M Születésnapja

Gondolkozam rajta, mit tegyek, hiszen születésnapja van. Nem barátkozom, de természetellenesen sem akarok viselkedni. Igy úgy döntöttem, hogy egyszerűen, veszek neki egy cserepes primulát, és egy lapot. Sluci. Az előre meg van irva, és kész. Aláirtam, ennyi. Reggel, megöleltem, és kivántam boldog születésnapot. Gondoltam, ha eltol, akkor az nem az én szegénységi bizonyitványom. Megtettem. Elfogadta. Láthatóan jól esett neki.
De, ezzel itt be is van fejezve. Nem feszegetem a húrt, de nem is barátkozom. Ebédelni voltunk, az após, a vej (egyik hugának a férje)és annak a fia. A hug dolgozott. Kicsikét oldottabb volt köztünk a hangulat, a társaság kedvéért.
Nem haragszom, csak nem érdekel. Haragot, nem akarok. Teljes érdektelenség részemről. Nem beszélünk, mert bármit mondok, nem érdekli. Egyszer, azt mondta nekem, hogy ha a sebész hazamegy, a feleségének nem mondja el otthon, milyen testrészeket fűrészelt, vagy kit, hogyan varrt össze. Soha nem mesél a munkájáról, sem a kolegáiról, semmiről. Na, én sem beszélek már, pedig nekem lételemem. Igy azután teljes a csend. Nem akarok más lenni, és megfelelni sem! Otthon, elmentünk a Tesco-ba ketten vásárolni, és mivel sütött a nap, bringával mentünk. A mi utcánk, enyhén emelkedik, én csak száguldottam fel az emelkedőn. Egyszercsak, lemaradt. Neki le kellett szállnia a cangáról, mert nem tudott feljönni az emelkedőn. Gondoltam magamban, igen, 68 kg, és nem törpe. A zöldség- gyümölcs, az nagyon jó, csak éppen az energia hiányzik. Még valamikor, a múlt évben, közölte velem, hogy a napenergia fogyasztók,(nem a napelemre gondolok) szóval, akik kiállnak, a napra, és a napenergiát fogyasztják, "élelmiszerként" az nem hülyeség. Az a táplálék. Jó mondom, akkor ha megmutatod mennyire eredményes, akkor követem a receptet. Akkor még, halálra röhögtem magam elötte ezen a marhaságon. Olvastam valahol, hogy egy idióta házaspár, otthon kipróbálta, és a gyerek, meg a felesége belehaltak. Jó mulatást hozzá!! Először is, az evés öröm, másodszor is, a kiegyensúlyozott étkezésre szüksége van az embernek, ahhoz, hogy egyáltalán, gondolkozni tudjon!
Gondolkoztam rajta, hogy fájni fog- e, ha szétmegyünk. Nem fog fájni. Nincs mi fájjon! Nehéz lesz eleinte, de már elég nagy tapasztalatom van ezen a téren. No, nem a hiányától lesz nehéz, hanem az új közegtől, ami idegen. De, ide sem köt semmi! Ha, megyek, nem akarok hideg helyre menni. New Yorkot jól ismerem, de oda semmiképp nem akarok visszamenni. Nagy a szerelem még mindig a várossal, de nyáron elképesző meleg van, télen meg iszonyú hideg tud lenni. Az autó meg csak egy nyűg. Arról nem is beszélve, hogy ott kertről csak álmodhatok! Legfeljebb, a másik ház tűzfalában gyönyörködhetek. Valahogy nem vonz. A GPS meg ismer mindent. Amit tudnom kell, kinézem a comuteren, a cimre meg elvisz a navigáló. Ennyi.
Ja, és jól bezabáltam, mert megint 1 hétig éhezni fogok, nem vásárol szinte semmit. 5 nap, 5 körte! Akkora a hűtönk, hogy ki- be rohangálhatsz benne, de csak hideg levegő van. De, szépek vagyunk! :))) Beleférek a nadrágjaimba!
Nekem még van stikában kolbászom otthonról!