Monday, December 12, 2011
Mindig megfogadom,
hogy nem leszek negativ, hogy nem siránkozom. Nem idegeskedek. De, valahogy nem megy! A mai napom, egy nagy rakás szar volt. Igy, ahogy irom, és nem azért, mert én csinálom ilyenné. Egyszerűen, igy sikerült. Aztán, közölte velem,életem értelme, hogy nem tudok bánni a pénzzel, és az ajándék, amit neki vettem karácsonyra, nem tetszik. Nyeld le, mosolyogj önfeledten, mintha hülye lennél oszt jól van! Be kellett dobnom, egy adag nyugtatót. Mindig, mindenkor van valami gondja, baja, ellenvetése, rosszallása. A mosókonyhában vagyok, mert látni sem birom pillanatnyilag! Itt legalább nyugalom van, és béke! Alig várom, hogy elmenjek dolgozni végre, hétvégén is, mert én ezt nagyon nehezen viselem!! Közben, kétségbe van esve, hogy nem szeretem! Ilyenkor nem! Addig lesz ez a húr is feszegetve, amikor szépen elszakad!Mint ahogy az már lenni szokott. Mondjuk, a nyugodt kapcsolattal vitatkoznék. Az aszcendensét nem tudom, de nagyon valószinű, hogy skorpió!! Velük nem tudok kijönni sehogysem. Szóval, ezt már soha nem fogom megtudni biztosan, az az anyukája nem él, az apósom, meg nem emlékszik rá, mikor született pontosan. Itt olvasható Eltelt másfél óra. Barátkozás, kedveskedés, visszakozás......, aranyosan- kedvesen. De a szavak elhangzottak, visszaszivni nem lehet! Bocsi öreg, de sok voltál nekem mára.... Is.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Ez a helyzet nekem is ismerős valahonnan!?
ReplyDelete