Semmi sem olyan, mint amikor olyan, amilyen.......

Elment a kedvem mindentől. Elöször is, ott kezdem, hogy 16.- án volt egy meglehetősem macerás matek teszt a főiskolán.  2o.-án kirúgtak a munkahelyemről. A főiskola megkezdése elött, 4 alkalommal be kell menni. Arról volt szó, hogy meeting lesz. Erre elém nyomnak egy matek tesztet. Egy, az egyben használtam a számológépem. Szigorúan tilos. Le vannak szarva, más választásom nem volt. Legközelebb csütörtökön kell menni. Remélem, nem írunk megint teszet matekból.
A munkahelyről való kirúgás, az megér egy misét. Történt, hogy pénteken ádáz nehéz nap volt. Siettem, mert ha nem tudom a beteget betenni vacsora elött az ágyba, akkor úszom egész este. 6 tehetetlen beteg volt kiültetve a székre. Ágyak lehúzva. Egyik beteg szobájában sokáig kell időznöm. Az anyja szőrszálhasogató. Szép, és jó. Csinálom a dolgom.
Szomaton telefonálnak, hogy ne menjek be dolgozni. Nem értem, hogy miért. Meg kell várnom a hétfőt. Hétfőn, a három intézményvezető vár. Lila gőzöm nincs róla, mi a baj? Hamar kiderült. Valaki csinált rólam egy fotót, amint a macerás beteg szobájában, éppen fordítom a beteget az oldalára. A fotónak, egy szépséghibája van, éspedig a másik oldalon a védőrács nincs felhúzva. Nem látszik a fotón, tehát le van engedve. Az első verzió úgy szól, hogy lefordítottam a beteget az ágyról. Telefonnal fotózták, úgy hogy észre sem vettem. Egy-egy procedúra alatt, 5-6 kollega bejön a szobába. Persze, mondtam, hogy képtelenség, hogy leesett az ágyról. Ki fogják vizsgálni, hangzott a válasz. Elnevettem magam, mert képtelenség az egész. Persze, és utána hazajövök, és mint aki jól végezte dolgát, megvárom, amíg a rendőrök jönnek értem! Nevetséges. A beteg ágya jó magasra van állítva. Derékmagasságból leesik a beteg, az vagy meghal azonnal, vagy másnap. Ha, nem hal meg, akkor is van nyoma. Először is, nagyon sokáig tart, mire előveszek egy hevedert, aláteszem, majd a plafonlift segítségével beemelem az ágyba!! A földről!! Nem életszerű! Az illető, aki jóindulatúan fotóz, miért nem a földreesett beteget fotózza??? Egyszerű, mert nem történt ilyen! A szobát, és így a beteget azonnal be tudtam azonosítani, mert az ágya mellett a falon, egy A4- es papíron ki van ragasztva, hogy a beteg érzékeny a ragtapaszra.
A második verzió úgy szólt, hogy "majdnem" leejtettem!!!!! Mekkora különbség! Mondtam nekik, hogy nem igaz! Mindenki így csinálja, ha siet, és ezt ők is tudják. Tudnék fotókat csinálni minden nap, bármelyik nővérről. Eszembe nem jutna, egy csónakban ülünk. Nem tudom, ki volt. Most már nem is érdekes.
Azonnal kirúgtak! Az indoklás úgy szólt, hogy aki ellen felmerül a gyanu, az megy. Ennyi. Az elbocsátó szép üzenetben a következő indoklás áll, "Munka végzés közben, az alapvető biztonsági intézkedést nem tette meg, intézményünk 16. pontja szerint, ezzel a páciens testi épségét veszélyeztette" kalap, kabát. Milyen érdekes, már nem ejtettem le. Az utóbbi időben, láttam egy- két kollega fejét, hogy nem tetszik nekik, hogy főiskolára megyek.  Valószínű onnan fúj a szél. Nem hevertem ki, az biztos. Fel kellett volna mondanom amúgy is, de  nem mindegy, hogy én mondok fel, vagy kirúgnak, a semmiért! Arról nem is beszélek, hogy 6 heti fizetés hiányozni fog!
Megmondom őszintén, voltak már jobb napok is az életemben. Félek a főiskolától is. Hogy fogok boldogulni?? Meglátjuk, ha nem megy, hát nem megy!! Boat camp. Kiképzőtábor. Azért, mert nem fizetek érte. Ezt, most tudtam meg. Mindenki így hívja! Nincs rinya, semmi nincs, az ajtó elött egy óra, és lyukasztani kell a kártyát, ha megérkezel. 87 százalék az alap. 1 perc késés, 2. alkalommal, és 1o százalékot levonnak a tanulmányi eredméyedből. Monjuk, én nem ettől félek.
Más. A férj, megint hülye egészen. Igaz, nem is számítottam másra. Tegnap, kirándulni voltunk. Minden lépésnél "békegalambokat ereget". Úgy tettem, mint aki nem veszi észre. Rá kellett volna szólnom. Ez azt hiszi, hogy baj van a fülemmel???
Ma, lenyaltam a tányéromat, nem ki- le, és litániát tartott, hogy nem tudok viselkedni. Olyan vagyok, mint egy kutya. Ez, mind semmi. Elkezdtem csuklani a csípős vacsorától, erre fogta magát felállt az asztaltól, és elvonult az étellel. Mondom neki, sajnálom, hogy nem tudok viselkedni!  Jelentőségteljesen ránézek, hátha észreveszi magát! Erre, hosszas előadásba kezd, hogy milyen zavaró a csuklás, ha közel ülünk. Dehogy veszi észre magát!! Volna egy kérdésem. Ki az, aki nem tud viselkedni???
Persze, otthagytam a francba!
Ez volt a 3. szar, ami a nyakamba ömlött, most májusban. No, nem a férj viselkedése, hanem a többi.
U.I.
A történetnek, tanulsága is van bőven. kénytelen voltam közölni a főiskolai jelentkezésemet. Hiszen, ajánlásokat kellett kérnem, a személyzetistől szabadnapokat, a főiskolai elfoglaltságom miatt. Amit meg már 1-2 ember tud, azt tudja az egész intézmény. Szívás.