minden holmimmal. A szekrények, errefelé másképp néznek ki, mint otthon. A falban vannak. Kicsit szűk lett a hely. A lenti szekrény, sokkal nagyobb volt. Nem baj, illetve okés minden. Egyenlőre nem sokmindent találok, de barátságos lett. Egész hétvégén dolgoztam. A lenti részt kitakarítottam. Semmi nyomom nincs, hogy ottvoltam. Egyetlen csat, vagy cédula. Ha, hazajön, nem beszélek, nem mutatkozom. Hétvégén, dolgozom, de ameddig elmegyek, addig sem leszek szemelött. Tegnap, az öreggel bevásárolni voltunk, aztán elmentünk vasorázni.
Más.Végül, ügyvédet fogadtam. Az összes papír megvan, holnap postázom neki, Manhattanbe. Ez a kaland, ügyvéddel együtt 21oo dolcsiba fáj.
Rohadt egy ügy ez. Nem tehet ki, a felesége vagyok. De, nem szeretek olyan helyen lenni, ahol egy pillanatig sem éreztem otthon magam. Pláne, ha kidobnak, és nem kivánatos a jelenlétem. A fene sem tudja, mi jár a beteg agyában!!
Fáradt vagyok, szomorú, gőzöm sincs, hogy mi lesz, és hogyan tovább. Letusolok, és lefekszem. Hosszú lesz a hét. Addig is, dolgozom, és majd kitalálom. Lesz, ahogy lesz.
Már annyiszor akartam kérdezni, hogy mit szól ehhez az apósod? A blogból úgy tűnik, hogy ő elég normális és kedvel is Téged.
ReplyDeletePumicica
ez szomorú:(
ReplyDeleteölelés
Kitartást! volt már rosszabb, lesz még jobb. Ölellek.
ReplyDeleteMagnoli
Ne vonulj nagyon vissza, mert ha megérzi, hogy tartasz tőle még galádabb lesz.
ReplyDeleteMost MET-terápiára(muscle effect therapy) járok, sokat segít. Legalább masszőrhöz menj el, mert fontos az egészséged.
K.Ny.
Az apósom, nem ismert rám, amikor kiosztottam. De, az após nagyon szeret engem, de ő is a fia házában lakik, sokat tenni nem tud.
ReplyDelete