Csoda,

az nem történt, és nem is fog! Nagyon furcsa ember. Mondhatnám úgy is, hogy nem normális. A szó szoros értelmében. Nagyon kitekert gondolkodással. Nem e világra való. Konok, a saját elképzeléseit akarja rámerőltetni. Ez, még senkinek nem sikerült, már mondtam neki, de nem hiszi el. Az én elvem, élni, és élni hagyni. Tőlem, a mindenkori partnereknek lehetett hobbyja, mehetett ahova akart, soha nem akadályoztam meg benne. De, elvártam, hogy ezzel ők is igy legyenek. Ez nem igen jött össze. Nem extrém dolgokra kell itt gondolni, csak csajos programokra. A jó humort, mindennél többre értékeltem. Hát...., sajnos most igy jártam. Se humor, se semmi. Csak a havi ciklus.
Más. Tegnap, a melóban ültem kint a kocsiban, fél órát. Ettem a zöldségeimet, és arra gondoltam, hogy milyen jó, hogy legalább a munkahelyemen jól érzem magam. Stresszes igen, de nem baszogat senki. 1-2 ember megpróbálta eleinte, de feladták. Nem találtak fogást rajtam. Az egyik, velem egyidős kolleganőm Conny kiszúrta, hogy nagyon lazán veszem az akadályokat. Látszik, a tapasztalat. Az élet tapasztalat. Szórom a szeretet, és a kedvességet. És, ez nem mű. Régi dolog ez nálam. Voltak rémes kollegák, nők- férfiak, mindegy. Soha nem tettem lakatot a számra, de utána nem cipeltem magammal a sérelmeket. Megbocsátottam magamban, és kerestem a szerethetőt bennük. Most is ezt teszem. No, nem fényezem magam. Nekem is vannak hibáim bőven, de igyekszem felvenni dolgokat pozitiv módon.