Durva történet

Apósom mesélte, hogy fiatal orvosként Delhi- ben, a szegények kórházában volt gyakorlaton. (Elmondtam neki a felfekvéses eseteket, a gondokat a Rehaben) Szóval, abban a kórházban, a lebénult betegeket, az oldalukra, vagy hasra fektették, és forgatták, ugyanezen okokból. Akkoriban, ott nem volt lélegeztető, és mesterségesen kaját adagoló gép. Lehetett, forgatni, ahogy akarták. Szóval a sebek gyógyulása érdekében kitalálta, hogy hason feküdtek a betegek, 2-3 órákat kötés nélkül. Egyik alkalommal felhajtotta a lepedőt, és megdöbbenve látta, hogy a sebet hatalmas, 3-4 centis csótányok dézsmálják. Azt mondja, még most is rosszul van, ha rágondol. Azonnal intézkedett, és újra bekötözték a sebeket. A melegebb éghajlaton gyakran, és mindenütt ottvannak.
Undoritó egy bogár! Kanárin, a macskám miatt nem volt a lakásban, kicsinálta őket!  Fotót, nem teszek be róla, mert ezt a bogarat nagyon útálom. Amikor először találkoztam életben vele, majdnem szétvertem egy fürdőszobát leszakitottam a zuhanyzófüggönyt, és sikoltoztam, mint akit ölnek! Aztán hozzászoktam, hogy nincs meleg éghajlat ennélkül az ocsmány rovar nélkül.
Blaberus giganteus
Testhosszuk fajtól függően 1–6 centiméter. Legerősebb és legstabilabb testrészük a tor. A legpuhább és csupán gyenge izmokkal ellátott testrészük a potroh, ebben van a legtöbb belső szervük.
Fejük jól fejlett, pajzzsal védett. Szájszervük rágó típusú. A fejből két hosszú, sok ízből álló csáp nyúlik ki. Nagy összetett szemükkel jól látnak. A két szárnypár a tor mentén egymás fölött helyezkedik el: a felső pár erős, és csak védő szerepe van. Egyáltalán nem, vagy rosszul repülnek, több faj nősténye a szárnyait el is vesztette. Bűzmirigyük van.
Lárváik igen hasonlítanak a felnőtt rovarokra, de még szárnyatlanok.
Forrás: Vikipédia

Túrós palacsinta

Fáradt vagyok, és hétvégén is dolgozni fogok. A munkahelyemen is mindig hoznak valami oltári hülye döntéseket, újitásokat, ami rettenetesen lelassitja, illetve megneheziti az amúgy sem könnyű melót. A legújabb, hogy kitaláció, hogy akik légmatracon fekszenek, azok alatt nem lehet vizálló kisméretű lepedő (magyar nevét nem tudom), amit csak kicserélsz és okés. De, még igy is sokszor átázik. Csak 4 rétre hajtott lepedő, aminek csak az a feladata, hogy az ágyon lecsúszott beteget feljebb tudjuk tenni, az ágy 2 oldalán megragadva. Illetve, annak a segitségével görgeted oldalára, hogy ki lehessen alatta cserélni a pelenkát. Ezzel, azt akarják elérni, hogy a felfekvéses sebek gyógyuljanak. Ebből a célból, párnákkal támasztjuk ki, hol jobra, hol balra a beteget. Ez törvény, hogy aki ágyban fekszik huzamosabb ideig, annak elöbb- utóbb seb keletkezik a seggén, ill. a sarkán, akámi van alatta. Ha légmatracon fekszik, ha nem! Az én betegeim többsége koma állapotban van, és mesterségesen vannak táplálva, egyből gyomorba. (Aki magánál van agyilag, az is légmatracon fekszik, béna) Igy aztán folyik elől- hátul minden folyamatosan. Hangsúlyozom, folyékony a halmazállapot. Ha, nem lesz alatta, csak egy 4 rét hajtott lepedő, akkor,  naponta 5- 6 alakommal szakadok meg, egyetlen emberrel. Vegyük, a legrosszabb esetet, 8 emberről gondoskodom, 8 x 6 az 48 alkalommal csere, több, mint 100 kg- os emberekkel. Teljes ágycsere, mert a lepedő nem vizálló. A kurva! A nagy örömöm, hogy Brandon kora 25, megjelent az osztályunkon. Felesleges volt. A fiú, nem birta az én csoportomat, igy visszavettem tőle, legnagyobb bánatomra. Állandóan segitségre volt szüksége, igy a magam könnyebb csoportja mellett a régi, Brandon által ápolt csoportot is át kellett vennem. Igy 18 lett, az általam ellátott emberek száma. Hát inkább, visszavettem a régi beosztást.

Más. Kozák bácsi, aki mellesleg teljesen egészséges, a feleségével együtt vonult be az intézménybe, aki nagyon beteg volt. A feleség, meghalt. Kozák bácsi ottmaradt, és kétségbeesve próbál velem magyarul beszélni. A téma, többnyire a túrós palacsinta. Valamikor házasságuk hajnalán,- 50 évvel ezelött - elküldte a feleségét a nagymamájához, hogy tanulja meg, hogy kell túrós palacsintát csinálni. Ki tudja miért, az asszony soha nem tanulta meg. Tegnap, vittem neki túrós palacsintát. Igaz, itt nem lehet igazi túrót kapni, igy Ricotta túrót szoktam használni hozzá. Az öreg, ette a palacsintát, és potyogtak a könnyei. Az egész intézményben újságolta mindenütt, hogy 50 év után, végre evett igazi túrós palacsintát, ami szerintem, a világ legegyszerűbb kajája. A nővérek, de még a fő- fő nővér is,  egymás után jöttek hozzám, hogy mi ez a csoda kaja, ami igy kiboritotta az öreget. Mondom, nem a csoda kaja boritotta ki, hanem az emlékek.

Faanyag felhasználása egy kertben!!

Az ideális, és szép környezet ilyen,


a valóság a kertemben meg ilyen! "Galamb Hotel" néven futó budi!!! Kb. egyforma faanyag felhasználása kell mindkettőhöz.
Különös figyelmet tessék forditani a teraszon félig a falról lekéredzkedő galambdúc megtenkintésére, az omladozó vakolatra.  Mellette újabb madár ketrec!!
Sikitok!!!

Columbinus merde*

Tegnap, mielött elindultam dolgozni, benéztem a Facebookra. Lemerevedtem a gép elött,  a sirás és a tehetetlen düh folytogatott. Az unokahúgom lakik jelen pillanatban a "házamban" tesszem idézőjelbe, mert a lányom nevén van, és pillanatnyilag úgy néz ki, más érdekeltség is van. Eleve, ahogy belépsz a házba, az első amit látsz, egy baromi rendetlen raktár. Bútorok odabaszarintva, letakarva, félig lecsúszva. Télen ott voltam láttam. De, nem ez a lényeg hanem, amit most a Facebookon láttam. Ugyanis el "akarjuk" adni a házat. Legalábbis erről volt szó.
A következőt láttam. A kert közepén, egy tákolmány, ami "galamb Hotel" lesz, ha elkészül. (nem röhög, szó szerint) A fotón, a rendetlen kert közepén, egy budi. Szó szerint, egy budi! Több szögből fotózva büszkén! Több ember like-olja a fotókat, az első az  anyja. Amikor odaköltöztek, és megláttam a teraszon a galamb ketrecet a falra szerelve, szintén a Facebookon, simán rosszul lettem. (Kutyák ellen nincs kifogásom. Abból is 3 van, de hangsúlyozom kutya az okés.) A csempe alatta, tele galambszarral. Kiver a viz!! Ugyanis, a galambszar maró hatású, a fémet is megeszi. Kértem anyámat, szóljon neki, hogy a galambokat legyen szives tüntesse el. A szomszédok, szerintem simán agyvérzést kapnak, mert rontja a hely összképét., arról nem is beszélve, hogy teleszarják a házak tetejét.  Szép, rendezett házak- kertek vannak. Azóta, nemhogy a terasz falán vannak galambok, hanem a kertben készül a budi. Egyre több a galamb. Nem hiszem el! Sikitani kell!! A fejem akkora lett, mint a savas ballon, éreztem hogy elönt a tehetetlen méreg. Kúszott fel a gerincemen. Felhivtam szegény anyámat, és elkezdtem orditani vele. Tévedés ne essék, mindenki azt csinál a saját házában, környezetében, amit akar, és úgy ahogy jól érzi magát. Semmi közöm hozzá!! De, nem abban a házban, amit kölcsön kapott!! Itt, én sem azt csinálok amit akarok. A másik, hogy ha valaki odamegy megnézni, egy potenciális vevő, seggel jön kifelé. Az első benyomás a legfontosabb. Még az is számit, hogy a WC teteje le legyen csukva.
 Persze elkéstem a melóból, életemben először. Éjjel nem aludtam, egy szemet sem!
Most, elhatároztam, hogy nem érdekel a továbbiakban, az egész. Puszta önvédelemből. Szarok rá, hogy mit csinálnak, vagy mi lesz ott. A ház, amikor beköltöztem, akkor se ablak, se nyilászárók nem voltak rajta. A csempe a földszinten felfagyva. Se csaptelep, se fürdőkád, se semmi. Olyan sovány voltam, amikor eljötem 2006- ban, hogy többen azt hitték rákos vagyok.
Ehhez a házhoz sincs semmi közöm. Megyek az utcára, ha úgy fordul. Ez is rendben van. Nem érdekel. Dolgozom amig birok, aztán kalap- kabát! Az újabb főiskola, amit el akarok végezni, potom 12 ezer dolcsi. Talán akkor több esélyem lesz. Lottózni fogok, más nincs. Csak úgy zárójelben, itt sincs koliból a kerités.Minden egyes dolcsiért keményen meg kell dolgoznom. Ja, azt mondtam már, hogy utálom a galambokat?
*latinul: Galamb szar

Pofonok, és kellemes dolgok

Naponta, 7-8 beteget ápolok. Ha, valaki "call out" magyarul  beteget jelent aznapra, akkor szopóka van, mert megszakadunk, hacsak nem hivnak be részidőben dolgozó valakit. Aki általában, nem sokat tud az osztályról, a betegekről. Ebben az esetben is, megszakadunk, tán még rosszabb, mert ott tiblábol, és szerencsétlenkedik.

Tegnap, csinálom a dolgom, szeretek magányos farkasként dolgozni. Nem várok senkire, és nem nyafogok, csak csinálom.  Egyedül, a tusolásnál kérek segitséget. Magamnak szoktam napi beosztást csinálni. Igy, szép ritmusban haladok. Szeretem a pasi kollegákat, mert azok sem nyavajognak. Este 9 órakor , újra végigjárom a betegeket. Dani anyukája,belibben, és emelt hangon megjegyzi, hogy a fiának "piszkos" az arca. Meg kell jegyeznem, hogy a "piszok" ebben az esetben a nyálat jelöli. Majd folytatja, hogy frusztráló hogy ha ő nem jön be, akkor a fia igy fog maradni. Lecserélte a tiszta ágyneműt. Magamban anyáztam, mert ezzel a nővel  jó a kapcsolatom amúgy.  Azt hittem.  Nem vitáztam, hogy nem fog igy maradni, mert letörlöm. De, képtelen vagyok mindenütt ottlenni. Most elhatároztam, hogy nem jópofizok senkivel, csak csinálom a dolgom. Azt képzeli, hogy egyedül az ő fia van a gondjaimra bizva. Este, az osztályos nővér megdicsérte a munkámat, hogy amikor ő dolgozik velem, akkor kellemes, nem kell engem keresgélni. A betegek rendben, a dokumentációm is pontos. 

Egyszerűen, képtelenség mindenkinek megfelelni! 

Más. Az éjjel Robert De Niro- val álmodtam. Meghivott, a manhattani lakásába, ahol 3 másik emberrel lakott együtt. A lányom is velem volt pici volt még. Robi, öregen, mint most, 70 éves.  Kőrbevitt a lakáson, és közölte velem, hogy tetszem neki. Nekem is tetszett, szó sem róla. Csodálkoztam rajta, hogy másokkal osztja meg, az egyébként luxus kecót. Aztán, megbeszéltük, hogy máskor is találkozunk. Ezúttal, a lányom nem volt ott, ellenben, egyszercsak megjelent egy másik pasi. Robi közölte, hogy ő bizony hármasban szereti a figurát. Én, meg közöltem, hogy szó sem lehet róla, és távoztam. Gondoltam magamban, perverz majom. Erre Robi, majd hivlak. Jajj, neeeeeee......,  majd felébredtem. Jót vigyorogtam magamban. Miért pont Robi? Nem is láttam vele mozit mostanában. De. Láttam, de annak is már 2 hete. Nem is jutott eszembe. Ha, álmodik a nyomor, akkor legalább lehetett volna jobb vége is, esetleg egy 20- assal fiatalabb!! Na jó, egy 10-essel. :))

Rémtörténet

Tegnap, annyira megijedtem, hogy a lábam majdnem cserben hagyott, reszketett a térdem, és a szivem kiugrott a helyéről. Az arcom égett, le kellett ülnöm. A történet, a következő.
Napi rutin, semmi különös. A beteg koma állapotú, összecsinálta magát, ki kell alatta cserélni a pelenkát. Teljes normális napi rutin feladat. Nosza, gyerünk. Az ágy gombnyomásra emelkedik, hogy a derék ne szakadjon le.
Minden szép, és okés. Az ágy két oldalán, egy- egy védőkorlát műanyagból, ami nyitható- zárható. Nem mentem körbe, hogy megnézzem, rendesen be van- e zárva a másik oldalon, a védőkorlát. A beteget, kicsit magam felé húzom, hogy ha oldalára forditom, ne az ágy másik szélén legyen oldalra forditva, hanem lehetőleg az ágy közepén. Mindent, a kezem ügyébe helyezek. Nos, én forditom a beteget, és tisztitom az alsó fertályat. Minden, pillanatok alatt történik. A védőkorlát nyilik, a beteg meg csúszik le az ágy másik oldalán, magatehetetlenül, mint egy zsák. A rémület belémáll, az adrenalin őrülten száguld az ereimben, olyan erővel, hogy döbbenetes. Eldobtam mindent, és két kézzel megragadtam a száz kiló feletti ember hálóingét, testét. Visszarántottam.
 Le kellett ülnöm, mert magamhoz kellett térni. Az ágy magasra állitva, ha a beteg leesik, akkor nekem annyi! Elveszik a licenzemet, kirúgnak, soha többet nem dolgozhatok, mint nővér.Ha, meghal, mert agyonüti magát, beperelhetnek, végem van! Angela, a koleganőm benyit a szobába, és látja hogy ülök, és levegő után kapkodok. Azonnal tudta mi történt, és hozott egy pohár vizet. Teljesen kiboritott az eset. Soha többet nem mulasztom el, hogy ne menjek kőrbe, és ne ellenőrizzem az ágyat.

Csoda,

az nem történt, és nem is fog! Nagyon furcsa ember. Mondhatnám úgy is, hogy nem normális. A szó szoros értelmében. Nagyon kitekert gondolkodással. Nem e világra való. Konok, a saját elképzeléseit akarja rámerőltetni. Ez, még senkinek nem sikerült, már mondtam neki, de nem hiszi el. Az én elvem, élni, és élni hagyni. Tőlem, a mindenkori partnereknek lehetett hobbyja, mehetett ahova akart, soha nem akadályoztam meg benne. De, elvártam, hogy ezzel ők is igy legyenek. Ez nem igen jött össze. Nem extrém dolgokra kell itt gondolni, csak csajos programokra. A jó humort, mindennél többre értékeltem. Hát...., sajnos most igy jártam. Se humor, se semmi. Csak a havi ciklus.
Más. Tegnap, a melóban ültem kint a kocsiban, fél órát. Ettem a zöldségeimet, és arra gondoltam, hogy milyen jó, hogy legalább a munkahelyemen jól érzem magam. Stresszes igen, de nem baszogat senki. 1-2 ember megpróbálta eleinte, de feladták. Nem találtak fogást rajtam. Az egyik, velem egyidős kolleganőm Conny kiszúrta, hogy nagyon lazán veszem az akadályokat. Látszik, a tapasztalat. Az élet tapasztalat. Szórom a szeretet, és a kedvességet. És, ez nem mű. Régi dolog ez nálam. Voltak rémes kollegák, nők- férfiak, mindegy. Soha nem tettem lakatot a számra, de utána nem cipeltem magammal a sérelmeket. Megbocsátottam magamban, és kerestem a szerethetőt bennük. Most is ezt teszem. No, nem fényezem magam. Nekem is vannak hibáim bőven, de igyekszem felvenni dolgokat pozitiv módon.