ameriaki vonatkozású bejegyzések

Monday, December 26, 2016

Nem utazunk.

1.
 December 25.
Szóval, ez az év nekem nagyon jó volt eddig. Ma délután, 6- kor, felálltam az íróasztalomtól, és csak az íróaszal lámpa világított. Nagy vehemenciával indultam volna lefelé, mert Géza 6.3o- kor szeretett volna vacsorázni. Ha ő melegíti meg a vacsorát, kiszárítja, és morog. A szobám közepén volt a nagy utazótáskám, már bepakolva. Miért nem tettem az ágyra, egy takaróra, nem tudom. Karácsonyfa leszedve. Szoba növények, átlátszó sátor alatt.  Én, meg ahogy kell, átestem rajta, már a táskán. Vállal az ajtónak. Iszonyatos fájdalom, a vállamban. Azt hittem, elájulok. Kiabáltam Gézának. látszott a vállamon, hogy nincs a helyén. Most jöttünk meg az Emergency- ről. Erős fájdalomcsillapítót, csak mintegy 4 óra múlva kaptam. Azt hittem, becsinálok. Hiszen, az izületek húzódtak, izmokkal együtt. 4 alkalommal röntgen, és megpróbálták 4 alkalommal visszatenni a karomat, aztán egy CT. Minden alkalom után, IV- s (intravénás) lórúgás fájdalom csillapító. Teljes kóma. Végül, sikerült. Csak a második alkalommal derült ki, hogy szilánkos törés is van. Operálni kell. Majd valamikor, a jövő héten, vagy azután tud az orvos időpontot adni. Holnapra kitalálom, mi legyen. Teljesen be vagyok lőve. Vagy, itt kell megoperálni, vagy Thaiföldön. Ragyogó orvosok vannak. A térdem ki szokott ugrani, nagyon csúnya látvány, de eddig mindíg vissza tudtam tenni. Azt hittem ez is menni fog.
Egész évben, vártam erre a három hónapos utazásra. Ma meglátom. Így jártam. Serencse, hogy a jobb vállam, mert balos vagyok. Most, reggel, 5.5o óra van. Most jöttünk haza. Ehhez képest a gerincem, egy vicc. 2 héttel ezelött, átrakta a kandalló elötti vas fatartót, a konyhába, az én székem mellé. akkorát estem, mint egy nagykabát. Kék- lila lett a lábam szára. Ha, valami objektumot áthelyeznek bejelentés nélkül, akkor nem látom, és átesek rajta. Nem először. Azt mondja, esek- kelek. de, könyörgöm, nem a székem mellé kell tenni. Semmi gyakorlati érzéke nincs mérnök úrnak. Eszembe nem jutna, a széke elé tenni semmit, mert balesetveszélyes, mert nem látod. Főleg, ha van egy tányér a kezedben, és csak a periférikus látásod van. Kisgyerek volt nálunk vendégségben, és nem akarta, hogy esetleg átessen rajta, vagy megsérüljön tőle. Az én székem elé kellett tennie. Essen át rajta ez a baromarcú. Átesett.


 2.
December 26. 
 Evvel a vállal, gyakorlatilag semmit nem tudok csinálni, segítség nélkül. Hajat még meg tudom fésülni, de már összefogni nem tudom, se öltözni, sem vetkőzni nem tudok. Nadrágot tudok húzni. Tusolás egy tortúra, az sem megy. Valaki véletlenül megböki a karomat, bele hülyülnék. Oxycodone- t kaptam, ami a legerősebb lórúgásos fájdalom csillapÍtó. Mintha be lennék lőve, 6 óránként. Próbálom kitolni az időt. Amúgy a szó igazi értelmében. minnél kevesebbet szedni. A felezési ideje (half time) is hosszú. (A fekete piaci ára, 3o- 5o dolcsi között darabja.) Az is baj, hogy csak holnap reggel derül ki, hogy a New York- i biztosításomat elfogadják- e itt. A kórház sem tudta megmondani. Csak a biztosító, az meg ma csak ügyeletes csajszival tudtunk beszélni. Visszahívnak. Ez, egy másik állam, más törvényekkel. Ha nem fogadják el, akkor New York- ba kell utazni, és ott kell minnél hamarabb megoperálni. A műtét nagyon drága, még biztosítással is. A testünk, úgy van felépítve, hogy azonnal gyógyítani próbálja magát, össze- vissza, ahogy tudja. Még nincs itt az ideje, hogy örökre nyomorék legyek. Ha, nem opráltatom meg, akkor a myophaty (izomsorvadás) lép fel, ami bizony nyomorékságot jelent. Dolgozni sem tudnék többet. Bizony ez ennyire komoly. Itt, most az operáció a legfontosabb, majd a fizikoterápia, hogy visszanyerjem a vállam teljes funkcióját. Ebben az egyetlen értelemben hiszek bennük, mert ebben jók. Értsd "javítani", operálni jól tudnak, mást nem nagyon. A diagnózist, én is meg tudom állapítani, hiszen diplomás nővér vagyok, nem sima segéd ápoló, aki gyakorlatilag ganézza a beteget. Csináltam, most is csinálom, mert csak egy betegem van. Tehát nem nézem le,  én csak tovább akartam lépni, ami anyagilag nem mindegy. Az ujjak, csukló érzését és mozgását figyelnem, és gyakorolnom kell, mert a plexus brachiális sérülés a vállficam szövődménye lehet műtét után is.
Nincs egyenes járat, Pekingben szálltunk volna át. A repülési idő, 15 óra, ott terveztünk 1 napot. 24 órára nem kell vízum. annyi elég is lett volba belőle, onnan Bangkok. No, ez most stornó. Lemondtuk a jegyeket. Ha, nem találunk Thaiföldön gyorsan rendes orthopéd sebészt, így annak következményei lennének. Csak mellesleg jegyzem meg, Géza viselkedése ragyogó. Már megbánta, hogy ledobott az ő biztosításáról. Együtt voltunk biztosítva. Ez, közvetlenül a válással együtt történt. Már túl lennék az operáción. Amikor elváltunk, akkor gyakorlatilag ki akart zárni az életéből. Később, ezt megbánta, hiszen ragaszkodik hozzám, én meg hagyom, mert ugyan külön kasszán vagyunk, (azelött is így volt) Ne higgye senki, hogy hú, amerikai férje van, szép, rendezett házban lakik, és de jó, de klasszul profitál belőle. Már én is amerikai állampolgár vagyok. Az egyetlen előnye, hogy nem kell lakbért fizetnem valahol. Így, jelentős pénzt tudok megtakarítani. Semmi közöm a házához. Itt lakom, ez az egyetlen előnyöm. Géza beteg, mint férfi nem funkcionál. Nem röhög, impotens. Ezért a válás. Amikor elmentem Texas- ba, bele betegedett. Itt, pusztán egy szoros emberi kapcsolat van, részemről, rengeteg kompromisszummal. 

Igy nézett ki a vállam. Gyakorlatilag, a Humerus felkarcsont állt ki, kiugrott a helyéről. Anterior ficam, nálam szilánkos töréssel.




                                  A kulcscsont nem sérült. Clavicle.

                       
nem tudom, mennyi időre kell halasztani az utazást. Csak saccolni tudok, úgy 1o nap körül. De, lehet, hogy csak őt küldöm el, mert nem vagyok jó állapotban lelkileg. A gerincem nem fáj egy cseppt sem. Most még a lábamat kell törni, és megkérdezni, melyik fáj jobban életem? Drága, teszek eléd még több akadályt. Csak halkan jegyzem meg, hogy együtt élünk, jól vagyunk, de mindíg időpontokat beszélünk meg, és a hallban találkozunk. Nem tudom mi jöhet még! Képtelen vagyok így elutazni.
U.I.
Az Airbnb vendég fiatalember, nem jött szenteste vacsorázni, mert gondolom az anyja ezt tanácsolta neki. Gondolta, hogy a vacsoránál, a családról lesz szó, meg az ottani feszültségekről. Nem vagyok primitív, eszemben nincs a családról beszélni senkivel, mert tilos. Főleg, aki ismeri őket.  Azonnal kirúghatnak, még családtaggal sem. Ez, a beteg privát szférájának a megsértése. De, ha eldobom a kalapácsot, nem foglalkozom munkával itthon. Egyszerűen nem érdekel.

2 comments:

  1. Basszus, avagy ahogy BJ mondja Subbasszus! No akkor már ne csak a hátad gyógyuljon mihamarabb! Ha nagyon okkult szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy ennek biztos oka van/volt, hogy miért ne induljatok el.(vagy az időpont, vagy a társaság miatt) Ha nagyon realista, akkor lehet, hogy cseppecskét fáradt vagy. Mindenesetre gyors és teljes felépülést kívánok (olyan hülyén hangzik, hogy sikeres műtétet! :-) pedig a lényeg ez! )

    ReplyDelete