a Szabadságomat! Azt az érzést, hogy azt csinálok, amit én akarok. Oda megyek, ahova akarok, és nem szól be senki. Nevetni azon, amin kedvem támad! Nem törik le a szárnyaimat, és nem sértegetnek, nem neveznek hazugnak, parazitának, számítónak. Nem szólnak bele, mit veszek fel, hogy áll a hajam, és hogy miről, mit gondolok! Mérlegre tenni, mit mondhatok. Nem akarok megfelelni, nem akarok alakalmazkodni, ha cseresznyefát akarok ültetni, akkor ültetek. Bárhova, az út mentén, rétre, erdőbe! Különben is azt, és oda ültetek, ahova kedvem támad! Ha, kutyát- macskát akarok, megtehessem. Ne kelljen előadásokat hallgatnom, hogy "majd" ez lesz, meg "majd" az! Szó sem lehet róla..... kezdetű mondatokat! Oszt nem lesz semmi , és elmegy az élet felettem. Morcosat -vidámat játszani, látszani.... mindenből egetverő gondokat kreálni! NEM!
Nem akarok okoskodást hallgatni!! Szabad akarok lenni, és magammal lenni. Így is magammal vagyok, minden felelősségem az enyém. Akkor had éljem úgy az életem, ahogy akarom! Nem akarom, a kommentárt hallgatni.......
Van életbiztosítása? Menjetek gombászni és fõzzetek pörköltet.
ReplyDeleteNincs, legalábbis nem tudok róla!! :)
ReplyDelete:D
ReplyDeleteJó lenne megtanítani Géézának, hogy "szerelem az, ha egyik a másikát repülni hagyja, de ha lezuhan, az egyik szárnyát kölcsön adja"
ReplyDelete(Szabó Éva: Szög és kereszt)
:) mondjuk ez a gombás megoldás se rossz :)
ReplyDelete:D
ReplyDeleteNahát, itt szerelemről szó sincsen!!
ReplyDeleteBiztos van neki!!!
ReplyDeletep voltam.
ReplyDeleteMeg azon nevettem, nem kell kommentár, erre itt kommentelünk:D
persze tudom Gézura gondoltál, de jól jött ki:D