Az iwiw, nevezetű közösségi portál, egyszerűen egy tanulmány! Legjobb tudomásom szerint az iwiw jelentése -elvileg- az international who is who.
Annak idején, amikor a wiwből iwiw lett, akkor ezt azzal magyarázták, hogy nemzetközi vizekre akarnak evezni, több különböző nyelven lesz elérhető a szolgáltatás. Hogy ne csak a magyar ismerőseidet tudd számon tartani, hanem külföldről is meg tudj hívni embereket a rendszerbe. Akik, nem tudnak magyarul. Azaz, a nemzetközi ki kicsoda. International Who Is Who.
Nos, ez nem működik. Csak, és kizárólag magyar nyelvű ismerősöket lehet meghívni, igaz őket bárhonnan.
De, nem is erről akartam szólni. Hanem! Óriási, hogy emberek miket tudnak a magamról rovatban összehordani!! Olyan buta, hogy sikítani kell, illetve nevetni.
Példa, egy ismerős ismerősénél, - akit töröltem közben- a következőket olvastam, tele helyesírási hibákkal. (mondom én, aki, elüt, hibákat vét, és ékezetek nélkül irt hosszú ideig) Jól benne jár a korban, és feltesz magáról , egy ágyon elomló hajjal fotót, olvasószemüvegben, és egy igazi vén banya néz rád, igéző szemekkel csücsörítve! Ujjatlan ruciban, lógó kar, melltartó nélkül, közben, mire gondol? Szánalmas! Tartózkodási hely, Miami Florida, közben minden magyaros körülötte, és egy kimondottan ócska szekrénysor előtt áll, nippekkel. A másik foton, egy KÖZÉRT előtt, szatyorral. No de, a tartalom! Az nem semmi!
''Aki ismer tudja, hogy milyen vagyok! Kevés az az ember aki nem szeret, ha mégis akad ollyan az azér van, mert csak a negativumokat látja, a pozitívomot nem ismeri, csak az irántam érzett írigységet. Hááát! Van mit!!! '' Eddig, az idézet, azt a mindenit! Ilyenkor, nekem feltérképezi teljes mértékben önmagát. Miért irigyelné bárki is? Ott, a jobb alsó sarokban, a porcelán, pitiző kiskutyára fáj a fogam piszkosul! a Magából indul ki?
A másik, tirádát ír magáról, hogy mennyi pénze van, érdeklődés 0. A harmadik, tangás fotókat tesz be magáról. és sorolja a szórakozóhelyeket, ahol ő minden hétvégén megtalálható! Megint másik, aki Tényleg Miamiban van, a lógó hájait teszi ki, szandálban! A lábfeje, iszonyúan tönkre van menve, kalapácsujjak, baba szőke, kislányos fürtök, keretezik, kimondottan, öreg arcát !
Tényleg nem akarok senkit bántani, de komoly idióták vannak!
Még szerencse, hogy nem vagyunk egyformák! Na, most kigonoszkodtam magam! Bocsánat érte, nekem nevetni kell!
Sunday, December 6, 2009
Saturday, December 5, 2009
Azt hiszem,
hogy, egy újabb fejezet zárul most. Egy befelé fordulós időszak, ami már március óta tart. Számot vetős, szelektálós, mi, és ki a fontos, és mi nem! Jó volt kicsit megpihenni itthon, nagy szükségem volt rá. Anyukám, ült velem a konyhában, míg ebédeltem, azt mondta, jó egy kicsit még nézni engem! Megint nem lát sokáig!
Felvonulok a hegyekbe, igaz, nem a Himalája, hanem az Alpok. Számomra, elég félelmetesek a hegyek, mindenkor azok voltak. Szembesülsz, milyen kicsi és jelentéktelen vagy, összenyomnak, ugyanakkor gyönyörűek. Mégis, hidegnek, merevnek, és állandónak látszanak.
Azelőtt, nem szerettem a hegyeket. Zavart, hogy egy völgyben vagy, és a nap, csak mondjuk 10 óra körül látszik, majd délután 3- kor, már elbújik.
Egyedül, az autóban is lesz időm gondolkozni, magányomban.(lehet, hogy a seprűnyélen?) Habár, az én agyam mindig jár. Ezen- azon, amazon. Igyekszem, csak pozitív dolgokra gondolni!
Ma csomagolok, nagyjából, nehogy valami kimaradjon....
Felvonulok a hegyekbe, igaz, nem a Himalája, hanem az Alpok. Számomra, elég félelmetesek a hegyek, mindenkor azok voltak. Szembesülsz, milyen kicsi és jelentéktelen vagy, összenyomnak, ugyanakkor gyönyörűek. Mégis, hidegnek, merevnek, és állandónak látszanak.
Azelőtt, nem szerettem a hegyeket. Zavart, hogy egy völgyben vagy, és a nap, csak mondjuk 10 óra körül látszik, majd délután 3- kor, már elbújik.
Egyedül, az autóban is lesz időm gondolkozni, magányomban.(lehet, hogy a seprűnyélen?) Habár, az én agyam mindig jár. Ezen- azon, amazon. Igyekszem, csak pozitív dolgokra gondolni!
Ma csomagolok, nagyjából, nehogy valami kimaradjon....
Friday, December 4, 2009
Országok, és érzések
Ez, egy nagyon érdekes dolog. Megérkezel, egy országba, mondjuk, nem Bécsbe, hanem egy kicsivel odébb, és mit tud kiváltani az emberből, milyen benyomásokat!
Én, azért, még a computer ideje előtt is igyekeztem kapcsolódási pontokat beszerezni, ismerős, ismerőse, meg annak az ismerőse. Elég szar, állni egy reptéren, és spekulálni, mi a legkézenfekvőbb megoldás. Igaz, izgalmas is, mert nagyon kalandos, de egyben veszélyes is! Olyan is volt, megoldottam. Persze, a nyelvtudás, nyilván angol ilyenkor jelentős szerepet játszik! Minél messzebb mész, annál nagyobb a meglepetés, még akkor is, ha várnak, vagy legalábbis ígéretet kaptál rá! És még sincsenek ott, mert mert nem ismernek, és nem vagy fontos, közbejött valami, stb. Ilyenkor beindul az agy, és kombinálsz, megoldod.
Amikor állnak, és várnak, akkor is érnek benyomások, engem, általában pozitívak, annak ellenére hogy heveny hányingered van, a szagoktól, a meztelen lábadon végigrohanó Roach- tol,(bogár) ami mondjuk eléri az 5 cm- t. Nekem, meg bogár iszonyom van. Még a palackozott Coca Colától is, mert a helyi izlés szerint van izésítve, és úgy tűnik, hogy valamiféle szirupot kortyolgatnál!
Nagyon élénken él bennem az első érkezés Las Palmasba, Katmanduba, Bangkokba, Amerikába, (ezt azért írom így, mert ott átszálltam mindig, nem a célállomásra érkeztem, kivéve az utolsó kalandot, amit szívesen meghagyok másnak, és nem a város miatt) Dominikára, Gibraltárnál Marokkóba. stb.
Az is egy édes eset volt, amikor először megérkeztem, Las Vegasba. Megbeszéltem egy ismerőssel, hogy együtt indulunk, Ferihegyről, és Frankfurtban találkozunk. De, nem találkoztunk! Megérkeztem, egy kis alaszkai kitérővel, majd onnan New York, Atlanta, Los Angeles, Las Vegas. 34 órát utaztam, a rossz időjárás miatt, az ismerős lekéste a gépet. A reptéren valami George és Susan várt, akik semmit nem tudtak rólam, és én sem róluk! Még azt sem, hogy néznek ki! Ők, meg egy pasit vártak! És, akkor még az angol tudásom is gyengus volt.
Akkor én, elkezdtem kiabálni, hogy George- Susan! Tömeg, és azt sem tudtam, hogy magyarok. Jókat nevettünk később ezen a szituáción, mert másfél élvezetes évet töltöttem ott! 3-4 havonta hazajöttem. Nem akartam feketén ott lenni! Összejártunk, jó volt nagyon, jo fejek voltak. A szóban forgó Susan úgy nézett ki mint a ''Rém rendes család'' (Married with Children) Maggy- je, fegyvermániás, és én is megfertőződtem. Én is beiratkoztam a Clubba, és együtt jártuk lőni. A Pawn Shop, és Gun shopokba együtt jártunk, nézegetni, megvenni, a gyönyörűségesen szép fegyvereket. Volt, egy kedvencem, egy 45- ös, Magnum Research Baby Desert Eagle. Gyönyörű blue steel. Egy, Smiss & Wesson 1911- es, az is 45- ös. Kijártunk a Desertbe lőni, isteni volt! George- nak meg mindig voltak ötletei, hogy kéne egy Casinót kirabolni, és mi szakadtunk rajta! Baromi jó humorú emberek voltak, gondolom, most is azok! Sajnos, szem elöl tévesztettem őket. A fegyvereket, persze eladtam a Pawn shop- ban. Egyetlen közösségi oldalon sem találom. George testvérét, de ők nincsenek jóban.
Az, egy nagyon vidám, jó időszak volt!
Én, azért, még a computer ideje előtt is igyekeztem kapcsolódási pontokat beszerezni, ismerős, ismerőse, meg annak az ismerőse. Elég szar, állni egy reptéren, és spekulálni, mi a legkézenfekvőbb megoldás. Igaz, izgalmas is, mert nagyon kalandos, de egyben veszélyes is! Olyan is volt, megoldottam. Persze, a nyelvtudás, nyilván angol ilyenkor jelentős szerepet játszik! Minél messzebb mész, annál nagyobb a meglepetés, még akkor is, ha várnak, vagy legalábbis ígéretet kaptál rá! És még sincsenek ott, mert mert nem ismernek, és nem vagy fontos, közbejött valami, stb. Ilyenkor beindul az agy, és kombinálsz, megoldod.
Amikor állnak, és várnak, akkor is érnek benyomások, engem, általában pozitívak, annak ellenére hogy heveny hányingered van, a szagoktól, a meztelen lábadon végigrohanó Roach- tol,(bogár) ami mondjuk eléri az 5 cm- t. Nekem, meg bogár iszonyom van. Még a palackozott Coca Colától is, mert a helyi izlés szerint van izésítve, és úgy tűnik, hogy valamiféle szirupot kortyolgatnál!
Nagyon élénken él bennem az első érkezés Las Palmasba, Katmanduba, Bangkokba, Amerikába, (ezt azért írom így, mert ott átszálltam mindig, nem a célállomásra érkeztem, kivéve az utolsó kalandot, amit szívesen meghagyok másnak, és nem a város miatt) Dominikára, Gibraltárnál Marokkóba. stb.
Az is egy édes eset volt, amikor először megérkeztem, Las Vegasba. Megbeszéltem egy ismerőssel, hogy együtt indulunk, Ferihegyről, és Frankfurtban találkozunk. De, nem találkoztunk! Megérkeztem, egy kis alaszkai kitérővel, majd onnan New York, Atlanta, Los Angeles, Las Vegas. 34 órát utaztam, a rossz időjárás miatt, az ismerős lekéste a gépet. A reptéren valami George és Susan várt, akik semmit nem tudtak rólam, és én sem róluk! Még azt sem, hogy néznek ki! Ők, meg egy pasit vártak! És, akkor még az angol tudásom is gyengus volt.
Akkor én, elkezdtem kiabálni, hogy George- Susan! Tömeg, és azt sem tudtam, hogy magyarok. Jókat nevettünk később ezen a szituáción, mert másfél élvezetes évet töltöttem ott! 3-4 havonta hazajöttem. Nem akartam feketén ott lenni! Összejártunk, jó volt nagyon, jo fejek voltak. A szóban forgó Susan úgy nézett ki mint a ''Rém rendes család'' (Married with Children) Maggy- je, fegyvermániás, és én is megfertőződtem. Én is beiratkoztam a Clubba, és együtt jártuk lőni. A Pawn Shop, és Gun shopokba együtt jártunk, nézegetni, megvenni, a gyönyörűségesen szép fegyvereket. Volt, egy kedvencem, egy 45- ös, Magnum Research Baby Desert Eagle. Gyönyörű blue steel. Egy, Smiss & Wesson 1911- es, az is 45- ös. Kijártunk a Desertbe lőni, isteni volt! George- nak meg mindig voltak ötletei, hogy kéne egy Casinót kirabolni, és mi szakadtunk rajta! Baromi jó humorú emberek voltak, gondolom, most is azok! Sajnos, szem elöl tévesztettem őket. A fegyvereket, persze eladtam a Pawn shop- ban. Egyetlen közösségi oldalon sem találom. George testvérét, de ők nincsenek jóban.
Az, egy nagyon vidám, jó időszak volt!
Elhajitom
Eldobom a sim kártyámat, mert a 30- as számok a mai napon, nem működnek. Ez, hihetetlen! Nekem, mindig 20-as volt, és jobban is szerettem. Erről eszembe jutottak a Buddhisták, akik értetlenül állnak a Bell által feltalált életünket többnyire megkönnyítő, de van hogy megnehezítő szerkezet fontosságán. Sőt, kimondottan, nevetni kell nekik rajta. A mi társadalmunkban (ebben a csodás civilizált világunkban) azonban, nem tudunk meglenni nélküle! Mondjuk, a gondolatátvitel sem rossz!
Szóval, óriási, ám gyönyörűségesen szép, autónak nevezett roncsom, csak hétfőn lesz kész. Szerelés közben, más turpisságok is kiderültek, például, hogy a termosztát elrepedt. így, csak hétfőn lesz kész. Az utolsó pillanatban! Nekem, pedig még egy rakás helyre kell mennem. BKV.
Erre, csak annyit tudok mondani, hogy lóf**sz.
Ha, tetszik, ha nem!
Nem érdekel, bezárom magam, nem mérgelődök, pedig az első gondolatom az volt, hogy kimegyek a teraszra, és odavágok valamit, de mégsem tettem!! Inkább felszereltem anyám madáretetőjét ! A hétvégéket kimondottan utálom, és utálni is fogom, valószínű, életem végéig! Megáll az élet!
Nekem, ha lovaskocsival megyek, akkor is ott kell lennem a megbeszélt időben. Ha, az sincs, megyek lóháton! De, ha jól meggondolom, anyámnak van egy jó állapotban lévő léghűtéses, turbó seprűje! Megnézem mindjárt.
Szóval, óriási, ám gyönyörűségesen szép, autónak nevezett roncsom, csak hétfőn lesz kész. Szerelés közben, más turpisságok is kiderültek, például, hogy a termosztát elrepedt. így, csak hétfőn lesz kész. Az utolsó pillanatban! Nekem, pedig még egy rakás helyre kell mennem. BKV.
Erre, csak annyit tudok mondani, hogy lóf**sz.
Ha, tetszik, ha nem!
Nem érdekel, bezárom magam, nem mérgelődök, pedig az első gondolatom az volt, hogy kimegyek a teraszra, és odavágok valamit, de mégsem tettem!! Inkább felszereltem anyám madáretetőjét ! A hétvégéket kimondottan utálom, és utálni is fogom, valószínű, életem végéig! Megáll az élet!
Nekem, ha lovaskocsival megyek, akkor is ott kell lennem a megbeszélt időben. Ha, az sincs, megyek lóháton! De, ha jól meggondolom, anyámnak van egy jó állapotban lévő léghűtéses, turbó seprűje! Megnézem mindjárt.
Thursday, December 3, 2009
Wednesday, December 2, 2009
Megtörtént
az olajcsere. 1A jóvoltából, nagyon hálás vagyok neki érte. Az légszűrő, fekete volt, mint a szurok. Soha nem cserélték ki benne! De, most más dolog került előtérbe! A vízpumpa ment tönkre! Alig aludtam az éjjel, és ideges vagyok! Pillanatokkal az indulás előtt, kiderül, hogy így, nem lehet elindulni az autóval! Egyetlen használható pasi, nincs a közelemben, csak 1A. Most. Mert, a legtöbbször, ő sincs! Igaz, sose volt, az elemekkel, mindig magamnak kellett megküzdeni. Én, szereltem, javítottam, fúrtam- faragtam. Igaz, megszoktam, és vannak ilyen munkálatok, amiket szívesen végzek. Már, azt is megkaptam, hogy férfiasan viselkedek! Sőt, már betonoztam is! Ez, az én sorsom!
Édes Jó Istenem! Látsz te engem odafent? Néha, olyan érzésem van, mintha az árral szemben úsznék! Egyik oldalon, ad, a másik oldalon elvesz!
Veszek, egy ''megbízható'' járgányt, egy drágát, és akkor ez történik vele! Ráadásul, indulás előtt!! Tessék mondani? Mit vétettem, hogy most az ág is húz? Nekem, ha törik, ha szakad, indulnom kell! Egyszerűen, megpukkadok!
Édes Jó Istenem! Látsz te engem odafent? Néha, olyan érzésem van, mintha az árral szemben úsznék! Egyik oldalon, ad, a másik oldalon elvesz!
Veszek, egy ''megbízható'' járgányt, egy drágát, és akkor ez történik vele! Ráadásul, indulás előtt!! Tessék mondani? Mit vétettem, hogy most az ág is húz? Nekem, ha törik, ha szakad, indulnom kell! Egyszerűen, megpukkadok!
Subscribe to:
Posts (Atom)