Emésztgetem, emésztgetem

Nem könnyű, amikor derült égből villámcsapásként kapom a szart a nyakamba. Persze, azt is lehet mondani, hogy én akartam. Akartam, múlt időben, de megváltoztak a dolgok, legalábbis úgy látszott!!
Na, hogy kezdjem az elején. Amióta visszajöttem Texas- ból, azóta normalizálódni látszott minden. Közben 1oo vizsga, tanulás, fekészülés, rohangálás, New York, és Delaware között. Vizsgadíjak, valahol lakni is kellett, az sem 2 fillér, és persze ingázás, intézés, futkosás. Géza boldognak, és kiegyensúlyozottnak tűnt, már önmagához képest. 
Megvan a munkaközvetítő, rengeteg orvosi vizsgálat, oltások, drog, és egyéb tesztek, mind- mind vitték a maradék pénzemet. (Hangsúlyozni kívánom, nem Géza pénze, mint egyesek az feltételezték) Errefelé nagyon drága, még biztosítással is.
A jelentkezési lapra beírtam milyen nyelveken beszélek- olvasok, van egy pár. Állás, oroszoknál. Nem baj. Hurrá!
 Busszal járok, mert nehéz parkolni. Szép , és jó.
 A múlt héten, még kellett csináltatnom 2 db. igazolványképet, a kitűzőhöz. Itt, mindenkinek van. Randa lett, mint általában, de ki nem szarja le. Mondom neki, ronda lett, meg sem mutatom. Erre ő, hogy mutasd. Jó. Közben én nevetve, - Hogy tudsz élni egy ilyen ronda nővel? - mire Géza feje elborul, és elkezd hisztizni, hogy ez egy jó kérdés, és nem találja viccesnek. Bumm. Én, annak találtam, mert az! Persze, egy szaros igazolványkép is problematika. Minden, ha épp semmi gond nincs, kreálunk mesterségesen.
Csütörtökön, Géza úr visz a busz állomásra. Szia, találkozunk 4 nap múlva. Erre ő, hogy beadtam a válást! Miiiiii vaaaaan??????? Gyomron vágott! Kiszédelegtem a kocsiból, kivettem a csomagtartóból a cuccomat. Ki sem szállt. Éreztem szabályosan, hogy megy fel a vérnyomásom. Pulzus, biztosan 1ooo. Van nálam pulseox mindíg, az egy kütyü, ami a pulzust, és az oxigént méri. Pulzus, 13o, oxigén 1oo%, légzés megemelkedik. Totál feltúrbózott a hír, kishijján elájultam.Új állás, amúgy is stresszes, de nehogy jól érezze magát a nyomorult, még dobunk egy lapáttal rá!!
Szóval, egy idős pár, a néni demenciás, nekem Alzheimer gyanus. Nehéz vele, de nem vagyok egyedül, és csak vele kell foglalkoznom. Persze, nem egyszerű! kimegyek a szobából, és megkérdezi, ki volt itt az elöbb?? A bácsi, (kicsit kótyag az is) a második nap kikezdett velem. Sebaj, le tudom szerelni. Ettől nem félek, hogy éjnek évadján megerőszakol, mert gyenge, mint harmat. Seggberúgom, oszt annyi.
Gézától jön egy email, hogyaszongya Nincs mit tenni, a bíróságra beadta a papírokat. De, azért kertészkedhetek, meg barátok lehetünk.
Mi van???????? Megkérdezem a szomszédot is, hogy esetleg kigazolhatom- e a virágágyást!! Hülye vagy Géza???
Az apja pénteken telefonál, és kérdezi hogy vagyok? Elújságoltam neki, erre a papa azt mondja, hogy kétségem van felőle, hogy a fiam normális! Szakemberre van szüksége.
Tudjuk!
Ki fogom találni, hogy mit fogok csinálni, mert én ezt már tavaly sem bírtam, (azelött sem) most meg már pláne nem.
Az orosz meg csuda egy népség!! A II. Világháborúról, még mindíg nem tudtak leszakadni, és mint 3o éve, csupa háborús mozi meg a tv- ben. A kimondott orosz kábel tv- n, 92 db orosz nyelvű csatorna jön, (perszem minden tadzsik, meg üzbég, stb.) és rafkósan eltolva 7-8 órával, hogy pontosan lehessen az aznapi Tv híradót, és egyebet nézni. Fura volt, hogy 3o valahány év után, oroszul kell beszélnem. (az idős pár, egy szót nem beszél angolul) 4 nap alatt, bele is jöttem rendesen. A jelentéseket, egészségügyi naplót angolul vezetem. Tegnap, hatalmas ünnepség volt, "A nagy orosz győzelem, a fasizmus felett!" alkalmából, 7o. évforduló, Vörös téren felvonultatták az egész arzenált, Dé ja vú érzésem volt, masíroztak fel- alá, pátoszosan (Putyin kitett magáért) és persze anyák napja is, mert itt május 2. vasárnap tartják.
Volt New York közepén Moszkva, és terülj- terülj asztalkám. Tv folyamatosan megy, és a vodka is előkerül. Amúgy az asztalon, minden műanyag, már ami az edényeket, poharakat illeti, a terítő is.