Fodrászat, és egyéb

Tegnap, szétszaladgáltam az agyam. Délelött elmentem lábmasszázsra, hogy valami kellemessel nyissam a napot. Amíg vártam, hogy Joo felszabaduljon, mert ugye kipróbáltam mindegyiket, és ő masszíroz a legjobban érzékkel. (Mert ugye szívvel is masszíroz az ember, nem csak adj neki, hadd szóljon! Vigyünk bele egy kis szívet- lelket, érzéket) kérdeztem tőlük, tudnak e jó fodrászt? Csak néztek rám. Aztán, eszembe jutott, hogy mintha lett volna ott valamiféle fodrász. Bementem, azok sem beszélnek angolul, eltáncoltam, hogy hajmelír lenne, vastagabb csíkokkal. Szép, és jó. Beültem a székbe, 5 fodrászlány állt körbe, mondja a szemüveges, hogy menjek el festékért. Még ilyet sem hallottam, de mondom rendben van. Magam megyek festékért, rohanok egy fodrászkellékeshez, fėlkarral. Ott sem ért senki, semmit, sebaj, választok festéket. Megyek vissza, hogy ez nem jó melírra. Jó lányok, akkor kenjétek, ahogy akarjátok. Édes anyám! A hajmosóba mentünk festés elött!! A hajmosás, egy ágy, aminek a fejrészénél van a lefolyó. Mit mondjak, láttam már sokmindent, de ilyet még nem! Felfekszem, a trükknek nincs vége, orvosi nyelven, trendelenburg állásba helyezte, hogy a fejem alacsonyabban legyen. Rám jött a röhögés, meg a fájdalom, mert a vízszintet, mostanában nehezen viselem, főleg, hogy a fejem lejjebb van, mint a lábam. No, ezen túl voltunk, amikor keni a tövét, szépen elválasztva a hajrétegeket, de a közepénél kezdi, men az aljától halad felfelé. A hajamat szívja a festék, csak szívja, mint őrült, hátul még egészen setét a töve az elején, meg már fehér. Lassú, mint a tetű. Mondom neki, drága sietek, és így fehér lesz az amúgy is szőke hajam, rámdobsz korban még vagy 10 évet!! Gyerünk mossuk le, nevetnek, hogy a húlye amerikai nő, itt intézkedik. Maga is meglepődött, hogy milyen hamar kigyilkolta a színt a hajamból. Vissza a Trandelenburg hajmosóba, életemben ilyet nem láttam! Csak kórházban. Jó, ezen nem voltam lekötözve, de így néz ki, mint a fotón. Az egész belekerült kemény 3 dolcsimba. Nem is lett rossz, mert időben kezdtem visítozni. Más. A sportorvos, meleg. (semmi bajom vele, kiváló) Erre, most jöttem rá. Most esett le a tantoló!! Eddig el voltam foglalva a magam bajával, fájdalmával. Képzeljetek el, egy hosszú utcát, pl. az Oktogontól, a Béke Hotelig. Szóval, ott edzőtermek, tömkelege, Body Building, thai box, megint egy edzőterem, egy- egy fehérje izomnövelő bolt. Ennek a közepén van a Fizikoterápia, és sportorvosi rendelő. Hát a pasi a kánaánban van!! Szép kidolgozott gladiátor testeket fogdoshat napestig! Szakadtunk. Gézára már elég csak ránéznem, tudja hol forog az agyam. Ezte, kerestük azt a helyet, ahol a múlt évben istenit ettünk. Gyalogolunk- gyalogolunk, nem találjuk. Egyszercsak, jön velünk szemben egy étterem, tele van, ez már jó jel. Mondom, hogy ne keressük, hátha jó ez is. Próbáljunk ki valami jót. Isteni volt a kaja, még annál is jobb. A pincér itt is érdekesen viselkedett, beleturkált a kajámba, és elkészítette a falatot, hogy kell enni, fűszerezni. De, ha nem vagy nyitott ilyesmire, akkor kár utazni bárhova. Imádom, a kalandokat, furcsa helyzeteket. Lefotóztam mindent, Géza hívott meg, kaptam tőle egy itt tradícionális Jázmin fűzért. Ráragadt a mosoly a fejemre. Nem bírtam letörölni. Jó, azért egy dolgot tisztázzunk, a fotó csak illusztráció, nem én vagyok rajta. Fotót sajnos még mindíg nem tudok betenni.