Ez, az én házi oltárom, ahol megfér a tündér szobor, Buddha, Mala, a Ganesh szoborral. Kicsi buddhák, kavicsok, amiket találtam köztük egy anyám kertjéből.
Valmiféle felső hatalomban hiszek, de ez az Univerzum, és nem a jó Isten. Akkor is kényszeredetten mosolygok, amikor valaki azt mondja, "Szegény uram elment, és most ott ül fent, a jó Isten balján, és jóságosan néz le rám" Mi van?? Hogy ez szerencse, vagy sorscsapás, azt nem tudom, mindenesetre képtelen vagyok elfogadni azt, amiben nem hiszek. Tiszteletben tartom mások hitét, nem teszek megjegyzéseket, és úgy fogadom el őket, ahogy vannak.
Azt viszont tudom tapasztalatból, hogy vannak szélsőséges csoportok, közösségek, legyen az keresztény, muzulmán, zsidó, akik képtelenek asszimilálódni a környezetükhöz. Azokról beszélek, akikkel személyes tapasztalatom van. A muzulmánok, és a zsidók, keresztények. Hangsúlyozom, szélsőségekről beszélek. Nem tartják a helyi ünnepeket, nem hajlandóak részt venni a befogadó ország szokásaiban. New Yorkban nagyon szembetűnő. Addig, amíg zárt ajtók mögött zajlik ez a különcködés, addig semmi baj nincs, és tisztelettel vannak a többi ember iránt, minden rendben van. De, amikor a muzulmán, köp egyet, egy mini szoknyás nő láttán, csoportban esetleg erősebb inzultusnak van kitéve, vagy békésen ülök a parkban, és egy katolikus megkérdezi, hogy katolikus vagyok- e, mert ha nem a pokol tüzén fogok elégni, vagy a zsidó, aki lesajnál, mert ő a kiválasztott, egyetlen igaz, amellett már nehezebben megy el az ember.
De, itt is vannak különbségek, mert a zsidó soha nem fogja lemészárolni ebertársait, a mai keresztényekről ugyanezt már nem lehet elmondani. Ezt azért írom, mert a keresztény egyház sem szent, gondoljunk vissza az inkvizícióra, vagy a keresztes háborúkra. A muzulmánok meg semmibe veszik a nőket, az ortodox zsidók sem.
Mesterségesen bután tartják a nőket, nehogy elkezdjen gondolkozni. Gyerekgyár, és háztartásbeli.
Én, mint baloldali liberális, félek a muzulmánoktól. Sajnálom, de így van. Nem vagyok bevándorló ellenes, de nem tudnak, és nem is akarnak beilleszkedni más társadalmakba.
Jaaaa, mondta valaki, hogy a buddhista szerzetesek nem olyan jámborak, mert lemészároltak egy pár tucat muzulmánt Burmában, és Sri Lankán. Persze, reggel arra ébredtek, "De szép napunk van, gyerünk mészároljunk le néhány muzulmánt! " Volt előzmény, az állatok lemészárlása volt a kiváltó ok, ami idáig fajult. De, meg kell jegyeznem, igazi buddhista nem mészárol, se embert, sem állatot. Szintén tapasztalat, mert én nem csak olvasok, jártam a Távol - keleten többször.
A munkahelyemen, van zsidó, muzulmán, és jómagam. Békében elvagyunk. De, amikor a muzulmán takarítónő arról kezd beszélni, hogy a férje nem hajlandó dolgozni, otthon ül, amíg ő kidolgozza a belét, akkor égnek áll a hajam. Egyik helyről szalad a másikra. 7 napból, 7 napot dolgozik. És, ez nem az első. Nem szólok, persze, hogy nem szólok. Lökném ki a francba! Nekem, a vallásokkal van a gondom, mert úgy gondolom, hogy a tömegek mételye, ahogy apám mondaná, de be kell látnom, igaza volt. Tudom, nem leszek népszerű ezzel a bejegyzéssel. Van egy csoport a FB- n, elöször úgy tűnt, hogy tetszik, de nem tetszik. Szóval, én ki fogok lépni abból a csoportból. Egyrészt, nem vagyok hajlandó bólogatni, soha nem tartoztam sehova, és nem tudok azonosulni a hangadókkal. Aki ellent mer mondani, ledarálják. Sőt, ahogy hallom, átjárkálnak más csoportokba osztani az észt, meg ideges lesz. Ettől? Van valamiféle befolyása a politikába? Le mertem írni, hogy szimpatizálok Putyinnal, mert cselekszik, nem csak a szája jár.
Ez itt, egy csoport menekült, aki elnézi, hogy a nő mezitláb 3 gyereket cipel, mellette meg fiatal, életerős fiatalemberek zsebre dugott kézzel ballagnak. No, ennyit ér egy nő.
