Mi van????

A kislányom európai körúton van, éppen Strasbourg városában. A Facebookra feltett egy csomó fotót. Kevés pénzböl utaznak, ismerősöknél alszanak, vagy olcsó szállásokon. Autóstoppal, kalandosutazás, sok várakozással, nevetéssel, és nem utolsósorban szabadsággal. Zsigeri szabadsággal!!! Ahogy nézegettem a fotókat, megint Strasbourgban jártam egy pár percre.
Fest, rajzol, ékszereket készít itt látható. Sokat magával is vitt, hogy ütközben eladja, ezzel is csinál egy kis pénzt maguknak az útra! Vagy itt. Persze, nem egyedül ment, hanem a barátjával.
Örülök neki, mert tudom a magam bőrén, hogy ez egy isteni dolog, amit az ember, csak ilyen fiatalon tud teljes mértékben élvezni, úgy ahogy kell! Önfeledten! Mindenféle kötések nélkül. Ha akarok, lemegyek a francia tengerre, ha akarok, máshova megyek!
Nem egy félénk elveszett gyerek, de ez nem is lehet, két ilyen szülővel, mint az apja, meg én!
Szóval, a következő párbeszéd zajlott közöttünk vacsora közben. Szó szerint,
- Milyen jó ennek a gyereknek most. (a gyerek, persze arra vonatkozik, hogy az én gyerekem) Oda megy, ahova kedve tartja, és akkor amikor a kedve tartja. Chateltünk a Facebookon, és kérdezte merre menjenek tovább!! Északra, délre, vagy keletre, esetleg nyugati irányba. És, persze sorra vettük, az elönyöket, és a hátrányokat, a városokban, tengerparton. Aztán, Berlin mellett döntött, persze ez még változhat menetközben!- erre az én párom,
- A céltalan utazás, nem jó. Azt mindíg meg kell előretervezni, és határozott céllal jó csak utazni!- mondja ő komoly arccal.
- Mi van???? - kaptam fel a fejem. - Fiatal, nem sírnak otthon a gyerekek, most kell menni, és minnél többet látni!!! Mit akarsz? Nem szerződéseket kötni ment, és nem is konferenciára. Csavarog! Annál nincs jobb a világon! Érted? Csavarog!!
- A csavargók, fekszenek a földön a tengerpartokon, és élelmiszerjegyen (food stamp) élnek. Még nem láttad őket a tengerpartokon?
- Dehogynem. A hajléktalanok, akik leköltöznek Floridába, Californiába. Kanárin is volt belölük épp elég. De, hogy jön ez ide??? Azt hiszem, hogy azért a kettő között van egy árnyalatnyi különbség, hogy valaki 3 hétig csavarog, vagy egy életen át! - miközben ezt mondtam, megállt a kanál a kezemben, és bevillant a saját életem. Nem szóltam tovább, mert úgy éreztem, ingoványos talajon lépkedünk! Hoppáré!! Igen!! Helyben vagyunk. Azt tudja a párom, hogy itt is éltem, meg ott is. Éveket, alkalom adtán. De, ezzel, az információknak vége is. Nem beszéltem neki sokat, mert nem tartozik rá!! A jelenlegi életemnek nem szerves része! Tehát, teszünk egy pipát mellé, és ennyi.
Igen, tékozoltam. Nem csak idöt, de pénzt is. Sok- sok pénzt. Soha nem aludtam, feküdtem a szabad ég alatt. Mindenhol dolgoztam. Segélyeket, soha nem vettem fel sehol, senkitől. De, meg kell hagyni, baromi jól éreztem magam. Volt, amikor nem éreztem jól magam, akkor ott volt az ideje a változtatásnak! Az élményeket, és a tudást, senki nem veheti el! Így aztán, ha a gyerekem utazik, akkor utazzon!!! Lásson, élvezze, és szívja magába!!!
Szóval, tud az én párom hülyeségeket beszélni.