vidámkodással telt. Amikor megérkeztem, Géza közölte, hogy a következő szálló vendégek,(szigorúan alsó szint) amerikaiak. Egy nő, aki nővér, és a férje, aki mentős. A hobbijuk, hogy egy farmon élnek Észak- Carolinában. A mezőgazdasági kiállításra jöttek. Szép, és jó.
Szombat délelött, vásárolni mentünk. Ahogy elindultunk az autóval, Géza látta, hogy a pasi ül a teraszon. Azt mondja, megállunk, és megkérdezzük jól érzik- e magukat. Messziről kiszúrtam, hogy valami nem kóser a pasival. Közelebb érve, tiszta volt a kép. Különösen, hogy az Ipadon, gyerek műsort néz a korosodó pasi. Géza bemutatkozik, elötte csak a nőt látta. Rákezd a mondókájára.
Kényelmes- e az ágy, szükségük van- e valamire, stb., stb. A válasz, hogy kedden utazunk. Minden kérdés után, kedden utazunk. Géza rámnéz, vissza a pasira, és nem tud mit kezdeni a dologgal.
Én, még Gézát ilyen zavarban életemben nem láttam. Megfogtam a kezét, és szépen elhúztam onnan.
Vissza a kocsiba. Mondom neki, nem látod, hogy beteg? Down- szindrómás. Ez, nem a férj, és nem lehet mentős. Aztán elmeséltem neki, hogy ez egy genetikai betegség, a 21. kromoszóma pár hibás.
A nő, azért nem említette, mert nem akarta kockáztatni, hogy esetleg nemet mondj. Reggel, valahogy rátévedt a szemem a lejárati ajtóra, ahonnan fel lehet jönni a mi lakásunkba. Lánc beakasztva, kulcs a zárban. Felemelt szemöldökkel néztem rá, a kezemben lévő kanállal, mutatva az ajtó felé. Géza megijedt, hogy esetleg az éj leple alatt feljön, és 1o cm- ről belenéz az arcába, és ott hal meg a rémülettől. Ma reggel, ordítva gyerek dalokat énekelt az Ipaddal együtt. Szegény, kiderült, hogy a nőnek a fia. Többet nem találkoztunk, csak hallottuk. Engem nem zavart, sőt! Géza rezignáltam bekapcsolta a tv-t. Feljöttem a szobámba, és beleröhögtem a párnámba. Ne tessék félreérteni, nem a betegségen nevetek, nővér vagyok, és amúgy is edzett, hanem Géza volt vicces. Nem is olyan régen, félig feltett lábbal a kanapén aludt a vendég. Mosogató tele, asztal, tűzhely mocskos. Már fel sem jöhet!
Más. Ez, már nem olyan vicces. Engem mindíg akkor találnak meg emberek, amikor már nem megy olyan hajde marha jól. A, nevezzük annak, atom fizikus Phd. Gyerekkori barát, nagy szerelem volt annak idején, vagy legalábbis azt hittük. A nagyon el volt kényeztetve, az anyja a legjobb ételeket vette, bélszín, kaviár, torták. Mindenből a legjava. Szerettem náluk enni, mert nálunk sokkal szerényebb volt a felhozatal. (akkor még nem tudtam, hogy sokkal egészségesebb is) Mindene megvolt, amiről én legfeljebb álmodni tudtam akkoriban. Szóval, A az esküvője elötti napon, berúgva megjelent anyáméknál, nem voltam otthon, (ki tudja merre csavarogtam) és közölte, hogy mindent felrúg, engem akar feleségül venni. Én, akkor másba voltam halálos szerelmes, nekik meg már volt egy gyerekük. Különben is, egy orosz magas rangú miniszter lánya volt a menyasszony, nem volt kérdés ki lesz a választott. Anyám, elég gyorsan leszerelte. A szüleink jó barátságban voltak. Amikor az anyja meghalt, anyámék ott voltak a temetésen, mi olyan volt, mint egy fényes fogadás. 9o- es évek elejéről beszélünk. Terülj, terülj asztalkám, rengeteg vendég, és a papája mesélte anyámnak, hogy a fiának van egy háza Svájzban, egy másik Bécs mellett, a harmadik London mellett. Hatalmas, Óceán járó Jachtja. Télen síelés, édes élet. Anyám mesélte fél évig az eseményt. Amikor, bejött az IWIW, akkor felvettük a kapcsolatot, később a Facebookon. Magam is láttam, hol itt nyaralt, és ette- itta halálra magát, hol a világ másik felén, és látszott a pénz. Party- party hátán, fotókkal dokumentálva. ***** Hotelek. Ez, nem baj, örülök mások sikerének, csak az öntelt, lekezelő stílust, nem kedvelem. 2oo8- at írtunk, és felhívott telefonon. Elmesélte, hogy rákban meghalt a felesége. Őszintén elmeséltem neki, az akkori nem éppen fényes helyzetemet. Lekezelően beszélt velem. Elszállt, és apámra tett egy megjegyzést, amit nem toleráltam. Leszállt az ismerőseim közül. Decemberben, valakitől megtudta, hogy nem a saját nevemen vagyok a Facebookon, és milyen néven talál meg. Újra felvettük a kapcsolatot. Panaszkodott, hogy nem megy jól, a felesége nem is rákban halt meg, hanem felakasztotta magát, a svájzi gyönyörű házban. Oda járt a legkisebb fiú magán iskolába. Az asszony tolta a kokaint, és ivott is, mint gödény. Unatkozott. A fia találta meg. Iszonyat! Halálosan boldogtalan az élettársával, mert többek között, követelőzik, annak a lányát vette el, hogy a társa Angliában tudjon tartózkodni. Templomba kell járnia, a nő nagyon vallásos. Ő ateista. Semmi nem megy, "leszegényedett",(szerintem, többet keres, mint mi ketten Gézával. Csak, már nem bírja finanszírozni a korábbi életvitelt.) Átküldte az önéletrajzát, hogy írjam át amerikai stílusra. Fejvadász oldalra már maga tette fel. Panasz, panasz hátán.
Ma este nézek egy filmet, és bepittyeg a messenger. A az. Azt írja gyomor tumora van, magyarul gyomorrák, 5- 6 centis. Megoperálták, és az epéjét is eltávolították. Azt mondja, fél gyomorral, "szegényen", betegen, egy öreg ember vagyok. Erre azt válaszoltam, hogy az vagy, aminek gondolod magad. Nem szabad elengedni magad. Az én vállamon sírja ki magát. Ez sem lenne baj, de amikor mondom neki, hogy életmód váltásra lenne szükség, akohol elhagyása, étrend váltás. A válasz, SOHA!
Sajnálom. De, hogy én milyen szerencsés vagyok!!!!
