Nem hiszem el, ilyen csak a mesében van! A ház alsó része, Airbnb
vendégek részére ki van adva. Ketten lézengünk a nagy házban. Én is csak hétvégén. Az alsó
szint, teljesen elszeparált. Géza mondja, hogy egy kedves fiatalember
érkezett pont Queens- ből, ahol én is dolgozom. Mondom, jól van.
Továbbá, hogy orosz, mondom, rendben. Kisvártatva, hogy egyedül van, és
hívjuk meg szentestére vacsorázni. Mondom én, hogy nem ám, mert a
szenteste csak családi kőr. De, mondom, hát mégse legyen szegény pára
egymagában, legyen kivétel.
Lerakom a holmim, csengetnek. Bejön a
fiatalember, bemutatkozás, mosolygás. Beszélgetünk kicsit, nyilván
oroszul. Erre kiderül, hogy a nagymamáját ápolom. Azt hittem, leesek a
székről. Egyszer találkoztam vele, mert ritkán jön, egyetemre jár,
mittudom én. Ő is elájult. Mindketten elájultunk. Már emlékszem rá, kicsit fura fiatalember a zseni, és a dilinyós közötti vékony mezsgyén egyensúlyoz. A család nem szereti, mert ez a fiú nem zsidó. A fiuk egy tatár lányt vett feleségül, hozta a fiút, ezért nem nagy a szerelem. Akkora a világ, mint
az öklöm.
Más. Kicsit feszült a betegem lánya, és köztem a kapcsolat. A nénit bevitték a kórházba a semmiért. A kálium Potassium szint megemelkedett. Egy héttel ezelött, gyógyszerrel lehúztam 2 nap alatt. Kerek perec megtagadtam, hogy bemegyek vele, hiszen jó helyen van. Tavaly 4 alkalommal voltam vele a kórházban, széken töltve az éjszakákat. Az orvosok, ketten konkrétan, nem értették az okát. A háziorvos, ezt javasolta.
Az állam nem fizeti a nővért, ha a beteg kórházban van! Hiszen, a legjobb helyen van. A hátam már akkor éreztem, hogy ki fog purcanni, (mégis maradtam) mint ahogy ki is purcant. Kényelmetlen széken ültem egész éjjel. Hajnali 3- kor kerültünk a szobába. Délelött fél 1o- kor megjelent, én közben a büfében álltam sorban, hogy kifizessem a kávém. Rám telefonált ingerülten, hol vagyok? A lánynak eszébe nem jutott hozni nekem. A szakácsnő jelent meg kávéval, és egy szendviccsel. Neki eszébe jutott. Aludni nem tudok, annyira fáj a gerincsérvem. Persze az sem tesz jót a kapcsolatnak, hogy 3 hónapra megyek nyaralni. Nem lesz jetlegem.
Ha, a lánya most megtudja, hogy milyen körülmények között élek, még nagyobb feszkó lesz attól tartok.
3 nap múlva utazunk. Ezt, csak brutális fájdalomcsillapítóval fogom kibírni. Nem szeretem, mert kába leszek tőle.
Jó utat! Érezd magad nagyon jól, jobbulást a hátadnak! (hátha valami keleti gyógymóddal helyre lehet hozni!)
ReplyDeleteKöszönöm Szilvia.
ReplyDelete