Thanksgiving

A történet a következő. Múlt vasárnap, brunch (breakfast and lunch szó kombinációja, ami a késő reggeli, és a korai ebéd egyvelegéből jött létre)  után, a Géza elment hobbijának hódolni. Szép, és jó semmi meglepő nincs benne. Éppen a holmiját hajtogatom, akkor vettem ki a szárítóból, amikor megérkezik este. Halál ingerülten közli velem, hogy vezessek óvatosabban, mert...... és sorolja, mik történhetnek. Előzmény, semmi. Tehát, beleköt a semmibe! Erre én, hogy jó óvatosabb leszek. Még csak nem is én vezettem mellette, sem aznap, sem azt megelőzően. (Évekkel ezelött, még örültem ennek, mert az elődei egytől egyig, sofőrnek használtak) Láttam, hogy ha még sokáig egy helységben tartózkodunk, baj lesz, és gyorsra vettem a hajtogatást, és léc. Borús kedvében van! Ma, szerda van, és én azóta, csak egy- egy köszönés erejéig találkoztam Gézával. Másik emelet, majdhogynem másik házszám. Szerencsére, még a fürdőszoba sem közös. A papával, viszont találkoztam, és felhívta rá a figyelememet, hogy vigyázzak az úrral, mert bekattant. Közölte a papával, hogy nem megyünk Baltimore- ba a hugához. Mi van?? Minden évben ott jön össze a család, még West Virginiából is jön az egyik húg lánya, meg San Diegóból a másik. New Yorkból a másik öccs, feleség, gyerekek. 15- en szoktunk az asztal körül ülni. Én, nagyon szeretem, amikor így összejövünk. Ez az egyetlen alkalom az évben, amikor mindenki találkozik. Ekkora szemétséget a papával szemben!! Mondom én, hogy beülünk az én autómba, és elmegyünk ketten, én meg a papa. Erre a papa, hogy gondolni se merjek rá. Mondom, nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek?? Végül jót nevettünk a papával, de keserű nevetés volt. Ez, elsősorban a papával szemben kitolás. Tavaly dolgoztam, de isteni jó ünnepi vacsi volt. Megjegyzem, akkor ők elmentek ketten, aminek én nagyon örültem, elsősorban a papa miatt!!
Most, nem tudom mi tévő legyek? Mert újabban megint nem eszik húst. Nekem, ott a hűtőben a csirke combok, de még azt sem mertem megsütni, mert nem mentem le. 2 konyha van, megsüthetném a papa konyhájában is, de a szagot nem tudom eltüntetni, és ilyen feszült hangulatban, ezt hogy hozzam össze?? Ünnepi vacsoráról már nem is beszélve! Bodrival van gondja, (nem röhög, így hívják az egyik sógorát) de tulajdonképpen neki mindenkivel gondja van! Ez, miért beszélt erről, az miért beszélt arról. Ki, hogy viselkedett. Spirituálisan magasabb szinten képzeli magát mindenkinél. De, az életvezetése, és a rugalmassága egyenlő a nullával. Képtelen elfogadni, hogy mások, másképp élnek. Egészen apró dolgokon ki tud bukni, és nekem ad tanácsokat, mit hogyan kezeljek, közben ő semmit nem tud normálisan kezelni.
Szóval, a Hálaadásnak löttek! Nagyobb ünnep szinte, mint a Karácsony, vagy legalábbis ugyanakkora. Szeretem ezt az ünnepet. Nem a kaja miatt, (útálom a pulykát) hanem a meghittsége miatt. Ezt is át kell ugrani. Voltam én már Karácsonykor egyedül, és volt, hogy dolgoztam. Az utóbbi jobb. Én, egy állami főiskolára járok, és nekem most ünnepi szünetem van hétfőig, hogy mindenki haza tudjon utazni az ünnepekre. Errefelé jól szét vannak szórva a családok! Rengeteg tanulnivalóval. Ez van. Hisztériás Géza. Melegség, kellemes este  helyett, pofavágás. Dúl- fúl mindenen. Állandó mérlegre kell tenni, mit, és hogyan mondassz. Holnap lenne aktuális. Jópofát kell vágni hozzá. Valami mást vágnék hozzá. Mennyivel könnyebb lenne az élet, ha lazábban állnánk dolgokhoz, és csak szórakoznánk, még a kellemetlen pillanatokon is!  Csak széttárom a karomat, és az égre nézek!