Düh

Gejza, most nem tud belém kötni, mert a saját csapdájában van. Nem takarítok, mosok nála, minel kb. 2 hónapja közölte, hogy hivatalosan külön élünk. Én, meg komolyan veszem, ami valószínű nem tetszik. Nagyon komolyan. Tegnap, a szobámban éreztem az iszonyatos feszkót, ami benne volt. Nem találkozom vele, maximálisan kikerülöm, mégis a negatív rezgését megéreztem. Délután, a papa hívott, hogy mennek fagylaltozni, és menjek velük. Mondtam a papának, hogy nagyon köszönöm, de nem tartok velük. Sok a tanulnivalóm, ami való igaz!! De, nem ez volt a fő oka. Nem akartam kitenni magam újabb konfliktusnak, sértegetésnek, durva megjegyzésnek. Megjöttek a fagyizásból, és megint éreztem a kellemetlen rezgést. Egyszercsak, hallom, hogy felkiabál az apjának, hogy lemondja a megszokott vasárnapi villás reggelit a kedvenc étteremben. Én, már azóta nem járok velük, mert csak rosszul járok. Valami baja mindíg van, megjegyzéseket tesz, ha nem épp akkor, de később. Kérdeztem a papát, hogy valami baj van?? Igen, baj van. Ennek én nem teszem ki magam. Most, hétvégenként az apjával veszekszik. Nincs kivel, a papa meg kéznél van. Borzalom!!!! Szegény papa, most őt bünteti, mert nem fér a bőrébe!
Ahhelyett, hogy élvezné a napsütést, és a fagyit, a kellemes környezetet, veszekszik, beleköt, megjegyzéseket tesz.  Cifra egy természet az már biztos!