Kicsiket haladok

Tegnap voltam elöször a fizikoterapistánál, aki sportorvos. Géza is jött velem. Nagyon kedves pasi. Elöször vizszintbe helyezett, ami rettenetes lüktető fájdalommal járt. Aztán, felültetett, és meleg párnát, és egy szerkezetet tett a műtét helyére, (amúgy a műtét nem fáj, hanem a csont, inak, egyebek) ami apró áramütésekkel stimulálja az adott területet. A melegre én is rájöhettem volna már, mert vérbőséget okoz ott ahol kell, ezáltal gyógyít, és enyhíti a fáldalmat. ( ebben a hőségben, még meleget) Még, 3 alkalommal tudok menni hozzá, mert pénteken a don Muang reptérről, indulunk Siem Reap- be, Kambodzsa. Nagyon szeretjük! Ráadásul, ott a fogadott kislány, akinek az egyetemi tanulmányait fizetjük. (mindenkin nem tudsz segíteni, de 1 emberen igen) A lakást nagyjából megszoktuk már, de Airbnb többet nem jövünk. A fotókon, sokkal jobban néz ki, mint a valóságban. Nem beszélve a csöpögő csapról, a járulėkos költségekről, ami egy hotelban nincs. A net 3G- s, totál nem működik, mindketten sikítófrászt kaptunk. Megjegyzem, régen milyen jól elvoltunk nélküle. De, az összes könyv, olvasnivaló, telefonálás a családnak, értesülés a nagyvilágban zajló eseményekről, a neten van. Már, nem nagyon, ill. nagyon nem tudunk meglenni nélküle. Tegnap, Géza hozta az ingerült formáját, de úgy tettem, mintha nem vettem volna észre. Márciusban visszajövünk, már lefoglaltuk a Hotelt. Nem szarozunk. Sétáltunk egy nagyot a városban, majd lementünk a tengerhez. Én, minden patikába bementem, melegítő zseléért, és vitamin B12 injekcióėrt. Nálunk, 38 dolcsi recepre, itt, 3 dolcsi, recept nélkül. Simát nem kaptam, csak combót, B1, B6, B12, de így is jó. Már be is adtam magamnak az első adagot.
A bánatom, hogy nem mehetek a tengerbe. Nem tudok ezzel a felkötővel, de ha addig egy kendővel kötöm fel, fellök egy hullám, és kész a baj. Úszásról szó nincs. Fürdőruha felvétele megint egy macera. Minden macera! Tudom, türelem! Azért a sors fintora, hogy egész évben, erre az utazásra készültünk, beszéltünk róla, terveztük, mikor, hova, meddig, hogyan, és ez történik! Sóhaj, nagy sóhaj.....
Géza is mondta, hogy amióta béna vagyok, nem vagyok olyan ápolt, de ez érthető. Nagyon jól esett mit mondjak! Nem is veszem fel tőle, mert olyan, mintha a testvérem lenne. A melltartómat sem tudom magam be- kikapcsolni. Hiába vettem elölkapcsosakat. Grrrrrr....
Nagyon apró, hangyányi haladást észlelek, a gyógyulás felé.