Ha, végig gondolom

az egészet, akkor más nem marad, mint a menetel. Egyrészt, kiszámíthatatlan. Tegyük fel, hogy megöregszünk egyás mellett. A papa addigra meghalt. Szerinte, ha valaki nem tudja ellátni saját magát, be kell tenni egy intézménybe. Szóval, mivel idősebb a valószínűsége nagy, hogy nekem kellene ápolni őt. Az életmódja is megkérdőjelezendő, mivel alultáplált. Aztán meghal, és a fiai úgy kitesznek a házból emmiatt va vagyon megosztási papír miatt, mint a huzat! Akkor hova megyek???
Nem, én nem várok addig. Lehet, hogy infarktusban meghalok, vagy megbetegszem, mert  nem ültethetek semmit a kertben, mert abba is beleszól, meg főzni sem tudok, abba is belemászik. Tönkreteszi az életemet. Cselekednem kell, minnél elöbb, annál jobb. A diplomám, ha meglesz, csak 23 államban kompatibilis. Sem Californiában, se Floridában, még az általam jól ismert New Yorkban sem az. Texast néztem ki magamnak. Egyrészt, nincs jövedelemadó, másrészt meleg van. Huston látszik jó helynek. Meglátjuk.