Na, hát kérem a következő a helyzet.

Szept.1-én indulnék haza, megvan a repjegy, M. nagyon szeretné látni Magyarországot,de nem akar egyedül utazni, és Németországot is. lehet, hogy a repjegyet át kell megint tetetni. Nem mintha vágynék haza, de a lányom, is akkor érkezik meg Kanáriról, és ő azért fontos. M. nagyon szeretné megismerni. Ha, idejönne, itt halálra unná magát, mert mindenhez kocsi kell.
Más. Azért meg kell mondani, hogy az összes nézeteltérés ellenére, a vegan étrend, yoga, tangó, jót tett nekem, és súlyfeleslegem sincs! A bőröm, kitisztult, és kisimult. Ez mind, mind a zöldségeknek köszönhető, meg a nyers kesu diónak, mandulának. Se só, se piritás, csak natúrosan. A fotókon is jól látszik. Azután a cigi. Most, hogy szedem a Chantixet, nem kivánom egyáltalán, és nem is gyújtok rá. Most, jól érzem magam a bőrömben.
Most, kocsiat nézegetünk, nekem, mert mozdulni nem tudok. Én, beértem volna használttal is, de M. nem akar, csak újat, mert azzal nincs gond. Persze, én ennek nagyon örülök. Haha.., nonáci!
Hogy, az én pistikéim, mit csináltak egész nyáron, arról lila gőzöm sincs, mert most teljesen megbolondultak, és ontják a virágokat. Eddig haldoklott mind. Nem is tápoztam. A petúniáimat, meg lezabálta a káposzta lepke hernyója. Ilyet, még nem láttam, egyik napról a másikra, a ház elött is, meg a postaláda körül is. Vettem kivégzőt, de nem használt. Egyetlen hely, ahol nem ették meg, az alsó terasz, mert figyeltem, jobban szem elött volt, és leszedegettem a moslék népséget, és betettem a komposztálóba, rázártam a tetejét, kezicsókolom!
Hajnalonként, mezitláb járok a fűben, sok energiát ad!




Igy nézett ki, az alsó terasz, átépitéskor.


Most, meg igy néz ki.


Az egyetlen túlélő petúnia.



Ezt a kis lilát, nagyon szeretem, nem tudom, hogy hivják.






Pistikék, amik úgy döntöttek, hogy virágbaborulnak, a nyár végére.



Az imádott sarkantyú, aminek a virágai ehetőek, és nagyon finomak, de nem sok virágot hoz, nem tudom miért. De, nagyon szeretem, talán, mert a levelei emlékeztetnek a lótuszra.

Text and photos by Lily Skat