Annyira bele vagyok punnyadva a hétköznapokba, hogy teljesen elfelejtek mindent. Véletlenül megláttam Török Ádám (Gyugyó) klippjét a you tube-on. Eszembe jutottak a Bem rakparti évek, meg az utána következő évek, amikor lelkesen jártunk Minire. Amikor otthon voltam, soha nem hagytam ki. Bőrgatya fel, szűk felső fel, bőrjakó, veszkó, mély dekoltázs, borzolt haj. Bementünk a helységbe, és Gy. hangosan kiabált Gyugyónak, az meg vissza. Állandó buli volt. No, ez így ment mindíg!! Utoljára, 2oo9- ben együtt szilvesztereztem velük. Legutolsó otthoni látogatásomkor, nem voltam. A férjem, nem biztos, hogy élvezte volna, habár ki tudja....??
Istenem, egy évszázadnak tűnik most.
No comments:
Post a Comment