos térítés időszakaival váltakoztak.
Azután, hogy az oroszok a XIX. század második felében meghódították Üzbegisztánt és megalapították saját textiliparukat, nehéz napok következtek a buharai zsidókra, akiknek többsége kelmefestéssel kereste kenyerét.
A legtöbb bokharai zsidó a Bokharai Emirátus területén élt, amit ma Üzbékisztán és Tádzsikisztán foglal el, míg kisebb számban éltek Oroszországban, Kazahsztánban, Türkmenisztánban, Kirgizisztánban és a volt Szovjetunió egyéb részein, valamint Afganisztánban és a mai Pakisztánban. A Bokharai Emirátusban az ott élő zsidók legnagyobb számban Taskentben, Szamarkandban, Bokharában és Kokandban voltak. Tádzsikisztánban hasonló koncentráltságban, a fővárosban, Dusanbében éltek.
A zsidóknak más foglalkozás után kellett nézniük: legtöbbjük fodrász, cipész, szabó, vagy fényképész lett – a helybéliek ezeket a mai napig a "négy zsidó szakmának" hívják.
1989 óta mintegy 90.000 zsidó cserélte fel Üzbegisztánt Izraelre, többezren pedig az Egyesült Államokba mentek.

 A bokharai zsidók a perzsa nyelvet használták az egymás közötti érintkezésre és ez a nyelv fejlődött később a „bukhorivá”, vagyis a tadzsik-perzsa nyelv különálló, a másiktól megkülönböztethető nyelvjárásává, amelyben a héber nyelvnek bizonyos nyomai vannak. Ez a nyelv könnyebb érintkezést biztosított a környező zsidó közösségekkel és felhasználták a zsidók közötti kulturális élet egészében, csakúgy mint a nevelésben, oktatásban. Ezt a nyelvet használták széles körben mindaddig, míg a terület teljesen „oroszosítva” nem lett az oroszok által és amíg be nem szüntették a „vallásos” ismeretek terjesztését. Az idősebb bokharai zsidó nemzedék a bukhorit, vagyis a zsidó-bokharai nyelvet használja első nyelveként, de beszél oroszul kis bokharai tájszólással. A fiatalabb nemzedék az oroszt használja első nyelveként, de ért, vagy beszél bukhori nyelven is.
A bokharai zsidók mizráhi, vagyis keleti zsidóknak számítanak és a judaizmus sz’fárdi irányzatába vezették be többségüket gyermekkorukban.
 Az első írásos beszámoló a közép-ázsiai zsidókról az i. e. IV. évszázad elejéről származik. Ezt a Talmudban újra elbeszéli Rabbi S’muél bar Biszná, a pumbeditai talmudi.
Megőrizték hagyományaikat, ami erősen keveredett, az orosz hagyományokkal. 
Ez a kis bevezető arra szolgált, hogy elmeséljem, hol is dolgozom. 
A néni, aki az én gondozásom alatt áll, (nem összetéveszteni az idősgondozással) bizony szakmai tudást igényel. Gyomorszondázok, gyógyszert adagolok, insulinozok, bekötöm az IV-t. Mivel, nem küldik idős otthonba, a szakképzett nővért, otthon kell biztosítani. 
Amikor munkát kerestem, pont ilyen Agency- t kerestem, akik diplomás nővéreket alkalmaznak , házi körülmények közötti szakszerű ápolásra. A jelentkezési lapomra fel kellett tüntetni, milyen nyelven/ nyelveken beszélek az angol mellett, és ezek között szerepelt az orosz. Így kerültem oda. Az idős házaspár, egy szót nem beszél angolul, idősebbek voltak már, amikor kivándoroltak. Nem is dolgoztak, egy percet sem. 
Az ellátást, felében a biztosító fizeti, felében a család. Jómódúak, kereskedelemmel foglalkoznak. 5 fiú, és 1 lány van. (1 fiú, Israelben él)
Az ételeik, amik nem orosz ételek, számomra ehetetlenek. A silantró, és a rengeteg tocsogós olajban úszó rizs, nem barátom. Nem eszem húst, főleg nem vörös húst. Amit szívesen megeszek, az inkább az orosz konyhából átvett ételek. A halat, nagyon szeterem.
A szakácsnő, tadzsik muszlim, a takarítónő is. Nekem, az az érzésem, hogy lenézik a tadzsikokat. Nem a vallásuk miatt, szerintük koszosak. A tadzsikok, meg lenézik a bukharai üzbég zsidókat, mert szerintük koszosak. Mindkettő, nekem mondja el a bánatát, én meghallgatom, és hallgatok. Jókat mulatok magamban. Értik egymást, sőt beszélnek is, de főleg az oroszt használják. Az orvos, akivel érintkezek, havonta 1 alkalommal jön, telefonon konzultálok vele, az is bukhari üzbég zsidó. Velem, nagyon kedvesek, ki vagyok szolgálva maximálisan. A vallás, nem meghatározó, a mindennapi életükben, az orosz megszállás miatt. 

Más. Az ex férjemmel, egyre jobb a viszony. A házat egészen átalakítjuk. Kedves, előzékeny, ezt az arcát, nem is ismerem. Nesze neked!!Természetesen ingázom, New York City, és Delaware között. Állandó mozgásban vagyok, és élvezem!! 

Nem tévedés, egyik helyen bukharai, másik helyen boharai, vagy bokharai - ként vannak említve. 
 


Irásom forrása részben hosszas kutatás után, Google

Annyi minden történt,

de nem volt időm leírni. Ay iPad ről, meg nem tudok rendesen magyarul írni (így sem) egyszerűen, nem veszi azt amit írni szeretnék, csak amit ő jónak lát. Így aztán írogat össze- vissza értelmetlenül.
Szóval kezdeném ott, hogy találkoztam azzal a lánnyal, - nővel inkább- aki szintén itt lakik Hockessinben. A férje szintén indiai. Igaz, ő itt született. Nagyon szimpatikus, laza csajszi. Állítólag, sok magyar él itt. (mint mindenhol) 5 év alatt, senkivel nem találkoztam, még véletlen sem. Ő meg másfél év alatt mindenkivel. Igaz, nem is kerestem. No, senki homlokára nincs felírva, hogy magyar. Általában, ezek vegyes házasságok, így magyar szó sem ütheti meg a fülem, mint New Yorkban. 
Más. Maratoni melóban voltam 3 hétig. A váltótársam elutazott, mit utazott hazautazott Novoszibirszk- be. Nem találtak senki helyette, én meg télen nyaralni akarok, ezért bevállaltam. Nem volt könnyű. Félidő elött, azt hittem belehalok, de aztán valahogy elteltek a napok. Mindent időre mérek, szúrok, cserélek, vizsálódok, örzök. Ebből álltam.
Egyszer, elmentem Manhattanbe a Diamond District- be, hogy az elveszített fülbevalóm helyett, nézzek magamnak másikat. Ez, egy 1 cm x 1.3 cm átmérőjű csepp alakú igazgyöngy fülbevaló volt, aminek a felét valahol elhagytam. Akkor került arany foglalattal, 12o dolcsiba, most ugyanaz 54o dolcsi. AA minőségű gyöngyel. Eldobtam, mint a forró krumplit.
Megviselt ez a 3 hét, de februárban, amikor már elegem lesz a télből, akkor a nyárba szeretnék utazni. Meglehet, hogy még egy- két helyettesítést bevállalok addig.
Géza, egészen megbolondult! Házasságunk, egyetlen percében sem volt ilyen normális, és figyelmes, mint most. Eddig, azért nem költöztem el, mert nem kell lakbért fizetnem. Könnyebb az életem. No, arról szó nincs, hogy nagyvonalú lenne, de bevásárol, a számla természetesen az enyém, de mégis. Ölelget, puszilgat, milyen jó, hogy itthon vagyok. Láthatóan, örül nekem. Nofene! Kedves vagyok, de nem felejtek!!
 Imádom New Yorkot, de 4 nap épp elég belőle. Még fel kell fedeznem, merre vannak a jó kis second hand boltok, mert a régieknek nyomát nem találom. További felhőkarcolók nőttek ki a semmiből. 5 év alatt, sokat változott.
Olyan hihetetlen események, és mondatok fogalmazódnak meg bennem, amikor azok történnek, de mire hazaérek szertefoszlanak.

pont igy nézett ki, ilyen egyszerű darab volt. Most, csak a fele van meg.

U.I. Mit gndoltok? Mi történt??? Megvette a férjem (ex férjem). El sem hiszem!! Holnap, meghívott ebédelni.
Mindíg szomorúvá tesz, ha múlik a nyár! 

Álljunk meg egy szóra!!

Ezt a Norbit kedveltem, de azért mindent nem lehet a bevétel, és a profit alá rendelni!
A videó itt, ami kiverte nálam a biztosítékot. Tudom, hogy az amerikaiak többsége cukrot eszik cukorral. A lakosság 8o%- a cukorbeteg. Nem mindenki kap cukorbetegséget az elhízás miatt. Különböző betegségek is okozhatják. Gyerekek, az I tipusú Diabetes melitust. Az egészségtelenül élők a Diabetes melitus II. Genetika is közrejátszik. A pancreas, hasnyálmirigy  nem termel elég insulint, ami lebontja a cukrot, így pótolni kell.
 Nővér vagyok Amerikában. (aki nem rendszeres olvasó, nem tudhatja) Az az insulin pen, amit a kezében tart Lantus, hosszan ható insulin. Adott esetben életet menthet. De, felmerül bennem a kérdés 1. Semmilyen leírás nincs mellette. Ez errefelé nem létezik! Nem mindegy mit mutat a vércukor mérő. Táblázat kell, mennyi unit- ot, egységet adsz be. Még a tapasztaltaknak is, mert más, és más kiszerelésben vannak. 2. Kell hozzá egy egyszer használatos tű steril, picike, vékony rövid. (zsírba adjuk, nem izomba) nem látom. Azt rá kell csavarni a végére. 3. A bőrfelületet, fertőtleníteni kell, tehát kell hozzá egy alk prep, azt sem látom. 4. Ez, Lantus. Hosszantartó. Az azonnali segítség a Novolog isulin. Ugyanígy néz ki, csak narancssárga. Ez, a pen, vagy ahogy ő hívha pumpa, valóban amerikai kiszerelésű, használom minden nap, (nem magamon) tudom mi ez! Ez, így magában a nylon zacsiban nem ér semmit!! A tű nincs rajta, ha be van csukva a teteje. Recepción, és repülők fedélzetén, hajókon, helikopterről ledobott túlélő csomagokban van, de nem csak így egy zacsiban. Aki nem él itt, az talán nem tudja, hogy errefelé mindenhez adnak bő leírást, a perek kivédése miatt!!
Az isulin pen így néz ki oda is van írva, a tű not included, nem tartozék magyarul. 

Ezt pedig nem én írtam, hanem kommentben írták neki,

 "Most is érthetetlenül olvassuk a posztot amikor mi is itt lakunk a hotelban es nem találkoztunk a minibárban inzulinnal ezért rá is kerdeztünk a recepción és ők is meglepetten álltak a dolog előtt , és nem értik miért kell hazudni és ezért nincs honvágyunk mert a magyarok pont ilyenek mint te! Sikeresen lejárattad a magyarságot Amerika előtt!"


                              toll fedő              Tű nem tartozék       ez meg maga a toll

                                                                                                                  itt a végén tekerjük a
                                                                                                                  unitot, vagyis egységet

Maga a tű, meg így néz ki. Az hol van??? 

                                                       

Szarvasmarha, és birka árverés

 en jártunk. Most már végképp nem tudom, hogy vagyunk mi így együtt. Mióta elváltunk, mindent megbeszél velem, (Géza) és jövünk- megyünk programokat szervez. Én, meg mint akit megbűvöltek, megyek vele készségesen. Egyetlen ellenvetés nélkül. No, azért nem vagyok feledékeny. Szabadnapot vett ki, és elmentünk Delaware Kent Couty - ba. Az éves nagy szarvasmarha, és bárány árverést megnézni, ami egy óriási 1 hétig tartó esemény errefelé. Van Cirkusz, vattacukor, zsákbafutás, lepényevés, tradícionális patkódobálás, hully- gully minden. Koncertek, Bryan Adams lépett fel tegnap, de csak este, és azt mi már nem vártuk meg. Szóval, nem tudom, de beszéltem vele, és határozottan úgy tűnik, hogy nem akarja, hogy elköltözzek. Úgy sétáltunk, mint egy gondtalan házaspár.
 Az állatok szépek, tiszták. A bárányok pihe- puhák. A frissen nyírtaknak isteni a tapintásuk. A birkanyírás nem tegnap volt sajnos. Megnéztem volna.
Feltűnt egy két dolog.

1.A farmerek között, egyetlen szinesbőrűt embert nem láttam. Ők a felső középosztály, jól élnek.

2. Iskolák szerveztek kirándulást, és minden iskolának egyforma trikója van, ami jó, mert megkönnyíti az összeterelésüket. Sok iskola eljött, nyári programra. 9o % szinesbőrű a gyerekek között. Meg merem kockáztatni, hogy 95%. Élveztem a társaságukat, mert olyanokat tudnak beszólni, hogy dobsz egy hátast.

3. A fehér faj, (nem vagyok rasszista) veszélyben van. Szóvá tettem Gézának is, és ebédkor, megmutatott a neten egy statisztikát, ahol bizony feketén- fehéren ott áll, hogy kb. a fehér ember, kb. 2o8o- ra egészen kifutó modell lesz. Csak öregek lesznek. Engem, már nem érint, de nem töltött el jó érzéssel. Amíg, egy fehér családban születik 2 gyerek, a szinesbőrű családokban 5-6, nem ritkán 7-8. (Nagy ország nagy népesség nagy számok. Nem kell hitetlenkedni, ha Magyarországból indulunk ki)


4. Rengeteg kivonult sátras étterem között, egyetlen hely nincs, ahol könnyű nyári ebédet lehetett volna elfogyasztani. Saláta, grill csirke, ne adj isten vegetariánus ételek. Azt már le sem írom, hogy rengeteg kövér ember.

5. Ennyi közös programunk, 5 év alatt nem volt összesen!!


Van aki helikopterrel érkezik, külön parkolójuk van. Katt a fotóra, kijön nagyban.

 Ennek a bikának olyan édes a pofája, hogy ha nem féltem volna tőle, még meg is puszilom a feje búbját!

 Figyelmeztetés, és kedves dolog, hogy minden bejáratnál fertőtlenítő szappan, hideg- meleg víz van, hogy meg tudd mosni a kezed, ha megtaperoltad az állatokat. Én, a taperolós fajtából vagyok.

 Bikák, heverésznek, és csak unott pofával rágnak.

 Pihe- puhára van kefélve.

 Árverés.

Össze- vissza vagyok

Géza, mégsem nélkülem ment brancholni. Azt mondta, hogy gyors volt a válaszom, amikor azt mondtam, érezd jól magad. Ezért, nem szólt tovább. Azt hitte, megsértődtem. Nem, egyszerűen, nem vártam mást. Szombaton voltunk együtt a kedvenc helyemen, vasárnap, Amish földön voltunk fagyizni. Minden nap, megmaszírozza a hátamat, végig le a lábamat, ott ahol fáj. 
Beszélgetünk, kötetlenül. Nincs örök harag, de vannak dolgok, amiket nem lehet megbocsátani. Elvált tőlem, dobott. Nem kell félreérteni, ez a házasság rég halott, és nem is érzem sértettnek magam. Sőt! De vajon miért nem akarja, hogy elmenjek?? Nem lehet rajta kiigazodni, mint ahogy rajtam sem, és kívülálló sem tud. Egy dolog azonban egészen biztos, hogy nem állt ki mellettem, és nem is kérhet számon bármi történik ezután. Igaz, én sem. Jobban érzem magam, valószínű ő is!
Ilyen az élet. Nem haragszom, de nem bocsátom meg, hogy a buszmegállóban lökte be, hogy beadta a válást..
Más. A közeljövőben el lesz adva, a "házunk". A lányom, közölte velem együttérző hangon, hogy kifizeti nekem a kauciót, ha költöznöm kell. Hangom elakadt. Mi van??? Nem szóltam semmit, hiszen az ő nevén van. A másik, egyetlen fillért nem fogok elfogadni, mert alamizsna nem kell. Szaros pénz miatt, nem fogok vele összeveszni. Nem fogok a lányommal vitatkozni pénzen. Nem akarom elveszíteni. Egyszerűen átugrott. Rendben, átugrott. Nem szóltam, és szólok egyetlen szót sem. Ami viszont zavar, hogy anyám 9o éves, és csúszik ki minden a kezéből. Nem emlékszik arra, ami tegnap történt, és ez engem kétségbeejt. A rezsi számlák, az ő címére jönnek, és ha a bérlő jön érte, hogy kifizesse, nem tudja hol van, össze- vissza keveri, a saját számláját adja oda, stb.  Szépen, lassan megy el az esze. Ezért vágták át annyian. Hiába beszélgetsz vele, látszólag jól van, de nincs jól. Automata üzemmódban funkcionál. Nagyon aggódom miatta. Ő volt az, aki mindíg, minden esetben mellettünk állt, akármiről legyen is szó. Okos, értelmes nő volt, saját üzletét vezette sikerrel, majdnem 8o éves koráig!  Sajnos, ez van.
A maszk, rajtam van. Senki, semmit nem vesz észre. Csak, ha belegondolok, az emberek, ennek a harmadába belehülyülnek.
Keskeny pallón, védőháló nélkül közlekedem, és már nem elöször az életemben.
Egyenlőre várok, kivárok, és pénzt teszek össze, minden eshetőségre felkészülve.