Eszembe jutott, egy téli este

valamikor a múltból. Látogatóban voltam otthon. Még a csizmámra is emlékszem, ahogy lenéztem a sárosan csillogó aszfaltra elöttem. Olajzöld volt óarany szegélye volt, és a szoknyám ugyanolyan szinű. Baktattam, a Futórózsa utcán Mátyásföldön. A nővéremhez mentem, nem emlékszem, miért gyalogosan, mert még WC-re is kocsival jártam. Ahogy baktattam, akkor belevágott késként az agyamba, hogy elhagyom az akkori férjemet. Elöször csak lassan elgondolkozva, de ahogy erősödött az érzés, úgy lettek határozottabbak a lépéseim. A végén, majdnem futottam. Egyre jobban éreztem magam. Természetesen, röviddel ezután, elhagytam szerencsétlent.
De ja vu érzésem van. Egyre jobban vagyok, hogy már tudom pl., hogy Floridában elfogadják a diplomámat. 48 dolcsiért honositják, semmi extra vizsga, semmi. Amúgy hosszasan beszélgettem a csajszival az ottani EÜ.minisztériumból. Sok lehetőség van, egyes kórházak, a továbbtanulást is támogatják. Meleg van, és Florida Amerika öregek otthona. Akik megtehetik, öregkorukra leköltöznek melegebb éghajlatra. Hurrá!
Beszélgettem hosszasan az apósommal. Elismerte, hogy a fiával, nem nagyon lehet élni. Aztán, elmeséltem neki, a konyhaügyet. Meg azt, hogy ha bármi történik, a fiai megjelennek, és eladják a házat. Mehetek, amerre a szemem lát! Milyen jó kis kilátások!! Az öreg, csak bólogatott. Fantasztikus!! Ezt azért nem várom meg! Köszönöm, de ezt meghagyom másnak. Lépek!
Először, összerakok egy kis pénzmagot, oszt kalap- kabát!
Más. Csatlakozom, az itteni katolikus egyházhoz. No nem azért, mert fanatikus vallásos lettem, hanem mert ők azok többek között, akik a 3. világba Afrika, India. A hadsereggel is felveszem a kapcsolatot, háborús övezetek, katonai bázisok, stb. közvetitenek ápolónőket. Feltett szándékom, hogy megyek. Ez is valahogy befészkelte magát az agyamba, és nem tudok szabadulni a gondolattól. Hiány van ezen a téren is, mert nem szivesen viszik az emberek a bőrüket a vásárra. Nálam, meg valahogy átértékelődtek a dolgok. Nem azt mondom, hogy már nem szeretem a szép dolgokat magam körül,(az otthonom , az más. Aztán a kettő nem zárja ki egymást, apropó, nincs is otthonom!) de engem sem a vér, sem a genny, sem a leszakadt testrész, halott ember, sem egyebek,(van azért ennél rosszabb, most ezekre itt nem térnék ki) nem billentenek ki a nyugalmamból. Gyakorlatból tudom, nem a moziban láttam. A szagok egyedül, kicsit meglöknek, de ennyi az egész. No, meg ott az örök nyughatatlan kalandvágyam, és ha ezt a munkámmal össze tudom kötni, akkor ez fantasztikus!
Holnap. veszek egy tortát, és megyek Apple- hez, a barátnőmhöz dumcsizni. Amúgy, együtt államvizsgázunk 20- án.

U.i. Nincs szándékomban hozzányúlni M. pénzéhez. Nem milliókról van szó, hogy megérje. Abban az esetben nem tenném tűzbe a kezem.