Obama nem költözik

Most érkeztem a munkából, és miközben a munkahelyemet elhagytam, és megérkeztem haza,(kb. 8 km) ez alatt az idő alatt Obamát újraválasztották 4 évre. Apóst, és a férjet örömrivalgás között találtam a tv elött. Történelmi pillanatok, soha nem szoktak együtt tv- t nézni, főleg nem éjjel. Éjjel 23.1o- kor. Mostmár megnyugodhatunk. Én, nem szoktam véleményt nyilvánítani politikai ügyekben, illetve meglehetősen ritkán. Ez nem azt jelenti, hogy nem figyelem az eseményeket, és nem vagyok képben. Nagyon is képben vagyok, véleményem is van, de nem nyilatkozom. Legfeljebb szűk családi körben. Most, azonban nagyon örülök az eseményeknek.
Mitt Romney született milliomos. Mormon vallású, és csak a nagyon gazdagok malmára hajtja a vizet. A női választók sem érdklik, és minden reform megmozdulást csak támadott, de semmilyen terve nem nincs, konkrétumokkal nem állt elő. Miközben ezt írom, egy oldalon, azt olvasom, hogy a másik bájgúnár Donald Trump, azt írta Amerika meghalt. Röviddel később, ilyen katasztrófa, olyan őrület. Romney Sandy hurrikán áldozataival sem törődött. Megoldják. Ekkor, New Jersey kormányzója Chris Christie aki republikánus, és normális esetben neki kellene támogatnia Mitt Romney-t, aki szintén republikánus kijelentette, hogy ő bizony Barack Obamát fogja támogatni. (rossznyelvek szerint, a 2o16.-os választásokon indulni szeretne, ez az oka) Nekem mindegy mi az ok, a lényeg, hogy Obamát támogatta. Szóval, Romney, akinek festve van a haja, plasztikai sebész dolgozott a képén, a hangja meg negédesre van trenírozva. Hallgatni sem bírom, és nem én vagyok az egyedüli. Nem azt mondom, hogy  Obama az ideális, de még mindíg sokkal normálisabb, és józanabb, mint ellenfele. Más, karizmatikus egyéniség hijján.
Így most hurrá, 4 évig nyugodtak lehetünk.
Van itt egy magyar ürge, akitnek a reklámja a tv- ben állandóan ment, és Mitt Romney-t szerette volna az elnöki székben látni. Erős magyar akcentussal Ime:



Mellesleg, a választásokra, egy másik jeles magyar adta a pénzét Soros György, mégpedig kerek 1 millió dolcsit nem hiába.Bruce Springsteen is bevetette magát,



Örülök na.

Tűz, víz, és sötétség New York City - ben

Nagyon sajnálok mindenkit, akivel katasztrófa történt. Főleg, hogy a kedvenc városomat ekkora katasztrófa érte. Valahol, én is New York-i vagyok, hiszen éveket töltöttem ott. A mentés egyébként elképesztően szervezetten zajlik, mindenki tudja a dolgát, senki sem tétlenkedik. Áram nélkül maradt 7.5 millió ember.A városba betörő víz elöntötte a híres New York-i metró hét állomását. A 1o8 éves Metro történetében, nem volt ekkora katasztrófa.Előzetes becslések szerint ötvenötmilliárd dollárnyi (12 billió forint) kárt okoz Amerikának. Iszonyú.
Amit viszont nem értek, miért kell pocskondiázó kommenteket írni, a katasztrófáról megjelenő cikkek végére. Persze, csak a magyar tudósítások végére. Számomra ez rejtély és ilyesztő. Az egyik kommentelő azt írja, hogy itt siránkoznak, amikor Haitin nagyobb volt a katasztrófa. Könyörgöm, Haitira honnan érkezik a legnagyobb segítség?? Innen Amerikából. Fogadok, hogy a tisztelt hozzászóló egy büdös petákot sem küldött Haitire. Több fotót nem teszek be, mert tele van vele minden.

.

Na kérem,

erről be kell számolnom. Tegnap, a melóban egy pár munkatársam, aki nem tudta megoldani a gyerekelhelyezést, és a bébicsősz sem tudott eljutni hozzájuk, - vagy kockázatosnak vélte az eljutást- behozta hozzánk a csemetéket. Sokan dupla műszakot dolgoztak, 3-11-ig, és 11- től, reggel 7-ig, hogy ne kelljen hazamenni éjnek idején, főleg akik New Jersey- ből, Pennsylvania- ból, Maryland- ből járnak. A Delaware Memorial Bridge- et is lezárták, így sok választásuk nem is volt. Szóval, a csemeték 8- 14 év között, az óriási nappali közepén sátrat vertek, és légmatracokat fújtak fel, no nem tüdőből, mint mi annak idején, hanem konektorból. Így igazi menedékházzá alakult a Rehabilitációs intézményünk. Megkérdezték, miben segíthetnek, mire én, azonnal kiosztottam a feladatokat. Persze, itt nem pelenkacserére kell gondolni, és inzulin beadására. Az ebédlőben, tea kávé, nasi. kiosztottam a gyerekeknek, miután persze elöbb belaktak, rántott csirkével, párolt zöldséggel, és sajtos makarónival.(minket is beleértve) Tekintettel, a vészhelyzetre, az intézmény kitett magáért. Szóval, zsúrkocsin vitték a nagyobbak a betegeknek az innivalót, és a nasit a nappaliba az óriási tv elé. Már aki tud enni, és nem csövön folyik bele. Nálunk ,a földszintem, túlnyomó részben öregek vannak, és haldoklók. Azonnal láttam, hogy ez a nyüsgés felélénkíti őket, és nem zavarja. A gyerekek meg baromira viselkedtek, és barátkoztak. Élvezték, a különleges helyzetet. Nem ordítoztak, nem rohangáltak, tök normálisan viselkedtek, mintha átérezték volna a helyzet különleges mivoltát. A tv. ben sem a mozicsatorna ment, hanem a tudósítás a jelenlegi helyzetról az érintett régiókban. A gyerekek többsége, még sohasem látott bácsikat- néniket félig fekvő- ülő helyzetben, 1oo csővel, lélegeztetőgéppel. Őket, reggel felöltöztetik, és kitolják egy kerekes fotel- ágy alkalmatosságon a nappaliba, a tv elé jó időben a teraszra. A tüdőgyulladást, és a felfekvést megelőzendő. (megjegyzem, ez nem mindíg sikerül) Este, 1o körül, a gyerekek aludtak, ki itt, ki ott, ki félig kilógva a sátorból. Hagyták a szülőket békében dolgozni, meg az izgalomtól is kimerültek.
Szóval, mi felnőttek is élveztük a dolgot. Azt mondja az egyik kisfiú, neked milyen akcentusod van? Mondom neki, én Magyarországról jöttem. Tudod hol van? Igen tudom, jött a határozott válasz. Budapest a fővárosa, most tanuljuk Európát. Igen mondom, én abból a városból jöttem. Elkerekedett a szeme, olyan édes volt, majd megzabáltam.
Más. A kár, nem nagy kár, azt hiszem, Sandy jót tett velem. Kicsavarta a semmirekellő fát a kertben. Mondom a férjemnek, hogy mivel tövestől csavarta ki, hozassunk cseresznye fát. Annak legalább van valami értelme. Az is ad árnyékot, és nyáron legalább haszna is van. Így, most ki akarja vágatni a másik fát is mellette, és megrendeltük 3 cseresznyefát. Jönnek a kertészek, és beültetik, a fák helyére.
Úgy legyen!!
A baj csak az, hogy a fogam kezd fájni. Azt is tudtam, hogy csak idő kérdése mikor fog bedurranni.

Károk

A kertben vannak csak károk, leszakadt a muskátlim, és összetört a kaspó. A nagyobb kár, hogy gyökerestől csavart ki egy 2o éves fát Sandy. A ház is 2o éve épült. Itt, minden papírból van, legalábbis ez az érzésem. A házak, nem téglából épülnek. A falak vékonyak, ettől aztán olyan hangokat hallottam, hogy azt gondoltam, most dőlt le a kémény. Az én szobám, az emeleten sarki szoba, és bizony nehezemre esett bízni benne az éjjel. Mindenesetre azért nem voltam annyira beszarva, hogy lemenjek a férjemhez aludni.

Na,

ezt megúsztuk. Erős a szél, még mindíg eső, és fura hangok jönnek a kertből. A férjem felajánlotta, hogy bevisz dolgozni, és értem is jön. Szaván is fogtam hamar. No, nem azért mert félek autózni, - akik ismernek tudják- nem vagyok egy fostos típus. Csak jól esett, hogy legalább valaki törődik velem. Ilyen is ritkán van.
Az utak, oda- vissza teljesen üresek voltak. Csak a nemzeti gárda portyázik nagy Jeep- ekkel. Amúgy a férjem kisérleti intézete is bezárt, ma meg holnap. Kényszervakáció. Ami mellesleg jól esik szerintem mindenkinek.
Őszintén szólva, ezeknek a viharoknak nagyobb a füstjük, mint a lángjuk. Igaz jobb felkészülni a rosszra, és nyugtázni a végén, hogy ezt megúsztuk.

Lebecsültem

Azt hiszem, lebecsültem Frankenstorm Sandyt. Szakad az eső, és erős széllökések vannak, annak ellenére, hogy még a java nincs itt. Délután ér el bennünket. A férjem, még tegnap délelött hazajött. Ma telefonáltak neki a munkahelyéről, hogy ne menjen, a cég zárva van. Remélem, hogy nem csak oda tudok jutni a munkahelyemre, hanem éjszaka vissza is. New York, tőlünk 22o km- re van, északra. Se iskola se munkába nem ment senki, se tömegközlekedés. Még a tőzsdét is bezárták, ami nagy dolog. Remélem, hogy minden rendben lesz. A mi kis államunkról kevesen beszélnek pedig Delaware államot derékba fogja kapni.

Sandy és más

Megfigyeltem, hogy felénk mindíg őrületes módon félreverik a harangokat. Állandóan farkasért kiáltanak. A végén, mire tényleg jön a farkas, senki nem ijed meg. Napok óta, a tv mással nem foglalkozik, mint a Sandy nevű hurrikánnal. Lesz belőle, egy nagyobb vihar esővel. Igaz, tavaly meghalt itt 2 fiatalember. Értelmetlenül, mert nem kellett volna alkoholosan bulizni hurrikán idején az erdőben. Igen, utólag könnyű okosnak lenni. Jobb félni, mint megijedni. 3- dik éve lakom itt, és ez lesz a 3. vészhelyzet, mert volt már földrengés, meg hurrikán, most jön a következő. Itt látható.
Szóval, jön Sandy. Szépen kanyarodik felénk. A férj, Washingtonban táncikál. Ez már 2 hónapon belül, a második hétvége, hogy nincs itthon. Ja, a hab a tortán, hogy bejelentette, hogy csak hétfőn jön haza, a hétfőt kiveszi szabinak. Valamikor ki kell pihenni a táncikálást, meg még ki tudja hogy mit. Komolyan nem tudom eldönteni, hogy képes- e barátnőt tartani, vagy sem. Őszintén? Nem érdekel. Mindegy, sőt! Nem bánom, ha nincs itthon. :)))) A munkahelyemen is kiraktak nagy narancssárga plakátokat hogyaszongya,
" Sandy hurrikán jön, mi meg egy olyan intézmény vagyunk, akik 7- ből 7 napot dolgoznak, 24 órában. A kérdéses napon kérjük a munkatársakat, hogy időben induljanak el otthonról. Áramszünet esetében, generátorok biztosítják az áramot. Kérdésekkel, a titkárságra."
Nesze neked, punk tum. Ha, nem írják ki, akkor is tudjuk. Nekem volna ezzel kapcsolatban egy kérdésem. Mit kérdezzek?? Nekem ez egy baromság. Máskor is esett az eső,a hó. Volt már egy- két ítélet idő az életünkben, nem ez lesz az első.
A végére meg beteszem a kedvenc reklámom. Nagyon tetszik, egy autóbiztosító reklám, de nekem mindíg kacagnom kell rajta. A pasi látványnak sem utolsó, mennyivel jobban mutatna, ha testépítők irányítanák a forgalmat.