Na,

ezt megúsztuk. Erős a szél, még mindíg eső, és fura hangok jönnek a kertből. A férjem felajánlotta, hogy bevisz dolgozni, és értem is jön. Szaván is fogtam hamar. No, nem azért mert félek autózni, - akik ismernek tudják- nem vagyok egy fostos típus. Csak jól esett, hogy legalább valaki törődik velem. Ilyen is ritkán van.
Az utak, oda- vissza teljesen üresek voltak. Csak a nemzeti gárda portyázik nagy Jeep- ekkel. Amúgy a férjem kisérleti intézete is bezárt, ma meg holnap. Kényszervakáció. Ami mellesleg jól esik szerintem mindenkinek.
Őszintén szólva, ezeknek a viharoknak nagyobb a füstjük, mint a lángjuk. Igaz jobb felkészülni a rosszra, és nyugtázni a végén, hogy ezt megúsztuk.