Elgondolkodtam rajta, hogy az amerikai fiatalok feltünően önállóak. Eddig, nem voltak különösebben fiatalok napról- napra körülöttem. Most azonban van lehetőségem megfigyelni őket. 17 éves kolleganő, azt próbálta kideriteni telefonon, honnan tud olcsóbban, Good Year gumikat venni a kocsijára. Nem az van, hogy Aaaapúúúú......! Nem! Gumi kell, és megy utána. Anyúúúúú...., mit főztél? Nem. Megveszi, megcsinálja maga. Amúgy egészségügyi középiskolás, most érettségizik. Vadonatúj kocsija van, maga fizette be. A másik, 4 gyereke van 28 éves, most igyekszik 2 műszakozni,(16 óra) mert házat akar venni, és a beugró 26 ezer dolcsi, azt valahogy össze kell szedni őszre. Meg is lesz. Megint egy másik, 19 olyan gondolkodása van, mint egy 30 évesnek. Soha nem mondanád meg, hogy ennyire fiatal. Nem várnak segitséget, zutty csinálják. Korán elköltöznek, amig nincs meg a beugró a házra, és cselekszenek. A probléma megoldó képesség kiváló. Tanitani kellene az iskolában. Munka mellett tanulnak, és van határozott céljuk. Talán, a társadalmi háttér, talán az elöttük lévő példa. Talán, a dolgok egyszerűbbek, kivitelezhetőbbek, elérhetőbbek. Azt hiszem, hogy ez állhat a háttérben.
Mindenesetre nekem ez a fajta hozzáállás nagyon tetszik.
Ez meg itt, az aktuális kedvenc!
Tudod Lyli ez a normális. Itt Európában pedig pont az ellenkezője kezd divatba jönni. A gyerekek nem akarnak igazán felnőni, kényelmes otthon, a szülők pedig a seggük alá teszik a széket és eléjük a tányért. Meg vannak győződve arról, hogy az a jó szülő, aki szolgamód kiszolgálja a gyerekét Pedig a feladata nem lenne más, mint felkészíteni a felnőtt életre a legjobb tudása szerint. Ezt pedig kicsi korban kell elkezdeni, szeretettel, de szigorral.
ReplyDeleteKedves Lily, ez részben így van Kanadában is. Sógornőm két lánya Torontóban élnek, mindkettő 14 éves kora óta dolgozik, ma már 20 és 22 évesek és önállóak. De ők ugye Európából jöttek, általános vélemény, hogy az itt született kanadaiak lusták. A tanulással kapcsolatosam is nagyon rossz véleményem van a kanadaiakról. 2009 decemberében érkeztem ide, kis angol tudással pár hónap múlva már a College-ban voltam, azt hittem megbukok, szinte semmit nem értettem, de szorgalmasan szótáraztam, éjszakákat áttanultam, és irigyeltem a kanadaiakat, hogy milyen jól beszélik a nyelvet. A vége az lett, hogy ők megbuktak, én pedig 92 százalékkal végeztem. Lehet, hogy az életben a problémamegoldó képességük kiváló, de nagyon nehezen tanulnak, nem tudnak fejben összeadni, és a helyesírásuk is csapnivaló. Persze, a hiba a tanügyi rendszerben keresendő, ha egyáltalán kell azt keresni. Én úgy gondolom, az a cél, hogy minél butább legyen a társadalom, mert annál könnyebb őket manipulálni. Keveset gondolkodnak, így egyszerűnek, kivitelezhetőnek látják a dolgokat és abban is egyetértek, hogy az itteniek nem bonyolítanak túl semmit, egyszerűen, ha akarnak valamit, akkor azt elérik.
ReplyDeleteSzia!
ReplyDeleteazért azt se felejtsük ám el, hogy ma a mai egészségügyben dolgozók, nem kezdők - sőt nézhetjük akár az orvosokat is a munkabérükből nem tudnak finanszírozni lakást, kocsit, jó ha nem hallnak éhen. Egy kezdő ápolónő meg pláne. Valahol ezért is inkább laknak amíg csak a szülők bírják otthon a fiatalok. Meg persze kényelemből is- ez is igaz.
Szilvia
Egyetértek!
ReplyDelete